• Januárban állt a nyilvánosság elé a Momentum Mozgalom, ami a politikai pályafutását rögtön egy nagy sikerrel indította: megakadályozta a budapesti olimpiát.
  
• A most már pártként működő mozgalom azóta országjárást szervezett, legújabban pedig két új népszavazási kezdeményezést is beadtak: az egyiket a CEU megmentéséért, a másikat pedig azért, hogy Orbán Viktor ne indulhasson el a 2018-as választáson.
  
• Fekete-Győr András elnökkel és Orosz Anna elnökségi taggal beszélgettünk a kezdeményezésük hátteréről, arról, hogy készülnek-e kormányváltásra, összefognának-e bárkivel, és hogy van-e saját lakájmédiájuk vagy Simicskájuk.
  

Elindítottatok két új népszavazási kezdeményezést. Az egyik kérdés a miniszterelnöki tisztség időbeli korlátozásáról szól. Ilyen maximum olyan kelet-ázsiai országokban van, ahol nem az elnök, hanem a miniszterelnök vezeti ténylegesen az országot. A nyugati világban nem nagyon van ilyen. Nem furcsa ez?

Fekete-Győr András: És olyan rendszereket látunk az európai, nyugati világban, mint amilyen most a magyar? Ha megnézem az EU 28 tagállamát, ott biztos, hogy a magyar az egyetlen, ami Oroszországgal és személyesen Vlagyimir Putyinnal elég erős házasságot szeretne kötni. Úgyhogy szerintem ez jogilag meg politikailag is nagyon érdekes kérdés. Van egy jövőre meg egy múltra vonatkozó része. Magyarországon a miniszterelnök a végrehajtó hatalom feje, egy nagyon erős pozíciót jelent, nem csak egy báb, és a hatalmát igenis lehet korlátozni, hogyha az emberek arról így döntenek. Miért ne?

Ki az az ember, aki itt évtizedeken keresztül szeretne uralkodni vagy kormányozni egy országot? Sokan elmondják, hogy nem egészséges hosszú távon. Szerintem elég Orbán Viktorra ránézni az elmúlt években, nem az a benyomásod lesz, hogy itt valamilyen makkegészséges, kiegyensúlyozott, pszichológiailag is totálisan rendben lévő emberről van szó.

Van két olyan ember, akinek a személyes politikai harcáról és a hatalomhoz való ragaszkodásáról szólt a magyar közélet. Miért jutottunk el a kétharmadig? Abban Gyurcsány Ferencnek volt egy nagyobb szerepe, hogy ragaszkodott a hatalmához, és a jobboldali eszméket meg közösséget abszolút felspannolta. Akkor még én is jobboldali szavazó voltam, emlékszem, hogy az én családomban is nagyon erős érzelem volt a Gyurcsány-ellenesség, és bennem is ugyanez volt. Nem beszélve Orbán Viktorról az elmúlt években. Teljesen jogos az, ha egy új generáció feldobja ezt, mint kérdést.

Orosz Anna: Az USA-ban is ugyanez a rendszer van, azzal a különbséggel, hogy az egy prezidenciális rendszer. De mindenképpen a fékek és ellensúlyok rendszeréről szól ez a kérdés, és az USA-ban ráadásul a két ház miatt az elnök ellensúlya sokkal nagyobb, mint Magyarországon, ahol a miniszterelnök és a kormány sokkal inkább összefonódik.

És mit korlátoznátok vele? Aki már volt kétszer miniszterelnök, arra már vonatkozna, így Orbán Viktor már nem indulhatna 2018-ban?

Fekete-Győr András: Ebben nincs semmiféle visszamenőleges hatály.

Ha ezt megszavazzák az emberek, és utána a kormány tagjairól szóló törvényt is módosítják ennek megfelelően, akkor Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor kiesik a versenyből 2018-tól.

De ez nem azt jelenti, hogy Orbán ne tudná kitölteni a mandátumát, tehát feltételeket igenis be lehet vezetni. Azt is mondhatnánk, hogy nem lehet III/III-as ügynök a miniszterelnök, simán lehetne ilyen feltétel, ennek sem lenne visszamenőleges hatálya, azt jelentené, hogy 2018-tól nem tölthetné be ilyen ember ezt a pozíciót. Ha nem hozhatnánk ilyen feltételeket, akkor igazából közjogilag bebetonoznánk ezt a miniszterelnöki dolgot a jövőre nézve.

Ez önmagában megoldaná azt a helyzetet, ami kialakult a Fidesz uralma után? Mennyivel lenne jobb a helyzet, ha Orbán Viktor azt mondaná, hogy: „Jó, de akkor beültetem Németh Szilárdot a helyemre, és ő lesz a miniszterelnök lehetőleg még 8 évig”?

Fekete-Győr András: Nyilván ehhez az embereknek is lenne néhány szava. Ez nem úgy működik, hogy oda kit ültet be Orbán Viktor. Azt általában szokták tudni a választók, hogy egy pártnak ki a miniszterelnök-jelöltje. Persze utólag még lehet itt ügyeskedni a Parlamenten belül, aztán a köztársasági elnök nem biztos, hogy őt javasolja majd megválasztásra. Ez egy összetett kérdés szerintem, de én ennek nem látom a realitását.

