Három budapesti egyetem diákjai nagyon alaposan végiggondolták a paksi bővítést, és arra jutottak, hogy felesleges, drága, káros és jogsértő.

Bár a legfontosabb kérdéseket 30 évre titkosították, csütörtökön este közmeghallgatást tartottak az orosz építkezés környezetvédelmi hatásairól. Magyarországnak fogalma sincs, mit kezdjen majd a használt, sugárzó fűtőelemekkel, viszont a Dunában majd lubickolhatnak a meleget kedvelő halfajok.

Több szakértő ütköztette véleményét a paksi bővítésről egy tudományos konferencián. Voltak, akik elégedettek a projekttel, de a többség inkább kételkedik abban, hogy Magyarország jó üzletet kötött.

Hogy itt tartjuk, kivisszük, kint hagyjuk vagy visszahozzuk őket, az csak rajtunk áll.

Ezzel újabb akadály hárult el a bővítés elől. A tájékoztató végén meglepetés!

Márciusban még kitüntették, de mostanra Londonba költözött a paksi bővítés irányítója.

Az újság, amit épp perel a magyar kormány, amiért arról írt, hogy az EU keresztbe feküdt a paksi bővítésnek, kicsit máshogy tálalja a magyar kormány lépését, mint Lázárék.

A Financial Times korábban azt írta, hogy az Európai Bizottságnak az erőmű üzemanyag-ellátásával lehetnek gondjai.

Az Energiaklub perelte be a nemzeti vagyonkezelőt, mert titkolták, hogyan és mennyiért vették meg az új atomerőmű projektcégét, a Paks II. Zrt-t az MVM-től. Nyertek.

A magyar kormány beleegyezett, hogy az Európai Bizottság azt hozzon nyilvánosságra a kifogásolt szerződésből, amit akar. Csak éppen figyelmeztettek is, hogy ami Magyarországon titok, az minősített adat.

Vlagyimir Csizsov segít eligazodni a világ dolgaiban.

A Pakssal kapcsolatos határozatot titkosítani kellett, minden bizonnyal a magyar kormány kérésére. Már március 2-án szóltak Brüsszelből, hogy a Roszatommal kötött, fűtőelemekről szóló szerződés nem lesz jó. A teljes építkezést Brüsszel nem blokkolja, csak az üzemanyagról szóló részt.

A Fidesz-frakció hamisnak nevezi a Financial Times hírét.