Oroszország és Fehéroroszország mutatja az utat: hagyjuk már ezt a szépelgő emberi jogi handabandát!

Két olyan helyen is kormányellenes tüntetések voltak a hétvégén, ahol ilyesmi nem nagyon szokott előfordulni. Oroszországban 2012 tavasza óta nem voltak hasonló megmozdulások, mint most, Fehéroroszországban pedig ennél is ritkább az utcai megmozdulások látványa.

Oroszországban vasárnap országszerte hatvanezren tüntettek, miután Alekszej Navalnij ellenzéki politikus kihozott egy jelentést Dmitrij Medvegyev miniszterelnök milliárdos korrupciós ügyéről. A tüntetésnek már a felvezetése is látványosra sikerült: miután a héten Navalnijt zöld festékkel öntötték le, támogatói egymás után festették zöldre az arcukat, és mutatkoztak a közösségi médiában.

A vasárnapi tüntetést természetesen előre betiltották. Moszkvában rohamrendőrök tömegei fogadták a tiltakozókat. A mostani tüntetések viszont egyáltalán nem csak Moszkvára korlátozódtak, Szentpétervártól Szibériáig mindenfelé voltak megmozdulások, összesen 82 városban.

Még Mahacskalában is, pedig Dagesztánban Putyin 92 százalékkal nyert ott 2012-ben.

A másik legfeltűnőbb elem a tudósítások szerint az volt, hogy rengeteg tizenéves ment ki az utcára. Olyanok, akik egész életükben csak Putyin-rendszer alatt éltek, és akiknek már nem mond semmit, hogy a kétezres évek elején Puyin még rendteremtőnek számított. Ők már azt kiabálták, hogy Putyin egy tolvaj. 

Ezen a képen egy tizenéves tüntetőt visznek el a rendőrök, akinek biciklijére az van írva: "Adjátok el a villákat, építsetek utakat!"

Navalnijt az első percekben elvitték, a tüntetés alatt irodáját megszállták a hatóságok, számítógépeiket is lefoglalták. Összesen több száz tüntetőt állítottak elő. Volt olyan amerikai újságíró, aki végig dokumentálta, hogy letartóztatják, mert tudósított a tüntetésen. Amikor megkérdezte, mégis miért állították elő, először azt a választ kapta: "lehet, hogy a Kennedy-gyilkossággal vádoljuk".

Orosz hatósági mércével egyébként nem is volt különösebben durva a vasárnap. Nem verték végig úgy a tüntetőket, mint 2012-ben, a Washinton Post helyi irodavezetője is azt írta, néhány keményebb letartóztatást leszámítva a rendőrök alapvetően türelmesek voltak. Egyszerűen csak elvitték azokat, akik tüntettek a korrupció ellen.

Keményebb volt a helyzet szombaton Fehéroroszországban. Ott egy olyan törvény miatt tiltakoztak nagyjából hétszázan, ami különadóval sújtja azokat, akik nem teljes munkaidőben dolgoznak. Március 25-én, a „szabadság napján” viszont az elmúlt hetekben kezdődött szociális-gazdasági tiltakozás általános rendszerellenes tüntetéssé vált az 1994 óta hatalmon lévő Alekszandr Lukasenkával szemben. Itt sem csak a fővárosban, Minszkben, hanem több városban is.

Itt is rohamrendőrök oszlatták fel a tiltakozást, a képek alapján idős embereket is betuszkoltak a rendőrségi kocsikba, és sokakat meg is vertek. Több száz embert letartóztattak.

Akik kimentek, azt mondták: “ ha már egyébként is börtön az egész ország, akkor már mindegy, hogy le is tartóztatnak-e”.

A két rendszer persze nem azonos, sőt, már egymással is egyre kevésbé vannak jóban. A két tüntetés elleni hatósági fellépésben viszont közös, hogy így kezelik az állampolgári tiltakozásokat azok a rendszerek, amik az emberi jogokat szépelgő handabandának tartják. 

Ezt pedig a magyar kormány is egyre gyakrabban hangoztatja. Amióta Orbán Viktor beszédében megjelent ez az elem, a Fidesz politikusai egymásra licitálva nevezik hablatnynak, a “való élettel szemben álló”, groteszk eszmének az emberi jogokat, amik az akadályai annak, hogy a dolgokat jó erős kézzel el lehessen intézni. (Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke közben szombaton az emberi jogok, a szólásszabadság, a gyülekezési szabadság fontosságáról beszélt.)

A magyar kormány képviselői pedig már szívesebben asszisztálnak az orosz állami tévé propagandariportjához, mint hogy magyar újságok kérdéseire válaszoljanak. Annak az orosz állami médiának, ami szerint vasárnap alig történt bármi említésre méltó.