De szerintetek magát a NER-t kimozdítaná a helyéről? Ez az egy személyi kérdés megváltoztatná a rendszert?

Fekete-Győr András: Én kíváncsi lennék arra a Fideszre, amiben nincs ott Orbán Viktor.

Ugye Oroszországban volt hasonló, hogy jogi probléma miatt helyet cserélt az elnök és a miniszterelnök, és nem lett jobb a helyzet. Törökországban most Erdogan elnök hatalma – még az alkotmánymódosítás előtt – inkább informális, és elvileg a miniszterelnök van a valódi hatalmi központban, pedig most lehet, hogy a nevét sem tudnánk felidézni.

Orosz Anna: Minden ilyen törvényt meg lehet kerülni, nem állítjuk azt, hogy ha ez átmegy, akkor minden rendben lesz Magyarországon. Viszont azt látjuk, hogy a hatalomkoncentráció olyan szinteket ér el, ami már elfogadhatatlan egy demokráciában, és erre a problémára ad ez egy megoldást. Hogy ez 100, 85 vagy 45 százalékos megoldás, arra nem vállalkoznék, hogy megmondjam, vagy hogy mennyire jó eszköz, de ez is egy eszköz. Ez nemcsak Gyurcsányról meg Orbánról szól, hanem minden jövőbeli miniszterelnök-jelöltről is. Ha túl sokáig vagy hatalomban, egyszerűen át fogod alakítani az intézményi berendezkedést, hogy minél tovább maradhass hatalomban. Sajnos ilyen az ember természete, és így a közösségi erőforrásokat nem arra használod fel, hogy az országnak jobb legyen, hanem hogy bebetonozd a saját hatalmadat. Erre ad ez a módosítási javaslat egy választ.

A Fideszt sokat támadják, hogy személyre szabott törvényeket alkot (lex CEU, lex Jordán), és ez is olyasminek tűnik. Ti ezen túl is alkalmaznátok ilyesmit, ha adott esetben arra szükség lenne?

Fekete-Győr András: De ez nem személyre szabott. Az egy dolog, hogy két személy pont beleesik ebbe a kategóriába, hát ez ilyen, nem hiába jutottunk el odáig, hogy ennek a megfontolását javasoljuk az embereknek, viszont ez a jövőre nézve minden miniszterelnöki pozíciót betölteni akaró embert, illetve az ő hatalmát is korlátozza, ha már az Országgyűlés nem elég erre. Az Országgyűlés meg a kormány feje teljes mértékben összefonódásban van: a miniszterelnök az Országgyűlésnek tartozik elszámolással, de az nem számoltatja el soha, mert mindig ugyanaz a párt van többségben, ami a miniszterelnök pártja, és általában ő a pártelnök is. Ez egy magyar tapasztalat vagy adottság, hogy itt ez a helyet. A legnagyobb baj, ha a miniszterelnökök úgy élnek vissza a hatalommal, hogy az egész médiát a saját oldalukra állítják, és a különböző hivataloknak, mint az Alkotmánybíróság, a legfőbb ügyésznek vagy az MNB elnökének a hatalmát is bebetonozzák. Innentől kezdve mi az, ami megállítja a miniszterelnököt? A forradalom.

Orosz Anna: A kályháról nem beszéltünk: egyik napról a másikra ellehetetlenítették a működését Magyarország legjobb egyetemének. Ez mi, ha nem a hatalomnak az eszement koncentrációja? A CEU ügye nem csak a CEU-ról szól, hanem még ezer másról, a jogállamiság, az egyetemi autonómia, a tanszabadság, a véleménynyilvánítási szabadság hiányáról. Ezért gondoljuk azt, hogy az egyes számú népszavazási kérdésünk mellett – hogy állítsuk vissza a felsőoktatási törvény április 4-ig bezárólag hatályos állapotát – ezt a mandátumkorlátozó kérdést is fel kell tennünk.

Van egyébként olyan, akit most a Fideszből a miniszterelnöki székben inkább el tudnátok fogadni?

Fekete-Győr András: Most azon gondolkodom, hogy ha visszamennék a 2010-es, Fidesz-szavazó énemhez, kit mondanék… Igazából most elég nehéz lenne találni a Fideszben olyat, aki kompetens lenne ebben a kérdésben, annyira összefonódott mindenki az intézményesített korrupcióval, mindenki Orbán tettestársa ennek a rendszernek a kiépítésében. Szerintem jelenleg nincs alkalmas ember a Fideszben.

Ha ezt a korlátozást egy népszavazáson megszavaznák az emberek, akkor egy visszavonásig érvényben lévő törvény lenne? Ehhez nem kell alkotmányt módosítani?

