Az alakuló botrányt most a „Korábbi kancellár, aki Putyin embere lett Németországban” című New York Times riport okozta.

A Rosznyefty azzal védekezet, hogy globális vállalatként mindenhol van dolguk.

Zokon vették a hírügynökség pénteki anyagát arról, hogy Venezuela az orosz állami olajvállalat segítségével kerüli meg az amerikai szankciókat.

A Rosznyefty szombaton jelezte, hogy ők nagyon szívesen bevásárolnák magukat a horvát olajtársaságba.

A Rosznyefty vezetője egy interjúban jelentkezett be.

Orosz állami nagyvállalatok kezdték felvásárolni az olaj- és gázmezőket és a vezetékeket, miközben az iraki hadsereg iráni segítséggel megtámadta a függetlenségre szavazó tartományt.

A volt német kancellár előtt a posztot Putyin tanácsadója töltötte be.

A CEFC China Energy a katari állami alaptól és a svájci Glencore bányavállalattól vett 14,16 százalékos részesedést.

A rendszerváltás óta ez az első eset Oroszországban, hogy a szövetségi kormány aktív tagja ellen büntetőeljárását indítottak.

Az ügyészség három nap alatt átolvasta a 30 kötetes nyomozati anyagot, fél évvel letartóztatása után már bíróság elé is állíthatják a minisztert, aki hagyta, hogy az egyik állami vállalat megvegye a másik állami vállalatot.

A nemzetgazdasági miniszter letartóztatása körül több minden gyanús, mint ami nem. Például miért akarná valaki rongyos kétmillió dollárért fenyegetéssel megzsarolni Igor Szecsint, Oroszország Csányi Sándorba oltott Pintér Sándorát, az egyetlen embert, akinek a hatalma vetekedhet Putyinéval?

Elvileg meg lehet oldani a pótlását, szóval ettől még nem fog üresen kongani a Barátság vezeték.

Medvegyev aláírta, hogy az állam 69,5 százalékos részesedése a Rosznyeftyben 50 százalék plusz egy részvényre csökkenjen.

A legnagyobb állami olajvállalat fordult az EU bíróságához. Elég világos jele annak, hogy tényleg fájnak a szankciók.

Pedig a szibériai, északi-sarki és fekete-tengeri beruházások bombaüzletnek számítanak.