Pósfai Gábor belügyminiszter bejelentette a parlamentben, hogy nem készítettek tagállami végrehajtási tervet, és a jövőben sem tervezi ilyen terv leadását.
A népszavazást egy szélsőjobbos párt kezdeményezte.
Így Magyarország is hozzá tudott járulni ahhoz, hogy hétfőn sor kerülhessen az Európai Unió és Ukrajna között az első csatlakozási klaszter megnyitására.
Európa megpróbál beszállni az orosz–ukrán békefolyamatba, egyelőre nem sok sikerrel.
A külügyminiszter az augusztusra elkészülő külpolitikai stratégiáról, az ukrán–magyar megállapodásról és a nyugati kapcsolatok újjáépítéséről beszélt a külügyi bizottság előtt.
Úgy látják, a legérzékenyebb kérdéseket már megoldották.
A bizalomvesztés az Európai Külkapcsolati Tanács szerint különösen látványos Magyarországon és Lengyelországban, ahol korábban erősebb volt az USA támogatottsága.
A 110 oldalas tervezet megszüntet 15 nem felsőoktatási kekvát, így az MCC-t, a MOL–Új Európa Alapítványt, a Demeter Szilárd-féle Magyar Kultúráért Alapítványt és a Krausz Ferenc-féle Élvonal Alapítványt is. Szigorúbb vagyonnyilatkozatok, nagyobb átláthatóság, változó közbeszerzési szabályok.
A harmadik ciklusára pályázó Nikol Pasinján töketlen ellenzéke nem jelent érdemi kihívást. Az a kérdés, hogy az ukrán forgatókönyveket is emlegető Putyin beválthatja-e később a súlyos fenyegetéseit.
Megkérdezték az Európai Tanács elnökétől, hogy Brüsszel miért támaszt folyamatosan új feltételeket.
Az összes tagállam jóváhagyta az első tárgyalási klaszter megnyitásának előkészítését.
Évek óta ismert probléma, hogy a kínai gazdaság túltermelése hogyan gyengítheti tovább az európai ipart, de az érdemi fellépés eddig elmaradt. Most már a németek sem várnának tovább a válasszal, amire szinte biztosan érkezhet kínai retorzió is.
Bár a miniszterelnök kész tényként tálalta, hogy az ország hozzájut a mintegy 6000 milliárd forinthoz, a helyzet nem ennyire egyszerű. A források megérkezését intézményi és időbeli tényezők gátolhatják, miközben vannak tételek, amikről még nem állapodott meg a kormány az Európai Bizottsággal.
Közös sajtótájékoztatót tartott a magyar kormányfő és Friedrich Merz német kancellár. Az eseményen Sulyok Tamás megvágott interjúja kapcsán az orbáni cenzúra is előkerült.
Putyin már az „ukrán forgatókönyvvel” fenyegette meg Jerevánt.