Fekete-Győr András: Nem. Pont ezért kell átmennie a kérdésnek, ezért jó. Amikor az alkotmányozók megalkották az Alaptörvényt, akkor nem látták értelmét annak, hogy a miniszterelnök személyi feltételeit az Alaptörvényben szabályozzák, míg a köztársasági elnöknél igen. Ő ugye a nemzet egységét testesíti meg, legalábbis papíron, mert hogy Áder János mennyire testesíti meg, az más kérdés. Viszont a miniszterelnök vagy az alkotmánybírók személyi feltételeit már törvények szabályozzák, törvényt pedig népszavazással lehet módosítani, úgyhogy pontosan ezért kell ennek a kérdésnek egy jogállamban átmennie. Az szinte biztos, hogy a Nemzeti Választási Bizottság ezt el fogja utasítani, aztán meglátjuk, hogy mennyire függetlenek a bíróságok, én nagyon bízom egyébként a Kúriában ebben, szerintem egész Magyarország meg a világ szeme rajtuk lesz a következő egy-két hónapban. Ezt még egy elég nagy társadalmi párbeszéd meg kampány fogja megelőzni.

Igaz, hogy nálatok, a pártban is van ilyen mandátumkorlátozásotok?

Orosz Anna: Még nincs, de már felmerült, erről van a vita, hogy most két ciklusban, vagy években szabjuk-e ezt meg.

Fekete-Győr András: Valószínűleg lesz. A közéletben kell a felfrissülés. Hogyha ezt nem tudják elhozni a természetes folyamatok, ahogy sajnos nem tudták elhozni az elmúlt években, akkor ezért építünk be kontrollokat meg különböző korlátokat, hogy kikényszerítsük egy adott rendszerből. Hol tartanánk már, ha nem Orbán lett volna 2014-től Magyarország miniszterelnöke? De ez egyébként vonatkozhatott volna olyan polgármesterekre, akik már évtizedek óta egy adott önkormányzat élén ücsörögnek, és nincs megújulás, innováció, senkinek nem is áll érdekében, az ő kezében koncentrálódnak a helyi ügyek, a média és a vállalkozások. Ezt jól ismerjük. Ezek teljesen racionális dolgok. Hiába nincsen ez más európai országban, de hát minden ország más, nekünk meg jogunk van levonni a mi tanulságainkat, és megtalálni a legjobb megoldásainkat.

Orosz Anna: Szoktak azzal jönni, hogy a német kancellárok is háromszor-négyszer jönnek egymás után, de Németország jelenlegi demokratikus gyakorlatai egy picit erősebbek, mint Magyarországé.

Fekete-Győr András: És van egy aránytalan választási rendszerünk. Na most arra kíváncsi lennék, hogy a magyarok hogyan vélekednek Orbán Viktor személyéről egy ilyen helyzetben.

Ebből a kezdeményezésből nem az fog lejönni az embereknek, hogy Orbánt csak ilyen adminisztratív eszközökkel tudnák legyőzni, és beszart tőle a Momentum?

Fekete-Győr András: Figyelj, mindenképpen le lesz győzve Orbán, ez most nem ezen múlik. Ezért is mondtam, hogy a jövőre nézve ez egy teljesen logikus, racionális lépés, hogy korlátozzuk. Ha ez nem megy át valamilyen politikai oknál fogva a Nemzeti Választási Bizottságon meg a Kúrián, akkor Orbán majd le lesz győzve választáson, de ez egy alternatív eszköz arra, hogy már hamarabb is sort kerítsünk rá.

Orosz Anna: Igen, ezt a kérdést egy olyan közegben adtuk le, amit egy „szükségállapotnak” tartunk. Nem arról van szó, hogy mostantól minden harmadik hónapban leadunk egy népszavazási kezdeményezést, hanem mind az olimpia, mind a CEU ügyében azt éreztük, hogy valamit tennünk kell, mert elképesztő, hogy Orbán milyen irányba irányítja az országot.

Fekete-Győr András: És találtunk egy olyan kérdést, amit az elmúlt 27 évben senki sem vitt végig.

Orosz Anna: Illetve már volt egy ilyen kérdés, csak nem volt jól megfogalmazva, meg rossz volt mögötte az érvelés a Kúria előtt.

A másik kérdésetek a CEU-ról szól, amiről már a DK is beadott egy kérdést. Tegyük fel, hogy az ő kérdésüket érvényesítik. Fogtok nekik a CEU-ért aláírásokat gyűjteni?

Orosz Anna: Eléggé biztosra mentünk a kérdésfeltevésben. Egyrészt leadtunk hat különböző kérdést, és pontosabban fogalmaztunk, mint a DK, úgyhogy nem bocsátkoznék ilyen jóslásokba, hogy mi van akkor, ha DK kérdése megy át, és a miénk nem.

Fekete-Győr András: Meg a DK kérdése annyiból problémás, hogy a CEU-t ellehetetleníteni hivatott pontok közül csak egyet venne ki, de például a kötelező külföldi campusról szóló részét nem. Mi pedig olyan kérdést adtunk be, ami visszaállítaná az eredeti állapotot. Ez sokkal egyértelműbb: vissza kell állítani, és kész.

