A hetedik lovasezred ötszáz katonája a Wounded Knee pataknál érte utol Foltos Jávorszarvas mintegy háromszáz emberét. Szemben a katonákkal a sziúk rosszul voltak felfegyverkezve, és a harcosok mellett ott voltak családjaik is. Úgy tűnt, az indiánok hajlanak arra, hogy átadják lőfegyvereiket. Aztán elszabadult a pokol.
A fejedelemségekben párhuzamosan futott a rabszolga-felszabadítási folyamat, amely 1843-ban indult el Havaselvén. Ezután jött a többi rendelet. Moldvában 1855. december 22-én vált teljessé a felszabadítás, amikor az Államtanács a magántulajdonú cigányoknál is kimondta azt. Havaselvén pedig 1856. február 8–20. hirdették ki minden cigány felszabadulását.
„Románia nincs és soha nem lesz egy olyan Európa mellett, amelyben lábbal tiporják a népek és nemzetek függetlenségét.” Ismerős? Ezek Nicolae Ceaușescu mondatai voltak röviddel bukása előttről, 1989 novemberéből. Az nem állíthatjuk, hogy az összeomlást nem sejtette, hiszen paranoiás volt. De nem csak félnie kellett volna, meg is kellett volna ijednie.
Kortársai lebecsülték, talán azért is okozott nekik annyi meglepetést. Az egyik ilyen volt, amikor sikeres államcsínyt vezényelt le, hogy hatalmát megtarthassa és megerősíthesse. A másik igazi meglepetés uralkodása volt, amely gazdasági és kulturális értelemben Franciaország egyik aranykorának számít. Végzetét azonban nem kerülhette el: hazugságai okozták orbitális bukását. Louis Bonaparte – lúzerből császár – császárból lúzer.
A Moszkvai Helsinki Csoport (1976) egyik alapítója egy egykori szovjet katonatábornok volt: Petro/Pjotr Grigorenko. Nem mindennapos történet az övé. Korának leghíresebb kényszergyógykezelt „betege” volt, merthogy, „ugye, normális embernek nem lehet gondja a létező szocializmussal”.
A diákok békés prágai tüntetését szétveri a rendőrség 1989. november 17-én. Még aznap megalakul a Polgári Fórum (OF), amely már többpártrendszert, szabad választásokat és emberi jogokat követel. A hatalom kénytelen tárgyalni vele. 24-én lemond a teljes pártvezetés, 26-án már 750 ezres tömeg tüntet a Vencel téren, 27-én általános sztrájk, 29-én a parlament törli az alkotmányból a párt vezető szerepét.
Járvány, gazdasági válság, elmélyülő etnikai és politikai ellenségeskedés – leginkább ezekkel a gondokkal kell megküzdenie John Bidennek és csapatának. A megválasztott elnök azt ígéri, megerősíti „Amerika lelkét és gerincét”, a középosztályt, valamint külföldön újra kivívja országa tiszteletét, otthon pedig egységet teremt. Fehér Zoltán politológussal, Meszerics Tamás történésszel és Tábor Áron amerikanistával beszélget Ónody-Molnár Dóra újságíró.
A fal leomlása maga volt a csoda, amihez képest fogható kevés történt az európai történelem vérzivataros évezredei alatt. Aki akkor élt, annak nem kell ezt bizonygatni, és talán azok is megéreznek valamit a szabadság kéjgázos kitöréséből, akik csak képekről, filmekből ismerhetik meg az akkor történteket.
Egész filozófiai és eszmetörténeti munkásságának fő témái a szabadság és az emberi méltóság voltak. A bonyolult, elfeledett könyvekben porosodó eszméket képes volt feltámasztani és közel hozni akár a laikus érdeklődőkhöz is. Isaiah Berlin szerint a totális szabadság félelmetes, de a totális egyenlőség is ugyanolyan rémes.
A 19 éves Tony Chung ellen az új nemzetbiztonsági törvény megsértése miatt emeltek vádat.
Bibó István életműve mellett a demokráciának és az egyénnek a hatalommal szembeni esélyei kaptak súlyt a gyűjteményben. Meg persze 1956. Mind kínosan érintették a Kádár-rezsimet. Az pedig különösen fájt neki, hogy a sokfelől érkező szerzők képesek voltak összefogni egymással.
Egyetemes, kikezdhetetlen norma kell legyen a jogbiztonság, amit sem haszonelvű kalkulációk, sem fennkölt értékek-érzelmek nevében nem lehet megkérdőjelezni. „Természeténél fogva mindenütt meg kell legyen, vagy sehol sincs meg: mindenütt meg kell legyen, de nem ténylegesen, hanem jogilag is... Jogi garanciák nélkül semmi sem létezik. […] Egy intézményben csak az a reális létező, ami jog szerint létezik.”
Már 1979-ben megfogalmazódott egy afrikai emberi jogi szerzőség gondolata. Majd az Afrikai Egységszervezet (a későbbi Afrikai Unió) égisze alatt 1981-ben megalkották és Nairobiban aláírták az Ember és Népek Jogainak Afrikai Kartáját. A szerződés 1986-ban e napon lépett hatályba, azóta ezt tekintik az emberi jogok afrikai napjának.
Deák Ferenc ma elsősorban a kiegyezés politikai és közjogi előkészítőjeként ismeretes. Nem mondhatni, hogy igazságtalanul. De Deáknak előtte is utána is volt élete, politikai teljesítménye. Márpedig mindazt jogállami és emberi jogi szempontból is nagyra kell értékelnünk. Ha nem is makulátlan, a magyar liberalizmus egyik csúcsteljesítménye az övé.
2002-ben az irodalmi Nobel-díjat Kertész Imrének ítélték oda. A Svéd Akadémia indoklásában szó esik a magyar író „galagonyasövényszerű”, tömör és tüskés stílusáról, intellektuális gazdagságáról, arról, hogy „lényegében egyszemélyes kisebbséget” alkot. A díj főhajtás egy sokat tapasztalt író előtt, aki „az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben”.
Valódi lincshangulat uralkodott az ülésteremben. A kormánypárti képviselőket Moór Gyula, a legnagyobb valódi ellenzéki párt, a Pfeiffer-féle Magyar Függetlenségi Párt vezérszónokának beszéde ingerelte fel ennyire. Ez az a párt, amelyik nem hagyta szó nélkül a „kékcédulás választásokat”, azt, hogy a kommunisták igyekeztek elcsalni a választásokat. Az ellenzéki párt „jutalma” az lett, hogy az ő képviselőinek mandátumait vették el novemberben.
A gdanski Lenin hajógyár 27 éves villanyszerelőjeként már az 1970-es sztrájkbizottság tagja volt. A hatalom akkor a tüntetők közé lövetett, mintegy 80-an haltak meg. Lech Wałęsa börtönbe került. A következő évtizedet rendőri felügyelet, munkanélküliség, gyári munka és az ellenállás szervezése töltötte ki. A nyolcvanas években ezek a tapasztalatok aztán jól jöttek Wałęsának.
Mindenki gyanús, akit a hatóságok annak tartanak – ez volt a lényege a terror alaptörvényének, a „gyanúsak törvényének”. Mindezt a Bastille lerombolása és az abszolutizmus felszámolása után bő négy évvel fogadta el a konvent a nép nyomására. A szöveget Philippe Antoine Merlin fogalmazta meg. A „veszettek” itt már a Gironde híveit is a nép ellenségének minősítették. A forradalom valóban felfalta saját gyermekeit. A személyes szabadságnak mindenféle jogállami garanciája megszűnt. A terrort – mint annyiszor – az erény és a haza védelmével igazolták.
Az ENSZ demokráciának tekint minden országot, amelyik betartja az ENSZ alapelveit. Ez nagyjából olyan, mintha az ember definíciója csak annyi lenne, miszerint gerinces, érző lény lábakkal és szemekkel, hogy a mormoták és papagájok is biztosan beleértessenek. Ráadásul még rájuk is bíznák annak eldöntését, hogy embernek érzik-e magukat.
A francia forradalom emberi jogi deklarációja új fejezetet nyitott az emberi jogok történetében. A nemzetgyűlés által elfogadott norma már nem valamiféle ősi (szabad embereknek dukáló elő)jogokat kér számon az államon (az uralkodón), mint például a korábbi angol jognyilatkozatok, hanem annál tovább megy. A nyilatkozat szerint „az ember természetes, elidegeníthetetlen és megszentelt jogai” mindenkit, „az emberi társadalom összes tagját” megilletik. Ez az első hatóerővel bíró jogi norma, ami egyetemesnek tekinti az emberi jogokat, amelyek bárkit megilletnek, legyen az bármelyik ország polgára. A jogszabály már az elfogadás napján hatályba lépett és ki is nyomtatták. Jó nap az ünneplésre tehát ez a mai.
„Vitatkozó természetű voltam. A fegyelmezettséget csak bizonyos korlátok között fogadtam el, adott esetben, ha igazságtalanságot tapasztaltam, akkor nem törődtem bele” – mondta jó 20 éve készített életútinterjújában Pákh Tibor, jogász, fordító, igazságkereső „keresztes vitéz”. Mindent legyűrő vallásos hite segített neki áldozatos és magányos munkájában, a Kádár-rezsim állítólagos „liberalizmusának” tesztelésében. A rendszer sokszorosan elbukott a „Pákh-teszten”. És az is kiderült, olykor a törékeny ember az erős, és az elnyomó rendszer a gyenge.
A hivatalos indoklás szerint a koronavírus-járvány egészségügyi kockázatai miatt.
„Vannak-e emberi jogaink?” Tette fel a kérdést a nyolcvanas évek közepén Kis János (1943), a demokratikus ellenzék meghatározó alakja híres esszéjének címében. Bár a kérdést a filozófus morálfilozófiainak tekintette, az állam a gyakorlatban demonstrálta, mi is volna rá az ő közérthető válasza: a szamizdat Beszélőnek azt a számát, amiben az esszé egyik részlete megjelent, a hatóságok még a terjesztés előtt 1986. április elsején lefoglalták és bezúzták. A lapot titokban újra kellett nyomni. (Podcastunk, blogposztunk hangos változata itt hallható.)
Számtalanszor kérdezik tőlünk újságírók, nemzetközi szervezetek képviselői, hogy van-e még értelme ma Magyarországon pereskedni, nem járulunk-e hozzá ezzel a rendszer fennmaradásához? Természetesen van: sok olyan dolgot, ami egy jogállamban természetes, nálunk a bíróságon kell kikényszeríteni.
Úgy tűnik, mintha az ügyek kiszórása fontosabb lenne az Emberi Jogok Európai Bíróságának, mint a valódi jogvédelem.
Bela Kosoian nem hagyja annyiban, hogy fél órán át megbilincselve tartották egy metróállomáson.
Magyar kormány: Soros-birodalom, Soros-pénz, Soros-kampány. (+ Soros)
Egyre nagyobb méreteket ölt a leszámolás a gyári munkások jogai mellett kiálló aktivistákkal szemben.
A Fidesz EP-képviselője, az alaptörvényt tabletjén megfogalmazó Szájer József 2006-os publicisztikája szinte szó szerint újraközölhető most is. Szinte szó szerint újra is közlöm.
Mi több, a dolgok aktuális állása szerint kivételesen nem is tartóztatták le újra egyből.
180 éve halt meg a Himnusz szerzője. Vajon mit üzen nekünk, szabadság és társadalmi igazságosság iránt elkötelezett utódoknak ma, amikor sokan azt hirdetik, hogy liberális eszméi felett eljárt az idő?
Neki senki sem mondta, hogy bármi baj lenne, és még egyetlen elégedetlen emberrel sem találkozott Magyarországon.
Most zajlik az Országgyűlésben a választási eljárásról szóló törvény módosítása és az új gyülekezési törvény megalkotása. Mindkét javaslatban súlyos problémákat találtunk: Az új gyülekezési törvény ellehetetlenítheti a polgárok véleménynyilvánításának szabadságát, a választási eljárásról szóló törvény módosítása pedig a választást teszi átláthatatlanabbá, egyenlőtlenebbé, és kevésbé szabaddá. Elmentünk az Országgyűlés Igazságügyi bizottságának ülésére, hogy megfigyelhessük, mennyire van lehetőség a törvényjavaslatok súlyához méltó vitára. Kíváncsiak voltunk, hogy a bizottsági tagok a nekik elküldött érveinket megfontolják-e. Sajnos nem csalódtunk kellemesen, a törvénygyár kritika és gondolatok nélkül zakatol át a polgárok szabadságjogain néhány ellenzéki képviselő próbálkozása ellenére. Mi azonban felkészültünk arra, hogy a hamarosan megváltozó jogszabályi környezetben is kiálljunk a polgárok politikai szabadságjogai mellett.
Magyarország a fekete bárány a Freedom House éves Európa-jelentésében.
