Az ukránok nem fogadták kitörő örömmel a magyar miniszterelnök „béketervét”, de nem is utasították el kategorikusan. Inkább kihasználták a lehetőséget, hogy ismét hangsúlyozhassák, milyen fontos lenne mielőbb tető alá hozni a második békecsúcsot.

Az Egyesült Államok régóta szeretné rendezni a kérdést, amivel szerintük Magyarország a védelmi együttműködési megállapodást is megsértette.

Már az előtt eldőlhetett a magyar szerepvállalás és a fejlesztési központ kialakítása, hogy egyáltalán a csádi elnök állítólagos meghívó levele megérkezett a magyar kormányhoz.

A svájci békekonferencián a résztvevők széles köre megállapodott a kötelező minimumról az ukrajnai béke ügyében. Putyin alternatív javaslatából arra lehet következtetni, hogy Oroszország hosszú távon elkötelezett a háború mellett, emiatt a helyzet tartós rendezéséhez nem kerültünk közelebb.

Úgy tűnik, hogy az orosz előrenyomulás továbbra is folyamatos, de hirtelen orosz áttörés egyelőre nem valószínű. A harkivi offenzíva is ezt mutatja, ennek ellenére az oroszok mindent megtesznek, hogy a lakosságot fenyegetésben tartsák, és az életüket a pokollá tegyék. Szakértői kilátások az ukrajnai háborúról helyszíni tapasztalatok alapján.

Mi történhetett a magyar külügyben a 2021-es orosz hekkertámadás előtt és után? Mit jelent az, hogy a NATO műveleti térként tartja számon a kibertet? Az oroszoktól indulva egészen az Anonymusig jutunk a podcast-vendégünkkel, Frész Ferenc kiberbiztonsági szakértővel.

A miniszterelnök Jens Stoltenberggel tárgyalt szerda délelőtt.

A magyar kormány meg akarja fúrni a közös NATO-segítséget Ukrajnának, miközben szerdán Budapestre jön Stoltenberg NATO-főtitkár, hogy Orbánnal tárgyaljon. A többi keleti tagállam annyira oroszbarátnak látja Magyarországot, hogy a térségi kooperációból is eltávolítanának minket, hogy ne tudjunk ott is blokkolni.

Eleve kockázatos és költséges vállalkozás a kormány legújabb terve, amivel akkumulátoripari nagyhatalommá tenné Magyarországot. Az elmúlt hónapok történései pedig csak növelik a rizikót.

A lengyelek bemutatták a 900 milliárd forint értékű határfalrendszer, a Keleti Pajzs terveit. A kerítés 700 kilométernyi határt fedhet le, ebből 400 az Oroszországgal és Belarusszal közös szakasz.

Hiába mondja Szijjártó Péter és Orbán Viktor, hogy a hekkertámadásokat nem rakjuk ki az ablakba, a kimaradás az információmegosztásból a magyar kibervédelmet gyengíti. Frész Ferencnek, a kibervédelmi központ korábbi vezetőjének a segítségével mutatjuk be, hogy miért.

Visszanézve úgy tűnik, hogy 2015 tavaszáig volt a magyar kibervédelem aranykora, aztán ezt szétbombázták. Az addig a Nemzeti Biztonsági Felügyelet alatt koordinált kibervédelmet magukhoz vonták a titkosszolgálatok. Frész Ferenccel, az állami kibervédelem korábbi vezetőjének segítségével járjuk körbe a témát.

Novorosszija elmélete igen egyszerű: létrehozni egy új országot Ukrajna orosztöbbségű részeiből. Putyin a projektet az Ukrajna elleni támadás megalapozására használta 2014 és 2022 között.

A nemzetbiztonsági elemző szerint jóval egyszerűbb egy magyar külügyi informatikai rendszerbe behatolni, mint a Pentagonba kémet telepíteni.

Olekszij Anulja 2022. február 24-én vonult be az ukrán hadseregbe, március 10-én orosz hadifogságban volt, most újságírók előtt mesélte el a saját történetét, ami megmutatja, mit hoz ki a propaganda az emberekből.