Meddig lehet ilyen népszavazásokkal operálni? Ha esetleg most ellehetetlenítik, nem fogadják el, kopaszok jönnek, akármi…

Fekete-Győr András: Hát jöjjenek a kopaszok!

… tehát ha nem tudjátok folytatni ezt a népszavazás-kezdeményezési módszert, akkor van valami tervetek? Gondoltatok arra, hogy ez nem lesz úgy, mint az olimpiánál?

Fekete-Győr András: Bármi lehet, minden eshetőséggel számolni kell, persze. Itt azért nagyon nagy kérdés lesz az, hogy mennyire lehet az embereket mobilizálni ebben a kérdésben. Hogyha nagyon – és ez a cél – akkor ott nem csak a népszavazás van. De azért a felsőoktatás és az oktatás kérdésében nem csak a magyarok azok, akik nyomják most a kormányt, hanem a világ is. Én nem tudom, hogy gondolta a Fidesz, hogy egy ilyet bevállaljon így, választások előtt, de szerintem ez egy nagyon nagy elszámítás volt a részükről. Ebből egyszerűen nem lehet győztesen kijönni. Olyan szintű kiábrándultságot okoz az egész fiatalságban, a tanárokban, oktatókban, családokban, szülőkben, mindenkiben. Nem tudom, hogy ki az az ember, aki Magyarországon ezt tolerálni tudná. Oké, hogy a kormány ezt kommunikálja, de mindenki jól tudja, hogy itt nem a CEU-ról van szó. Amikor az összes felsőoktatási intézményben petíciót írnak alá az oktatók, akkor azért többről van szó.

Orosz Anna: Igen. Totálisan hátborzongató esemény volt. Egyik napról a másikra ellehetetlenítenek egy nemzetközileg is elismert egyetemet, egyik napról a másikra át akarnak tolni egy civilek működését korlátozó törvényt, és közben ki van plakátolva az ország „Állítsuk meg Brüsszelt!”-plakátokkal. Ezek elég ijesztő tendenciák, és elég durván úgy tűnik, hogy az orosz kottából játszik a kormány. Mi pedig azt gondoljuk, hogy Európához tartozunk, és alapvetően az EU tagállamaival kellene megerősítenünk a szövetségünket, nem Putyinnal.

Fekete-Győr András: Ez a kérdés elég fontos identitásformáló kérdése a Momentumnak. Még azt is mondhatnám, hogy CEU-sok is vannak köztünk, szóval sokkal közelebb érezhetjük magunkat ehhez, mint mondjuk más politikai pártok érezhetik. Ez tényleg egy húsba vágó kérdés, hasonlít az olimpiához atekintetben, hogy az is a jövőről szólt, ott is attól féltünk, hogy nem abba fektetünk közösségileg pénzt, ami nekünk fontos lehet a jövőben. Itt ugyanerről van szó, és a tudásból kivenni a pénzt egyenlő az önmagunk lábon lövésével.

Orosz Anna: És az elég egyértelmű, hogy egy tudásellenes hadjáratot indított a kormány. Nem a CEU volt az első tünete, hanem már sokkal hamarabb voltak példái, például a gimnáziumok ellehetetlenítése. De visszatérve az Oroszországhoz közelítéshez: gyakorlatilag minden uniós tagállam kiállt a szíriai vegyi támadás ellen, csak Orbánnak nem sikerült ebben a kérdésben egy normális állásfoglalást megfogalmaznia. Ez megint csak egy vérlázító fejlemény.

Sokszor emlegetitek ezt az Oroszországhoz való közeledést. De hogy kellene kezelni az Oroszországhoz való viszonyunkat? Nyilván a Fidesz gyanúsan nagy sebességgel közeledik, de korábban ezt láttuk akár Gyurcsány Ferenctől is. Mégsem lehet nem tudomást venni arról, hogy Oroszország a régiónkra hatással van, és valamilyen kapcsolatban kell lenni. Mi lenne szerintetek a járható út?

Fekete-Győr András: Nézzük meg a tendenciákat: amilyen ütemben eltávolodunk egy szabad és gazdag Európától, ugyanilyen ütemben közelítünk egy elnyomó és szegény, orosz rendszerhez. Az a kérdés elég egyértelmű, hogy Oroszországgal ezen a ponton nem kell, illetve nem lehet a gazdasági együttműködést megszakítani. Nyilván vannak realitások.

Ezért is van, hogy a paksi beruházás ügyében most nem nyújtottatok be népszavazási kérdést?

Orosz Anna: Nem, hanem azért, mert az egy nemzetközi szerződés.

Fekete-Győr András: Abban nincs értelme. Olyan kérdést érdemes benyújtani, amiben az ember magabiztos jogilag, hogy az át fog menni. Mi is vizsgáltuk, de nem találtunk olyan kérdést, ami át tudna menni.

Volt is az LMP-vel erről vitátok. Ők elég sokat segítettek a Nolimpia-kampányban, és ehhez képest fura, hogy pont az ő kezdeményezéseiknél pattant ki a két párt között egy vita. Előbb a Liget-projektnél mondtátok azt, hogy nem megfelelő a kérdés, majd Paksnál.

