• Évek óta nem nyújtottak be olyan kevés menedékkérelmet Magyarországon, mint idén.
• A kormánypárti politikusokat ez hidegen hagyja, úton-útfélen arról beszélnek, hogy nyakunkon vannak a migránsok.
• Ennek meg is van a hatása: van, ahol már a temetői tömeget is bevándorlónak nézik a helyiek, és riadóztatnak.
• Van azonban egy csoport, akiket minden eddiginél nagyobb számban fogad be az ország: a nőket, gyerekeket és a beteg embereket.
• De azért okosban megoldják, nehogy a családtagjaikat is magukkal tudják hozni.

Több tucat migránst fogtak el szerdán is. Huszonkét határsértőt tartóztattak fel a hétvégén. A rendőrség szinte naponta beszámol arról, hány illegális határsértő akadt a kezükre a legutóbb, a kormánypárti sajtó pedig rendszeresen hírt ír ezekből az adatokból a fentiekhez hasonló címekkel. A közbeszédet a közelgő országgyűlési választások miatt egyre jobban meghatározza az, hogy a pártok mit gondolnak a bevándorlásról, a kormánypárti politikusok pedig nem győzik hangsúlyozni, hogy ha nem ők nyerik a választásokat, az ellenzék lebontja a déli határra felhúzott kerítést (az ellenzéki pártok szerint nem bontják), az országra pedig rászabadulnak a bevándorlók.

A folyamatos migránsozás meg is teszi a hatását: szeptemberben a Baranya megyei Őcsényben mentek neki a helyiek a falu panziósának, aki a magyar államtól menedékjogot kapott menekülteket táboroztatott volna a panziójában, november 1-én pedig Kömlőn hitték migránsnak a helyiek a temetőbe érkező embereket, többen még a polgármestert is riadóztatták.

Mindezek alapján Magyarország ostromlott várnak tűnhet, pedig az elmúlt évek dömpingjéhez képest idén valójában sokkal kevesebb menekült érkezett az országba, mint a korábbi években.

Az országhatárhoz érkező menekültek száma az elmúlt év hasonló időszakához mérten közel a felére csökkent, az országba pedig még ennél is kevesebben lépnek be, a legtöbbjüket ugyanis a hatóságok simán feltartóztatják a határnál, nagy részüket pedig - még ha át is jutnak - a rendőrök egyszerűen visszaviszik a kerítés túloldalára.

Ez egy tavaly bevezetett intézkedés miatt történik így, ez az úgynevezett nyolckilométeres szabály. Ennek a lényege, hogy azt a külföldit, akit a határkerítés nyolc kilométeres körzetében fognak el, egyszerűen visszakísérik a kerítés túloldalára. Ezt a szabályt idén márciusban lényegében kiterjesztették az ország egész területére, szóval már nincs is értelme nyolckilométeres szabálynak hívni.

Ennek azért van komoly hatása a Magyarországon lévő menekültek számára, mert amíg korábban a zöldhatáron vagy a kerítésén az országba beszökő külföldiek is kérhettek menedékjogot - akár az elfogásuk pillanatában is -, ez a lehetőség az új szabály bevezetésével megszűnt: mindenkit visszavisznek a határ túloldalára, menedékkérelmet pedig csak a két tranzitzónában lehet benyújtani.

A csökkenés nagyon látványos a statisztikákban, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal október végén nyilvánosságra hozott táblázata szerint 2017 első kilenc hónapjában 2725 menedékkérőt regisztráltak az országban. Ez 90 százalékos csökkenés 2016 első kilenc hónapjához képest, akkor ugyanis még 26 877 menedékkérőt regisztráltak.

Mindezek következtében a benyújtott menedékkérelmek száma idén nagyjából a 2012-es szintre esett vissza. Itt egy grafikon arról, hogyan alakult a menedékkérelmek száma az elmúlt években:

Látszik, hogy 2012-ben még csak mindössze kétezer ember gondolta úgy, hogy Magyarországon szeretne menedékjoggal letelepedni, egy évre rá azonban már közel 19 ezer. Ez a szám aztán 2014-re tovább nőt, közel megduplázódott, majd végül 2015-ben tetőzött, amikor 177 ezer külföldi kért Magyarországon menedékjogot.

Mindez azonban éveken keresztül a kutyát sem érdekelte. Hiába nőtt 2012-től 2015-ig hússzorosára a menedékkérők száma Magyarországon, a kormányzat abban az időben csak érintőlegesen foglalkozott a bevándorlással. Az állami hírügynökség három év alatt alig párszor adott hírt arról, hogy a rendőrség illegális bevándorlókat kapcsolt le, kormánypárti politikusok pedig egyáltalán nem beszéltek veszélyként az országba érkező menekültekről. Pintér Sándor belügyminiszter 2013 májusában még azt mondta az országgyűlési beszámolójában, hogy a menekülthullámra a többek között új menekülttáborok nyitásával fognak válaszolni.

