Szerdán hirtelen megoldódott a karácsony óta tartó patthelyzet Macedóniában. Az elnök kormányalakítási megbízást adott a szükséges parlamenti többséget felmutatni képes miniszterelnök-jelöltnek, és ezzel a decemberi választás után fél évvel a jobboldali kormány átadja a hatalmat a szociáldemokratáknak és az albán kisebbséget képviselő koalíciós partnereinek.

A válság, ahogy arról részletesen itt írtunk, azért mérgesedett el, mert a 11 éve hatalmon lévő kormány nem volt hajlandó távozni, hiába nem maradt meg a kormányzáshoz szükséges többsége. A szociáldemokraták ugyan két mandátummal náluk is kevesebbet szereztek, de ők már januárban bejelentették, hogy megállapodtak két albán párttal, akikkel együtt már képesek volnának kormányozni az országot.

Gjorge Ivanov, a jobboldalhoz kötődő elnök azonban nem adott kormányalakítási megbízást Zoran Zajev szociáldemokrata jelöltnek, mondván az albán kisebbség kormányra jutása veszélyeztetné az ország szuverenitását. A jobboldali kormánypárt albán-ellenes tüntetéseket szervezett, és amikor a parlamenti többség egy albán politikust választott házelnöknek április végén, akkor a tüntetők betörtek a parlamentbe, és több politikust is megvertek, köztük Zajev miniszterelnök-jelöltet is.

Az USA, az EU és a NATO (utóbbi két szervezetnél Macedónia már évekkel ezelőtt bejelentette csatlakozási kérelmét) hónapok óta azt követelték Ivanov elnöktől, hogy adjon kormányalakítási megbízást Zajevnek, a parlamenti demokrácia szabályainak megfelelően. Oroszország, Szerbia, és az EU-ból egyedüliként Magyarország viszont kiálltak az elnök és a macedón jobboldal mellett. Az oroszok és a szerbek azzal érveltek, hogy az albán nagyhatalmi törekvéseket kell megállítani, Magyarország pedig azért aggódott, mert Szijjártó Péterék szerint Soros György áll a macedón szociáldemokraták mögött. Ezt egyébként az albán jobboldal is mondja, különösen január óta. Még mozgalmat is indítottak idén, Stop Soros néven.

A macedón jobboldal még e hét elején is új választások kiírását követelte. Ám szerdán Ivanov elnök kormányalakítási megbízást adott Zajevnek.

Mi történt?

Ivanov elnök fordulatának van egy hivatalos, bár nem túl meggyőző magyarázata. Azt mondta, hogy Zajev megígérte, hogy kormányzásával nem veszélyezteti Macedónia szuverenitását. Zajev valóban tartott egy erről szóló beszédet, ám ezt már elmondta ezerszer korábban is.

A valóságban Ivanov a nyugati nyomásnak engedhetett, bár hogy ez milyen konkrét fenyegetésekből állt, azt nem lehet tudni. Az biztos, hogy az EU már több mint egy hónapja szankciókkal fenyegette meg Macedóniát, ám Ivanovék talán bízhattak abban, hogy Orbán Viktor ezt megvétózta volna.

A nagy fordulat május elején történhetett, amikor Hoyt Lee, az amerikai külügyminisztérium helyettes államtitkára Skopjéba utazott. Miután Ivanov tárgyalt vele, rögtön azt mondta, hogy bizonyos feltételekkel el tudja képzelni, hogy Zajev mégis kormányt alakítson.

Hogy Hoyt Lee ezt hogyan érte el, az nem világos. Egyébként ugyanarról az amerikai diplomatáról van szó, aki a lex CEU elfogadása után Magyarországra utazott, és a törvény visszavonásáról akarta meggyőzni a magyar kormányt. Róluk azonban akkor teljesen lepattant, Németh Zsolt fideszes képviselő még azzal is megalázta, hogy azt mondta, Hoyt Lee csak a magánvéleményét adta elő.

Egy macedón újságíró azt mondta a 444-nek, hogy lényegében "az amerikaiak és a németek elintézték a demokratikus rend helyreállítását".