Orosz Anna: Mi teljesen egyetértünk azzal, hogy Paks 2 nagyon nagy fenyegetés az ország szempontjából, mert nem tudunk róla semmit, az egész titkosítva van, az orosz befolyást növeli, és nem nyúlunk a megújuló energiákhoz, hanem megintcsak az atomenergia súlyát növeljük, de egyszerűen azt láttuk, hogy ez a kérdés nem fog átmenni, mert teljesen egyértelműen nemzetközi szerződéshez kötődik, amiről lehetetlen népszavazást kezdeményezni.

Fekete-Győr András: Itt az a félreértés, hogy ha átment volna egy ilyen kérdés, akkor nem lenne kérdés, hogy a Momentum teljes mellszélességgel beleáll a népszavazásba. Itt azért ez kicsit félre lett értelmezve az LMP által, mert át sem mentek az ő kérdéseik. Mi azt mondtuk, biztosak vagyunk benne, hogy jogilag erre nincs lehetőség, de felvettük a kapcsolatot az LMP-vel, Ungár Péterrel, és a héten találkozunk, hogy leüljünk jogászokkal, és megnézzük, hátha ők máshogy gondolkodnak, aztán meg tudjuk a másikat győzni.

Szóval szerintetek csak kormányváltással lenne lehetőség a paksi szerződést felbontani vagy valahogy átalakítani?

Fekete-Győr András: Nincs más, hát végső soron az Európai Bizottság jóváhagyta, jelenleg nem mi vagyunk kormányon, tehát csak kormányváltással lehet, sajnos nincs tere népszavazásnak ebben a kérdésben.

És ti most készültök kormányváltásra? Reális esélye van annak, vagy vannak olyan terveitek, hogy jövőre kormányra kerülhettek? Akár nem egyedül, hanem valaki mással, vagy egyáltalán van-e olyan, akivel összefognátok?

Orosz Anna: Ezt nagyon nehéz megjósolni.

Nem tudhatjuk, hogy melyik pillanatban omlik össze a kártyavár a Fidesz alatt.

Egy év van még a választásokig, ami bizonyos szempontból nagyon rövid idő, mert eszelősen sok munkánk van még addig, de más szempontból nagyon hosszú, addig még bármi történhet, és nem lehet előre megmondani, mi lesz az az esemény, ami kettétöri a Fideszt, és egyszerűen összeomlik ez a rendszer.

Fekete-Győr András: Meg rengeteg erő mozog most a politikában egymással párhuzamosan. A Momentum naponta bővül és erősödik, a Fidesz pedig ezzel párhuzamosan olyan helyzetekbe nyúl bele, mint most ez az egész felsőoktatási kérdés, ami köztudott, hogy a Fideszen belül egy megosztó dolog. Kovács Zoltán CEU-s volt, erre beül az ATV-be, és mondja a hülyeségeit, amit a kormány képviselőjeként mondania kell. Lehet utálni a nemzetközi oktatási rendszereket, de a legtöbb magyar politikus lánya és fia külföldön tanul méregdrága oktatási intézményekben. A képmutatásnak is van határa.

Orosz Anna: Meg ezzel magára rántotta a Fidesz a teljes Európai Uniót és Washingtont is.

Fekete-Győr András: És mikor remeg meg egy magyar rendszer? Általában akkor, amikor a nemzetközi viszonyok nem éppen nekik kedvezőek.

Arra számítotok, hogy ha választás lesz jövőre, akkor annyira megremeg a rendszer, hogy akár kormányra is kerülhettek?

Fekete-Győr András: Ehhez adjátok hozzá a miniszterelnöki mandátumról szóló kérdést. Minden benne van…

Tehát erre konkrétan van tervetek.

Fekete-Győr András: Van tervünk. Az egész cél, amit kitűztünk magunk elé, a közösségszervezés, hogy az év végére legyen kormányprogram, meg becsatornázzuk a tapasztalatot és a tudást, az mind ezt szolgálja. Nagyon gyorsan történnek ezek a folyamatok.

A magyar gazdasággal nem az a probléma, hogy túl jó lenne, és itt már sok éve nem beszélt megszorításról miniszterelnök. Felkészültetek arra, hogy ilyen lépéseket is megtegyetek?

Orosz Anna: Ugye tudjuk, hogy gyakorlatilag az EU-s források nélkül baromira nem ezeket a növekedési mutatókat produkálnánk, mint amikre a kormány most olyan büszke. Már évek óta azon kéne dolgozunk, hogy az önálló, versenyképes piacunkat fejlesszük ki, és ne az uniós forrásokra támaszkodjunk vagy gazdagítsuk belőlük a rokonainkat meg a barátainkat. Mindenképp forrásbővítést terveznénk, mert ha összehasonlítjuk, a többi OECD-tagállamhoz képest sokkal kevesebbet költünk ezekre a területekre. Ezt nem csak megszorításokkal lehet elérni, hanem például azzal is, ha megnézzük, hogy államigazgatásra GDP-arányosan mennyit költenek a visegrádi országok. Azt hiszem pont Szlovákia sokkal kevesebbet költ, mint mi, és stadionprogramjai sincsenek, ha jól tudom. Egy csomó helyről meg lehet spórolni pénzt úgy, hogy az ne feltétlenül megszorításokkal járjon.

Fekete-Győr András: Most költségvetési többletet termel a magyar gazdaság pont az EU-s bevételek miatt, és az egész nemzetközi környezet meg gazdaság állapota is jó. Nem tudom, hogy mikor lesz a következő gazdasági világválság, remélem, hogy nagyon soká, de most pont okosan és hatékonyan kellene elkölteni a pénzeket. Ez egy tök egyszerű dolog.

Orosz Anna: Óriási probléma, hogy például az uniós források nem tisztán lettek elköltve, és nem arra használtuk fel ezeket a pénzeket, hogy versenyképessé tegyük a vállalatainkat, hanem gyakorlatilag ész nélkül elszórtuk ezeket a pénzeket.

Ez ellen lehet tenni?

Orosz Anna: Lehet. Nem kell korruptnak lenni.

A kormány tervei szerint már most megpályáztatjuk, gyakorlatilag lekötjük az összes forrást 2018-ig, aztán majd elkezdjük elkölteni, azaz megint egy adottság lesz, hogy mire megy el az uniós pénz.

Fekete-Győr András: Ez nem adottság, hogy mire megy el az uniós pénz. Amikor Szegeden voltunk, akkor kérdeztem, hogy mi az, ami rosszul megy Szegeden, mert mindig azt halljuk, hogy Botka László mennyire jól vezeti a várost. Azt mondták, hogy igen, nagyon jól lobbizott az EU-s pénzekért, viszont azokból javarészt látványberuházást csinált, miközben folyamatosan mennek el a fiatalok, és nem teremt olyan munkalehetőségeket, amiket egyébként lehetne. Biztos van egy-két olyan beruházás, ami ezt a célt szolgálja, de ez is egy rendszerszintű dolog, hogy inkább a látványra, a külsőségekre költünk, nem a tartalomra, és nem a hosszú távú befektetéseket preferáljuk.

Lehet ilyen költségesebb, kb. populistább látványberuházások nélkül növekedni? Azért látjuk az ország legnagyobb pártjain, hogy inkább demagóg üzenetekkel tudják fenntartani a népszerűségüket, és ez valamit mutat a magyar választói attitűdökről is. Hogy az 5 százalék fölötti támogatást elérjétek, ahhoz kell-e ilyen gesztusokat tenni?

Orosz Anna: Azért hoztuk létre a Momentumot, mert úgy éreztük, hogy egyik párt retorikája sem képvisel bennünket, és mi nem szeretnénk egy demagóg párttá válni. Tudjuk, hogy elképesztően nagy a kiábrándultak aránya a potenciális választópolgárok között, és azt gondoljuk, hogy igenis vannak olyanok, akiknek elegük van ebből a süket dumából, amit mondjuk a Fidesz meg az MSZP tol, és nem szeretnénk hasonulni hozzájuk retorika szintjén sem, értékek szintjén meg pláne nem.

Mi lesz a csodafegyver?

Fekete-Győr András: Hát a csodafegyvert nem szabad elárulni egy évvel a választás előtt.

Orosz Anna: A kitartó munka. Valószínűleg nincsen csodafegyver, csak az, hogy hiszünk ebben az egészben, hogy politikai kultúraváltást akarunk véghez vinni, és napról napra többen támogatnak.

Az országjárás, amibe az olimpiai népszavazás után kezdtetek, tart még, vagy eljutottatok mindenhova, ahova akartatok?

Orosz Anna: Eljutottunk sok helyre, 19 megyébe, megyeszékhelyekre és nagyvárosokba, de ez folyamatos projekt. Csendben már folytattuk is Sopronban és a határon túl. Az országjárás egy állandó feladatunk, mert minél több embert el szeretnénk érni.

Mit jelent az, hogy elérni? Azon kívül volt hatása, hogy ahol voltak ellentüntetők, ott voltak vicces jelenetek? Sikerült embereket beszervezni? Most vannak momentumosok Salgótarjánban vagy Zalaegerszegen is?

Fekete-Győr András: Igen. Mindenhol vannak momentumosok. Tulajdonképpen úgy megyünk vissza a második fázisra, ami most kezdődik, hogy ott már meg lehet szólítani vagy be lehet szervezni nem tudom hány embert. Nyilván helye válogatja: volt, ahol 300-an voltak, volt, ahol csak 50-en, de mindenhol vannak olyanok, akik szerveznének helyi szervezetet.

Mik a kritériumok, mi az elvárás ahhoz, hogy valaki bekerüljön?

Orosz Anna: Igazából nincsenek nagyon erős kiszóró kritériumok, az egyetlen az, hogy volt MSZMP-tagok, önkényuralmi rendszerek kiszolgálói, és jelenlegi más pártok tagjai sem léphetnek be a Momentumba. A jelentkezést egyelőre zártan és helyi fórumokon hirdettük meg, csomó olyan ember van az eddigi 759 jelentkezőben, akit már ismerünk, akivel együtt dolgoztunk eddig is. Optimista vagyok, hogy a legtöbb ember azért jön, hogy együtt dolgozzon velünk.