Idén hiába érkezett a 2013-as állapothoz képest csupán hetedannyi menedékkérő az országba, a kormányzatnak mégis a bevándorlás a leggyakrabban kommunikált témája, ezzel van tele a közmédia, és erről szólnak a Fidesz lakossági fórumai is szerte az országban.

Csak a menekültcsaládok jutnak be Magyarországra

Az elmúlt 9 hónap azonban nem csak a rekordalacsony számú menedékkérelem miatt érdekes, hanem azért is, mert Magyarország mindezek ellenére az elmúlt tíz évben egyszer sem fogadott be annyi menedékérőt, mint idén. A bevándorlási hivatal honlapján 2008-ig visszamenőlegesen lehet szemezgetni a menedékkérelmi eljárások statisztikái közül, és ez alatt az idő alatt a legizmosabb évben is csak 508 volt az elfogadott menedékkérelmek száma (ez az év 2015 volt, a menekültválság tetőponta, amikor több mint 177 ezer kérelmet nyújtottak be külföldiek). Idén azonban szeptemberig 878 menedékkérő kapott menekült, vagy oltalmazotti, vagy befogadotti státuszt, ami rekord, annak ellenére is, hogy idén nyújtották be évek óta a legkevesebb menedékkérelmet.

Az elmúlt tíz év menedékkérelmi eljárásai így néznek ki egy grafikonon ábrázolva:

Utánakérdeztünk a menekültüggyel foglalkozó Helsinki Bizottságnál, mi lehet az oka annak, hogy a korábbiakhoz képest ennyire szórja a magyar állam a menedékjogokat. A válasz pedig:

a tranzitzóna.

Zádori Zsolt, a Helsinki Bizottság munkatársa szerint a két tranzitzónába (a röszkeibe és a tompaiba) már eleve leginkább csak azok a menedékkérők jutnak be, akik sérülékenynek számítanak, azaz családok, nők, gyerekek vagy beteg emberek. Naponta ugyanis csak 5-5 embert engednek be a két tranzitzónába, a bebocsásátésért sorbanállókat pedig listázzák, amelyen sokkal előrébb kerülnek a nők, gyerekek és családok. 2017-ben az összes kérelmező 45 százaléka gyermek, 35 százaléka nő volt. Ők sokkal nagyobb számban kapnak menedékjogot, mint például az egyedülálló férfiak. Utóbbiak többsége Zádori szerint inkább továbbáll és máshol próbálkozik.

Ezek a számok azonban így is csalókák, hiába nőtt meg ugyanis hirtelen az elfogadott menedékkérelmek száma, valójában az ország még mindig alig fogad be üldözötteket. A 878 darab elismerés mellett 2617 darab elutasító határozatot is hozott a hivatal (ezek pedig tényleges elutasító határozatok, azaz nem az történt, hogy a menedékkérő fogta magát, és időközben továbbállt Németországba).

Beszédesebb, ha megnézzük, hogy az olyan háborús övezetekből érkező menedékkérőket, mint például a Szíriából, Irakból vagy Afganisztánból érkezők, hogyan kezelte a magyar állam (amúgy ők teszik ki a menedékkérők közel 80 százalékát). A Helsinki Bizottság októberi összesítése szerint ez így néz ki:

Ez azt jelenti, hogy az amúgy polgárháborús övezetből érkező szíriaiaknak is csupán a 33 százaléka kap menedékjogot Magyarországon, a többi náció pedig ennél is rosszabb helyzetben van. Persze vannak kivételek, a szomáliai menedékérelmeknek például a háromnegyedét elfogadták, de az ő esetükben összesen 12 darab kérelemről van szó, ami elenyésző szám. Eközben a Helsinki Bizottság szerint Európában a szíriaiak elismerési aránya 90 százalék körüli.

Az is fontos, hogy az állam nem a menekült státuszokat adja meg a menedékkérőknek, hanem a kisebb jogosultságokat biztosító oltalmazotti és befogadotti státuszokat. Zádori szerint e mögött az állhat, hogy a menekültként elismertek könnyebben hozhatják Magyarországra a családtagjaikat (házastársukat, gyerekeiket, szüleiket), mint a befogadottaknak és az oltalmazottaknak. Nekik igazoltan magas jövedelemmel, teljes körű egészségbiztosítással és önálló lakhatással kell rendelkezniük, hogy a családtagjaik tartózkodási engedélyt kaphassanak.

„Rengeteg olyan ügyünk van, amikor valakit oltalmazottként ismertek el, pedig menekültként kellett volna. Ezt a rossz tapasztalatunkat bírósági ítéletek is igazolják” 

- mondta Zádori Zsolt.