Gyilkossági ügyeket nem kezel úgy a rendőrség, mint a letelepedési kötvényes cégnél történt betörést

2017 július 12., szerda 2:00
344

Azt mondták, hogy a telefonom alapján a Hajós utcában voltam április 7-én. Mondtam, hogy igen, mert ott volt az albérletem. Aztán mutattak egy telefonszámot, és megkérdezték, hogy kié. Ránézésre nem tudtam megmondani. Azt mondták, hogy ezt a számot hívtam aznap este, és tudni akarták, hogy kivel és miről beszéltem

- így emlékszik vissza a kihallgatásra egy fiatal nő, akit a magyar letelepedési kötvényeket forgalmazó Arton Capitalnál történt április betörés után hívtak be tanúskodni a rendőrség Teve utcai főhadiszállására.

A magyar letelepedési kötvényeket Afrikában és az arab országokban forgalmazó Artonhoz április 7-ről 8-ra virradó éjszaka törtek be ismeretlenek, a cégtől több mint fél milliárd forintot vihettek el. A tolvajok a letelepedési biznisz érzékeny adataihoz is hozzáférhettek, az RTL értesülései szerint egy szervert is elvittek. Az Arton múlt pénteken közleményt adott ki az ügyben, azt írták, hogy „a médiában megjelentek többsége spekulatív, téves és értéktelen (...) bűncselekmény áldozatai vagyunk, ügyfeleink és munkatársaink szörnyű megpróbáltatásoknak voltak kitéve". Arról ők maguk semmilyen információt nem árultak el arról, hogy ha nem az történt, ami a különböző cikkekben megjelent, akkor pontosan mi igen.

Az elmúlt hónapokban ezernél is több ember járt kihallgatáson a rendőrségen, úgy tűnik, hogy mindenkit behívtak, aki április 7-ről 8-ra virradó este és éjszaka az Arton Ó utcai irodájának környékén járt.

Egy külföldi barátommal vacsoráztam egy étteremben az Andrássy út végén. Mikor behívtak, akkor nagyon úgy tűnt, hogy a taxis mobilalkalmazás adataiból tudták, hogy a környéken voltam. Elkérték a vacsoravendég nevét és telefonszámát is, bár nem tudok róla, hogy őt valaha felhívták volna.

- egy másik "tanú" így emlékezett vissza a kihallgatásra. Persze egyikük sem látott semmi használhatót. Mindketten azt mesélték, hogy a rendőrök elég fásultak voltak a kihallgatás alatt.

Ez a nyomozási módszer jogi szempontból problémás. Miközben például a telefonbeszélgetések tartalmát (lehallgatás) csak alapos indokkal, bírói felhatalmazással ismerheti meg a rendőrség, addig a kommunikáció más adataihoz Magyarországon gyakorlatilag szabadon hozzáférnek a hatóságok. Ezek a forgalmi- vagy metaadatok, például

  • a hívások indításának pontos ideje,
  • a hívások hossza,
  • hogy egy telefonról mely telefonszámokat hívták, és mely számokról fogadtak hívást (ki beszélt kivel),
  • hogy hol volt a telefon egy adott időben (GPS adatok és cellainformációk).

Az artonos nyomozásban is ilyen adatokat használ fel tömegesen a rendőrség. A vonatkozó törvények nem írnak elő semmilyen arányossági vagy más követelményt, és látszik, hogy a rendőrség mindenféle önmegtartóztatást nélkül nyúl ezekhez az adatokhoz. Az EU több országában az alkotmánybíróságok és más hasonló intézmények pont azon az alapon semmisítették meg az ilyen forgalmi adatokra vonatkozó törvényeket, hogy a hatóságokat megfelelő garanciák nélkül túlságosan is beengedi az állampolgárok privát szférájába. Nem nehéz belátni, hogy nem csak az a magánügy, hogy miről beszélek telefonon, de az is, hogy kiket hívok fel este. Ha a rendőrségnek alapos indokot kell szolgáltatnia, hogy a telefonbeszélgetéseim tartalmába belehallgathasson, akkor a híváslistát, vagy a telefon GPS adatait is megilletheti valamekkora jogi védelem.