Ebben az elmúlt 3 hónapban komoly gazdasági szereplők is érdeklődtek pénzügyileg vagy akár jövőbeli gazdasági terveket illetően? Mondjuk Simicska Lajos próbált tárgyalni veletek?

Fekete-Győr András: Simicska Lajost elvitte Vona Gábor, Simicska Lajosról lemaradtunk.

És találtatok saját Simicska Lajost?

Fekete-Győr András: Nem találtunk. Nagyon sokan jelentkeznek, de ilyen óriásvállalkozóról én nem tudok, pedig gondolom az elnökséghez befutnának ezek a megkeresések. De nekünk nincs szükségünk oligarchákra. Azt tudom, hogy a szakpolitikai csapatokba nagyon sok külsős szakértő csatornázódott be.

És ezek közül van, aki nyilvános, tehát név szerint vállalja?

Orosz Anna: Az a helyzet, hogy ezek között van egy csomó egyetemi tanár, aki nem vállalná névvel, hogy egyébként segít a Momentumnak.

De a kampány során ez ki fog derülni?

Fekete-Győr András: Aki inkognitóban akar maradni, megteheti, megértjük. Sajnos egy ilyen országban élünk. De az a célunk, hogy felvállalják az emberek, hogy a Momentumot támogatják. A cél is az, hogy legyen egy választási programja a Momentumnak az év végére, és azt azért majd úgy kell prezentálni, hogy amögött komoly szakmai tudás meg felkészültség van.

Van saját médiátok, mint a Fidesznek, a Jobbiknak vagy az MSZP-nek, és egyáltalán szükség van-e erre ilyesmire? Azért mégiscsak egy információs háború zajlik, és nem csak itthon, hanem mindenhol.

Fekete-Győr András: Egyelőre a közösségi médiában vagyunk erősek, van egy videóblogunk, és lassan indul a blogunk is.

De ezek nyilvános pártcsatornák, nem pedig külön sajtó.

Fekete-Győr András: Ja! Hát most tévét valószínűleg nem fogunk építeni.

Orosz Anna: Erre annyira forrásunk nincsen még. Viszont az felmerült, hogy rendszerváltás előtti módszereket lehetne bevetni, szamizdatot kellene csinálni, mert sok helyen csak a kormánypropaganda tud érvényesülni. Szóval nem is kell újra feltalálnunk a meleg vizet, csak megnéznünk, hogy mit csináltak korábban.

De a kormányoldal ezt masszívan kiépítette, és az ellenzéki riválisok is próbálkoznak a nagyon elkötelezett, feléjük egyoldalúan tájékoztató médiával. Enélkül fel lehet venni velük a versenyt? Akármennyire is cikinek tűnik ez, nektek is kell-e ilyen támogató lakájmédiát kreálnotok magatoknak, mint a Fidesz például a Magyar Időket vagy a Jobbik az N1 Tv-t?

Orosz Anna: Ez egy nem normális rendszer, ami ellen mi nem úgy kívánunk tenni, hogy mi is beszállunk ebbe, és ugyanazok szerint a játékszabályok szerint működünk, ahogy a Fidesz kezeli a médiát.

Fekete-Győr András: Igen, de a lakájmédia azért tudósít a Momentumról, volt megjelenése minden egyes dimenziójában a médiapiacnak – még ha ez lejárató riportokat is jelentett. És van az ellenzéknek is elérése, ha az RTL Klub híradójába bekerülsz, akkor már elértél baromi sok embert, ott van a TV2 a másik oldalon, ami azért gyengébben teljesít, de ott van még az Index, 444, 24, HVG, és lehet még sorolni, akikre lehet számítani abból a szempontból, hogy semlegesen és objektíven fognak tájékoztatni.

Orosz Anna: Igen, és ezek eljutnak a kicsi falvakba is, nem állnak meg a városok határaiban. De a félelem egy iszonyú erős tényező, ami hátráltat. Sokan egyszerűen nem jönnek el az országjárós eseményeinkre, mert félnek. Rendszeresen mesélik a pedagógusok, hogy: „Nekem nem jött el három kollégám”, múltkor jött egy vállalkozó, hogy: „Nekem nem jött el négy szomszédom”, mert félnek attól, hogy ha kiderül, hogy eljöttek, akkor listázzák őket, és kirúgják őket a polgármesteri hivatalból, iskolából, innen-onnan. Szóval elég durva tendenciák ezek, és elég durva a médiapiac kinézete is, és ha összevetjük mindezt mondjuk az elmúlt hetek eseményeivel, akkor nehéz nem látni azt, hogy markánsan Oroszország felé sodródunk, és ez nagyon aggasztó.

Volt egy kép, amit rólatok a kormánypropaganda sugározni akart, hogy belpesti/belbudai gyerekek vagytok, akik meg is írták, hogy rühellik a vidékieket. Mennyire ment át az üzenetük? Találkoztatok olyan emberekkel, akik nem voltak vérfideszesek, de ezt elhitték?

