Hogyan kezelte a csernobili katasztrófát a magyar állam a színfalak mögött? Ezt korabeli iratokból ismerhetjük meg a levéltárakból.

A lájkvadászok az HBO sorozata után Pripjatyba, az ukrajnai szellemvárosba siettek, ahol ezrek halhattak meg az onnan 16 km-re történt atomkatasztrófa miatt.

A Hitler halála – A KGB titkos anyagai című könyv óráról órára rekonstruálja a Führerbunker utolsó napjait, a szovjet titkosszolgálatok rivalizálását, és egy friss nyomozást, amiben a német diktátor állítólagos maradványait vizsgálták meg. Sok hűhó Hitlerért.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára felidézte a Fazekas Béla fedőnevű ügynök jelentését Daniel Mayer francia szocialista politikus magyarországi látogatásáról.

Miután kiderült, hogy az orosz fiatalok fele nem hallott a Gulagról, elkészült a Kolima – a félelmünk szülőföldje. A Sztálin rémuralmának legkegyetlenebb helyszíneit bemutató dokumentumfilm pedig 14 millió megtekintés felett jár.

A Vörös Hadsereg többszázezer magyart hurcolt el a második világháború végén.

Az amerikai elnök elismerően beszélt a szovjetek afganisztáni inváziójáról.

Az egyik kutató, aki állítólag dolgozott a titkos helyen épült projekten, azt mondta: az óriásantenna fontos hadászati célt szolgálna egy esetleges háború esetén.

Egy egész népet telepítettek ki Szibériába. Minden hatodik belehalt.

Méltó módon szeretnének emlékezni a tömeggyilkosra.

Az elmúlt száz év diktátorai Lenintől a türkménbasiig ontották magukból a könyveket, és bár százmillióknak kellett azokat bújniuk, van bennük egy közös: mind olvashatatlanul rossz. A pokoli könyvtár a vérben szügyig gázolva, mégis szórakoztatóan szedi szét a tömeggyilkosok műveit.

A magyar kormány megállapodott az orosszal az ott őrzött levéltári adatainak feltárásáról.

Kobzon hazafias szovjet dalokkal futott be, magyar táncdalfesztiválokon is fellépett, aztán Putyin oldalán vált politikussá.

Egyszeri twitteres tréfának indult, sok tízezer reakció érkezett rá.