A brit Times értesülése szerint az utolsó pillanatokban oroszok is megpróbálkoztak beavatkozni, ezúttal sikertelenül. A lap úgy tudja, hogy néhány napja a skopjei orosz követ megfenyegette Ivanov elnököt, hogy Macedónia nagyon súlyos retorziókra számíthat, ha Zajev kormányt alakíthat. Végül a nyugati nyomás bizonyult meggyőzőbbnek Ivanov számára.

Tényleg Soros és az albánok fájtak a jobboldalnak?

Az előbb idézett macedón újságíró így foglalta össze, hogy szerinte miért ment ilyen nehezen a kormányváltás:

"Annyi korrupciós ügyet és más törvénytelenséget követtek el 11 éves kormányzásuk alatt, hogy nem merték elengedni a hatalmat. Attól rettegtek, hogy börtönbe kell menniük. Magukat féltették, és nem az albánoktól az országot."

Utóbbi kitételt igazolhatja az a tény, hogy a jobboldali kormánypárt 2008-ban és 2011-ben is koalíciót kötött ugyanazzal az albán párttal, amelyik Zajev egyik mostani partnere lesz. A koalíciót megkötő miniszterelnök akkoriban ugyanaz a Nikola Gruevszki volt, aki most a jobboldal vezéreként az albán veszélytől rettegve követelte az újabb választás kiírását.

A múlt héten az albán külügyminiszter pedig arról beszélt egy interjúban, hogy a decemberi választások után a Gruevszki vezette jobboldal ismét megpróbált koalíciót kötni az albán pártokkal. Tudomása szerint az egyeztetések azért szakadtak meg, mert az albán pártok egy különleges ügyészség felállítását kérték az együttműködésért cserébe, a legnagyobb korrupciós ügyek feltárására. Ám erről a jobboldal hallani sem akart.

Gruevszkiék Soros-ellenessége is viszonylag új fejlemény, és ellentétben a magyarországi kormányzati propagandával, a menekültek ügyét egyáltalán nem rótták fel neki, ott kifejezetten az albánok térnyerése és a szociáldemokraták segítése miatt támadják.

A hatalom visszaéléseit feltáró civileket és az ellenzéki sajtót valóban támogatta Soros macedóniai alapítványa az utóbbi években. Sőt, az amerikai kormány rájuk bízta az állami segélyek, a USAID-től érkező támogatások elosztását is. Erre hivatkozva állítják azt, hogy Soros pumpálta fel az ellenzéket.

Csakhogy a visszaélések valóban megtörténtek, azokat sok más nemzetközi szervezet is megállapította, többek között az EU-nak is van egy jelentése arról, hogy a sajtószabadság az egész Balkánon Macedóniában sérült a legtöbbet az utóbbi néhány évben. És az amerikai külügy még most, Trump elnök idején is kiállt amellett, hogy szabályos és jó döntés volt Soros alapítványára bízni a támogatások kiosztását az elmúlt öt évben.

Húsz éve még jó volt Soros a macedón nacionalistáknak

Soros sokáig a macedón nacionalisták körében kifejezetten kedvelt személy volt. A New Yorker 1995 január 25-i számában közölt egy hosszú portrét Sorosról, amiben többek között arról van szó, hogy a 90-es évek elején a magyar származású üzletember rengeteg pénzzel támogatta a macedón függetlenség ügyét, és ő járta ki az akkori amerikai kormánynál, hogy ismerjék el az új országot.

Nem volt egyszerű menet, mert Bulgária, és különösen Görögország nagyon határozottan tiltakozott Macedónia elismerése ellen. Soros azzal érvelt, hogy a macedón - albán vegyes lakosságú ország a tolerancia jó példája lehet a Balkánon, ezért megérdemlik az esélyt. (A görögök és a bolgárok viszont attól tartottak, hogy a macedón nacionalisták egyszer területi követelésekkel lépnek fel ellenük.)

Gruevszki volt miniszterelnök pedig sokáig a Nyugat barátjaként, az EU-csatlakozás elkötelezettjeként politizált, és kétszer is együtt kormányzott az albán pártokkal. Korábbi elveit fokozatosan adta fel, ahogy egyre több gyanús üzlet kötődött a nevéhez, és ezzel párhuzamosan egyre jobban kötelezte el magát Moszkva felé. Pártja az elmúlt hónapokban a polgárháború szélére sodorta Macedóniát, az albánok elleni indulatok gerjesztésével. Úgy tűnt, ezt sem tartották túl nagy árnak a hatalom megtartásáért.