Orosz Anna: Én találkoztam olyan esetekkel, hogy sajnos átment a kormánypropaganda üzenete, viszont ezek közül az emberek közül is szerencsére sokan eljöttek az eseményeinkre, és hajlandóak voltak erről beszélgetni. És amikor elmondtuk, hogy ez egy ironikus, szarkasztikus cikk volt, ami pontosan azokat a belvárosi, pökhendi budapestieket figurázza ki, akik lenézik a vidékieket, de egyébként nagyon sajnáljuk, hogyha valakit ezzel megbántottunk, akkor lehetett beszélgetni egymással, és azt hiszem, ez egy elég fontos eredmény. Sajnos 2017-ben Magyarországon ezt már eredménynek lehet nevezni.

Fekete-Győr András: Nekem Balog Zoltán elismerte, amikor a TV2-ben beszélgettünk, hogy ez milyen rossz húzás volt a részünkről, mert erre rá tudtak harapni, és nagyon jól járnak azzal, hogy az egész ország arról beszél, hogy utáljuk a vidékieket. Szóval sok embert elért, az tuti.

Orosz Anna: De ugyanakkor ez hozott is egy csomó embert, mert azok az ellentüntetők az eseményeinken tök nagy médiafelhajtást is generáltak, a legtöbben akkor voltak ott, amikor mindenféle ifjúsági szervezetek képviselői jöttek ezekkel a vidékizős transzparensekkel.

A ti méréseitek szerint most milyen a támogatottságotok?

Fekete-Győr András: Nekünk nincsen elemző intézetünk, azok az adataink vannak, amiket lehozott a sajtó.

A jobbikos Iránytű 5 százalékot írt, de mértek mást is. Ti így fogtok nekimenni a választásnak, hogy tippelgettek?

Orosz Anna: Most épül egy csapatunk sok kvantitatív és kvalitatív elemzővel, ők például ilyenekkel is fognak foglalkozni.

Fekete-Győr András: A Fidesznek van egy stabil szavazótábora, aminek már minden rezdülését ismeri. A Momentum 3 hónapja van a politikában, időbe telik, amíg kiismered,kik azok, akik tényleg teljes mellszélességgel hisznek az egészben, és identitásukként vallják, hogy ők is szeretnének egy új fejezetet nyitni Magyarországon.

Ha nem fogtok össze senkivel, ahogy eddig mondtátok, de egyébként jól állna az ellenzék 2018-ban, viszont pont ezen bukna el a kormányváltás, akkor is ragaszkodtok ehhez a különutas politikához?

Orosz Anna: Igen, mi a saját utunkat járjuk. Lehet, hogy most ebbe az egész CEU-ügybe úgy belebukik a kormány, hogy csak na, ki tudja. Mi továbbra is azt gondoljuk, hogy azért hoztuk létre ezt a pártot, mert nem akarunk senkivel sem összeállni, hanem politikai kultúraváltást akarunk, ami hosszú távon csak akkor tud létrejönni, ha tartjuk magunkat ehhez az elhatározásunkhoz, és nem hiteltelenítjük magunkat azzal, hogy összefogunk.

Az LMP is nagyon hasonlókat mondott az indulásnál, meg nagyjából képviselik is ezt a Parlamenten belül, úgyhogy ha egyébként kb. ugyanazt mondjátok erről, akkor velük együttműködnétek helyi vagy országos szinten, nem csak aláírásgyűjtésben?

Orosz Anna: Ügyek szintjén mindig, de politikai koalíciót nem szeretnénk kötni. Egyébként vannak különbségek: például az LMP-nek a globalizációkritikusságával nem értünk annyira egyet, mert mi azt gondoljuk, hogy ahelyett, hogy kritizáljuk a globalizációt, inkább elébe kell menni a folyamatoknak, és meg kell ragadni a lehetőségeket, nem pedig félni az új technológiáktól.

Fekete-Győr András: Azt már politikai közössége válogatja, hogy mik azok az ügyek, amik nekik igazán fontosak. A Momentumnak például az oktatás kérdése nagyon fontos, de a politikai kultúra megújítása is az, és ehhez mi pont a miniszterelnöki mandátum korlátozásában láttuk a legjobb eszközt. Az LMP-nek meg lehet, hogy budapesti szinten a Liget a legfontosabb, és akkor az LMP meg vigye a Liget ügyét. Ez nem azt jelenti, hogy a Momentumnak abba szervezetileg bele kell állnia. Én viszont biztos, hogy aláírnék egy ilyet, mert én is azt gondolom, hogy a Ligetet nem kellene beépíteni, vagy legalábbis nem úgy, ahogy ők teszik – bár sajnos a feltett kérdés 5 százaléknyi zöldfelület-növekedésről szól, és a korrupciót sem akadályozná meg. Más prioritások vannak, azért vagyunk különböző politikai közösségek tagjai, mert másokat tartunk a nemzet szempontjából fontos kérdéseknek.