A populista népbutítók nem azért virágoznak, mert a "buta prolik" is beleszólhatnak a politikába, hanem azért, mert egy borzasztóan elitista és igazságtalan világban élünk, ahol az emberek nem tanulnak meg gondolkodni.
A Fidesz-kormányzat választási kampánya középpontjába egy Kölcsey-idézetet helyezett: "A haza minden előtt." Bár ezzel az idézettel elviekben mindenki azonosulni tud, de az értelmezéssel, amit a mai kormány ad neki, sokan nem. Ráadásul nem sok köze van a reformkorhoz és a 48-as forradalomhoz.
„Számomra nem ismeretes a polgári engedetlenség, azt a jog sem ismeri” – jelentette ki Trócsányi László, Magyarország igazságügyi minisztere. Tisztelt Miniszter úr, engedje meg, hogy felvilágosítsam!
Edward Snowden szerint a precedens teremtése jobban érdekli az FBI-t, mint az, hogy mi volt a merénylők telefonján. Oroszországból válaszolt amerikai diákok kérdéseire a szivárogtató.
Mondta Edward Snowden, aki interjút adott John Olivernek Moszkvában.
Meglepő módon másképp látják ma a jogvédők ezt a kérdést az Egyesült Államokban és Magyarországon.
„Szegénynek, kitaszítottnak, megbélyegzettnek a büntetőeljárásban is rosszabb lenni, mint jómódúnak és kiváltságosnak.” Kollégánk publicisztikája a múlt heti HVG.ben jelent meg Tigrisre már nincs szükség címmel. Helyhiány miatt az írás eredeti, hosszabb változatát a hetilap nem közölhette. Így most itt adjuk közre a kéziratot, hogy azok is elolvashassák, akiknek a hetilapban publikált, értőn szerkesztett változat felkeltette az érdeklődését. Meg, persze, mások is.
A Helsinki Bizottság hat jeles írót (Cserna-Szabó András, Darvasi László, Erdős Virág, Grecsó Krisztián, Parti Nagy Lajos, Térey János) arra kért föl, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének a civil szervezet számára különösen becses cikkeire írjanak verset, novellát, irodalmi szöveget. Ezeket a 25 éves egyesület születésnapi ünnepségén adták elő Keszég László rendezésében. Közreműködött: az Amoeba zenekar, Rezes Judit, Keresztény Tamás, Kiss Diána Magdolna és Szilágyi Kata. Az est Kornis Mihály felolvasásával indult.Az elkészült művek közül Erdős Virág verse, Parti Nagy Lajos írása, Darvasi László novellája után Térey János strófákba tördelt rövidprózáját adjuk közre, amit az 5. cikk inspirált a szabadsághoz és biztonsághoz való jogról.
„Ma a helyzet sokkal rosszabb. Ma a bírálat nem szélsőséges csoportokról szól, hanem a kormány demokráciateljesítményéről, a Magyarországon meghibásodott demokráciáról.” Kőszeg Ferenc a német államfőnek.
Az országgyűlés kedden megszavazta az egészségügyi törvény módosításai közé bújtatott KDNP-s javaslatot, amelynek következtében március közepétől csak három vér szerinti gyerek, vagy negyvenéves kor után és a beavatkozás árának kifizetésével kérheti bárki is a művi meddővé tételét.
Ma Magyarországon az alkotmányos demokrácia zsugorodik. A jogállami intézmények, amelyeknek az volna a feladatuk, hogy az állampolgári szabadságot védjék az illetéktelen, elsősorban állami beavatkozással szemben, egyre kevésbé képesek betölteni eredeti funkciójukat. A kormányzat, kétharmados felhatalmazását cinikusan felhasználva, felszámolja, kiheréli vagy a saját befolyása alá vonja a jogvédelmi intézményeket annak érdekében, hogy azok inkább a hatalmat védjék a polgárok jogai helyett.
A házasság kérdését a tagállamok szabályozhatják, a házasság védelmében született törvény viszont a tagállami törvényekben garantált szabadságtól foszt meg embereket.
Az ENSZ 1948. december 10-én fogadta el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, majd két évvel később határoztak úgy, hogy minden év december 10-e az emberi jogok világnapja lesz. Olvassa el, mit üzent az ENSZ főtitkára ezen a napon, illetve ismerje meg, hogy a TASZ mit tart 2012 legsúlyosabb jogsértéseinek Magyarországon. Önt mi zavarta idén a leginkább?