Itt ráadásul nem is a gyanúsítottak forgalmi adatairól van szó, vagy olyan tanúkéról, akikről valóban joggal lehet feltételezni, hogy segíteni tudják a nyomozást. A Hajós utca és Ó utca sarkán történt betörés miatt az összes ember adatait lekérték a környékről. Lehet, hogy az Andrássy út vége fizikailag csak ~700 méterre van a letelepedési kötvényeket áruló cég irodájától, de a belvárosban ilyen hat-hét háztömbnyi távolságon már teljesen irreális azt gondolni, hogy a "tanú" bármi releváns dolgot láthatott.

Olyan ez, mintha a megkérdeznének valakit, aki a Nyugatinál álldogált, hogy nem látott-e bármi gyanúsat, mert betörés történt egy lakóházban az Oktogonon.

A rendőrségen belül is komoly feszültségeket okoz a letelepedési kötvényes betörés miatt indult nyomozás, mert egy személyi sérüléssel / erőszakkal nem járó vagyon elleni bűncselekmény miatt sosem mozdul ilyen erővel a testület.

Még ha a Nemzeti Múzeumból vittek volna el pótolhatatlan műkincseket, de itt erről sincsen szó. Mindenki azt gondolja, hogy a politika nyomás miatt kell ennyire hajtani

- jellemezte a hangulatot egyik forrásunk.

Már szabályos legendák keringenek arról, hogy milyen erőket mozgatnak meg az ügyben. 

Így például több forrásunk arról beszélt, hogy Bucsek Gábor budapesti rendőrfőkapitánynak naponta kell jelentenie a nyomozás állásáról, a Belügyminisztériumot pedig hetente kell informálni, hogy halad a lopási ügy. Amikor ezekre rákérdeztünk a rendőrségen, azt válaszolták, hogy

„a kérdésében foglaltak nem fedik a valóságot”,

de arról nem adtak felvilágosítást, hogy milyen gyakran kell jelentést tenniük a nyomozás résztvevőinek. Arról is hallottunk, hogy több mint 40 ember dolgozik az artonos betörés felderítésén, erre a rendőrségen azt mondták, hogy a

„megkeresésében említett létszám nem fedi a valóságot”,

de azt kérdésünkre nem árulták el, hogy hányan dolgoznak az ügyön.

A rendőrség válaszaiban egyébként következetesen úgy csinált, mintha valamilyen bűncselekmény-sorozat miatt mozdult volna meg ilyen erővel, nem pedig az egy szem letelepedési kötvényes betörésre mentek volna rá ennyire. 

„Jelen esetben a nyomozócsoport betöréses lopások felderítése érdekében került létrehozásra, mely feladata az elmúlt időszakban elkövetett ilyen jellegű bűncselekmények felderítése.”

Ehhez képest forrásaink nem említettek más ügyet, a tömeges tanúkihallgatások biztosan az artonos betörés miatt folynak, ahogy rendkívül költséges szakértői-szaktanácsadói munkát is ehhez a nyomozáshoz rendeltek.

A rendőrségen belül egyébként az is feszültséget okoz, hogy a bűnügyi felderítésről is embereket rendeltek a betörés nyomozásához. A bűnügyi felderítők ismerik a legjobban az alvilágot, a szereplőket, az erőviszonyokat, hozzájuk futnak be információk, ha valamilyen jelentős esemény történik, ők rendelkeznek kiterjedt informátor hálózattal. Innen ritkábban vonnak el embereket más ügyekhez, különösen egy erőszakkal, vagy személyi sérüléssel nem járó vagyon elleni bűncselekmény, egy lopás miatt.

A letelepedési kötvények ötletét Rogán Antal hozta Magyarországra még 2012-ben, amikor a parlamenti gazdasági bizottságának elnöke volt. Pályáztatás nélkül kiválasztott jellemzően offshore, követhetetlen tulajdonosi hátterű cégek kaptak jogot a magyar letelepedési államkötvények forgalmazására. A konstrukcióban tehetős külföldiek 300-400 ezer euró (90-120 millió forint) befizetéséért cserébe magyar letelepedési engedélyhez jutnak, amivel aztán szabadon mozoghatnak egész Európában, a befizetett pénzt pedig öt év után visszakapták.

A programban résztvevő cégeket összefüggésbe hozták már Rogán Antal propagandaminiszterrel, Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadóból lett médiaszultánnal, és szélesebb értelemben vett fideszes elittel.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt