Dzsudzsák egykori importőre máris százmilliárd rubelt ajánlott fel a háborúra.
Az ország legnagyobb olajfinomítóját működtető orosz cégre vonatkozó szankciók különösen érzékenyen érinthetik Bulgáriát.
Donald Trump második ciklusának első, Oroszország elleni intézkedései november 21-ig adnak időt a tranzakciók lezárására.
Az éjjel indult akció a Rosznyeftynek a Voronyezsi területen lévő liszki bázisa ellen.
Orosz földgáz viszont továbbra is érkezik Európába Ukrajnán keresztül.
Az alakuló botrányt most a „Korábbi kancellár, aki Putyin embere lett Németországban” című New York Times riport okozta.
A Rosznyefty azzal védekezet, hogy globális vállalatként mindenhol van dolguk.
Zokon vették a hírügynökség pénteki anyagát arról, hogy Venezuela az orosz állami olajvállalat segítségével kerüli meg az amerikai szankciókat.
A Rosznyefty szombaton jelezte, hogy ők nagyon szívesen bevásárolnák magukat a horvát olajtársaságba.
A Rosznyefty vezetője egy interjúban jelentkezett be.
Orosz állami nagyvállalatok kezdték felvásárolni az olaj- és gázmezőket és a vezetékeket, miközben az iraki hadsereg iráni segítséggel megtámadta a függetlenségre szavazó tartományt.
A volt német kancellár előtt a posztot Putyin tanácsadója töltötte be.
A CEFC China Energy a katari állami alaptól és a svájci Glencore bányavállalattól vett 14,16 százalékos részesedést.
A rendszerváltás óta ez az első eset Oroszországban, hogy a szövetségi kormány aktív tagja ellen büntetőeljárását indítottak.
Az ügyészség három nap alatt átolvasta a 30 kötetes nyomozati anyagot, fél évvel letartóztatása után már bíróság elé is állíthatják a minisztert, aki hagyta, hogy az egyik állami vállalat megvegye a másik állami vállalatot.