Az ország legnagyobb olajfinomítóját működtető orosz cégre vonatkozó szankciók különösen érzékenyen érinthetik Bulgáriát.
Donald Trump második ciklusának első, Oroszország elleni intézkedései november 21-ig adnak időt a tranzakciók lezárására.
Az éjjel indult akció a Rosznyeftynek a Voronyezsi területen lévő liszki bázisa ellen.
Orosz földgáz viszont továbbra is érkezik Európába Ukrajnán keresztül.
Az alakuló botrányt most a „Korábbi kancellár, aki Putyin embere lett Németországban” című New York Times riport okozta.
A Rosznyefty azzal védekezet, hogy globális vállalatként mindenhol van dolguk.
Zokon vették a hírügynökség pénteki anyagát arról, hogy Venezuela az orosz állami olajvállalat segítségével kerüli meg az amerikai szankciókat.
A Rosznyefty szombaton jelezte, hogy ők nagyon szívesen bevásárolnák magukat a horvát olajtársaságba.
A Rosznyefty vezetője egy interjúban jelentkezett be.
Orosz állami nagyvállalatok kezdték felvásárolni az olaj- és gázmezőket és a vezetékeket, miközben az iraki hadsereg iráni segítséggel megtámadta a függetlenségre szavazó tartományt.
A volt német kancellár előtt a posztot Putyin tanácsadója töltötte be.
A CEFC China Energy a katari állami alaptól és a svájci Glencore bányavállalattól vett 14,16 százalékos részesedést.
A rendszerváltás óta ez az első eset Oroszországban, hogy a szövetségi kormány aktív tagja ellen büntetőeljárását indítottak.
Az ügyészség három nap alatt átolvasta a 30 kötetes nyomozati anyagot, fél évvel letartóztatása után már bíróság elé is állíthatják a minisztert, aki hagyta, hogy az egyik állami vállalat megvegye a másik állami vállalatot.
A nemzetgazdasági miniszter letartóztatása körül több minden gyanús, mint ami nem. Például miért akarná valaki rongyos kétmillió dollárért fenyegetéssel megzsarolni Igor Szecsint, Oroszország Csányi Sándorba oltott Pintér Sándorát, az egyetlen embert, akinek a hatalma vetekedhet Putyinéval?