Valódi döntések nélkül zárult az idei utolsó EU-csúcs. Bár a találkozón Volodimir Zelenszkij is jelen volt, a soros elnökségtől búcsúzó Orbán nem beszélt tűzszüneti javaslatáról az ukrán elnökkel. Valójában már mindenki Donald Trump hivatalba lépését várja.
Trump azt írta, ha az EU nem vásárol még több amerikai olajat és gázt, akkor jönnek a vámok.
Azt is mondta, a soros elnökség fél éve alatt rájött, az EU túlélésének egyetlen módja, ha mer naggyá válni.
Vagy ahogy az igazságügyi tárca fogalmaz: megkezdik a jogi lépéseket a brüsszeli döntéssel és nyomásgyakorlással szemben.
Az uniós állam- és kormányfők az Európai Tanáccsal zárják az évet. A legfontosabb témákat Volodimir Zelenszkij látogatása, Donald Trump visszatérése és a magyar miniszterelnök soros elnöki beszámolója szolgáltatja. Orbán ráadásul kivételesen a sajtó elé is kiáll.
Margus Tsahkna szerint aki a mostani grúz vezetést támogatja, az a Kreml narrativáját támogatja.
Több mint 400 milliárd forint megy a kukába, miután a kormány nem tett eleget a feltételeknek, írja a Népszava.
A magyar uniós elnöksége legjelentősebb eredménye lehet ez a megállapodás. 2025. január 1-től megszűnik a magyar-román határátkelőkön az ellenőrzés.
Ez már a 15. szankciós csomag, újabb személyek és szervezetek kerültek tiltólistára.
Felfüggesztették a menekültkérelmek elbírálását, Ausztria pedig visszatelepítési és kitoloncolási programot készít.
„Az, ami az elmúlt 12 napban Grúziában történt, egyértelműen szankciókat indokol, és tudomásom szerint már folyamatban van a szankciók előkészítése” – mondta az EU-s nagykövet.
A rendelkezés akkor lép életbe, ha az Európai Parlament is elfogadja.
December 1-je óta António Costa vezeti az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsot. A portugál politikussal szemben egy éve még korrupciós ügyben nyomoztak, ma viszont tőle várják az EU stabilitásának megteremtését. Munkájában segítheti, hogy még Orbán Viktorral is jóban van.
A 2026-ban életbe lépő új menekültügyi és migrációs paktum alól a holland és a magyar kormány is mentességet kért.
Alapesetben a védelmi politika a tagállamok hatáskörébe tartozik, Brüsszel most mégis az EU első védelmi biztosának kinevezésével reagált az ukrajnai helyzetre és az amerikai elnökválasztásra.