Kettészakadt a magyar családpolitika: a tehetősebbekre öntik a pénzt, a szegényebbeket egyre inkább magukra hagyják
2017 december 04., 09:13
A borsodiak nagyon rápörögtek a házasságra, a pestiek egyre tovább halogatják
- Az utóbbi hat évben kilőtt a házasságkötéssek száma, pedig előtte évtizedeken keresztül csak csökkent.
- A KSH utánanézett, mi történhetett, és arra jutottak, hogy teljesen felfordult az, amit eddig a házasodó magyarokról tudtak.
- Már nem a budapestiek házasodnak leginkább, sőt, nem is dipolmások. De akkor kik?
2010 borzasztó év volt a magyar házasságkötések szempontjából. Abban az évben összesen 35 ezer pár házasodott össze, ami az utóbbi évtizedek legalacsonyabb értéke volt. A házasságkötések száma a hetvenes évek közepén tetőzött - akkor évi százezer pár is összeházasodott -, azóta pedig folyamatosan csökkent, ennek a csökkenésének a mélypontja volt 2010.
De 2010 óta eltelt már hét év, és ez alatt az idő alatt a házasságkötések száma újra kilőtt: tavaly már újra közel ötvenezer pár házasodott össze.
Ez az emelkedés a KSH szerint olyannyira példátlan, hogy legutoljára a II. világháború után lehetett ilyet látni, akkor is csak azért, mert a háború miatt elmaradt esküvőket elkezdték bepótolni a párok. Most azonban nem történt semmilyen háború.
A statisztikai hivatal utánanézett annak, mit is lehet tudni azokról a párokról, akik 2010 és 2016 között elkezdtek rohamszerűen házasságot kötni. A tapasztalataikat összegző tanulmány decemberben jelent meg, ennek a segítségével próbáljuk megérteni, kik ők.
Magyarországon elfelejtettek házasodni
Oké, hogy 2010 óta egyre többen házasodnak össze, először azonban érdemes letisztázni, hogy mi történt előtte, és miért csökkent harminc éven keresztül a házasságkötések száma. Ez a csökkenés azért volt furcsa, mert úgy csökkent a házasságkötések száma, hogy közben a házasságkötésre potenciálisan képes lakosok száma, azaz a hajadon nők és a nőtlen férfiak száma jelentősen nőtt, vagyis nem azért házasodtak kevesebben, mert nem volt elég fiatal az országban.
Az ok az volt, hogy a fiatalok elkezdték halogatni a házasodást, ez pedig azt jelentette, hogy az éves statisztikákból elkezdtek hiányozni a korábbi években még megkötött házasságok. A 70-es és 80-as években a nők 20 és 21 éves koruk között házasodtak először, a férfiak pedig 24-25 éves korukban. Ez mára 29 és 32 évre emelkedett.
A KSH szerint a szakirodalom jól ismeri ezt a jelenséget, és ez alapvetően nem annak a jele, hogy a fiatalok ne akarnának összeházasodni, hanem inkább azt mutatja, hogy elhalasztják az házasságot, és előtte inkább továbbtanulnak, egzisztenciát teremtenek. Később azonban bepótolják az esküvőt.
Na, Magyarországon nem ez történt. A házasságok ugyan elkezdtek későbbi időpontra tolódni, de így is jóval kevesebb házasságkötés történt a korábbiaknál. Azaz sokan tényleg elfelejtettek házasodni, még a halogatás után is.
A kutatók szerint ennek a tendenciának lehet most vége, ugyanis azt vették észre, hogy a utóbbi években megtorpant a halogatás, az utóbbi három évben pedig meg is állt. Azaz az első házasság megkötésének átlagos életkora nem emelkedik tovább. A házasságok számának emelkedésével együtt pedig mindez már a KSH szerint annak a jele is lehet, hogy a halogatók most kezdték el bepótolni az eddig elhalasztott házasságokat.
Azért van, ami ezt árnyalja, de előbb lássuk, kikről van szó?
Egyre kevesebb diplomás házasodik
A KSH a kiadványban végigment azon, mit lehet tudni azokról az emberekről, akik az elmúlt években összeházasodtak, és ezzel felpörgették a magyar esküvőipart.
Először is nem mindegy, hogy először házasulókról vagy újraházasulókról van szó. Előbbihez nyilván a hajadonok és a nőtlenek tartoznak, utóbbihoz az elváltak és az özvegyek. A KSH szerint mindkét csoport körében nőtt a házasságok száma, a 2010 és 2016 közötti többlet-házasságkötések túlnyomó részét, több mint 82 százalékát azonban az először házasulók tették ki.
Ha a házasulók életkorát nézzük, akkor azt látni, hogy tényleg az idősebb párok kaptak észbe. Bár minden életkorban jelentős volt a növekedés, de leginkább a 30-as éveik elején járó nők és férfiak házasságkötései emelkedtek. A 40 év feletti nem házas nők és férfiak körében is jelentős volt a növekedés, de ebben a korcsoportban alapból kevés házasságkötés történik, szóval a házasságkötések növekedését nem ők durrantották be. A fiatalok ugyanakkor továbbra sem hajlandóak házasodni, a tizenévesek körében gyakorlatilag megszűnt a házasság, a 20-as éveik elején járó nők és férfiak körében pedig alig emelkedett.
A KSH szerint külön érdekes az, hogyan változott a házasságkötések számának emelkedésével a házasodó párok iskolai végzettség szerinti összetétele. Szerintük ugyanis a változás elég egyértelmű, és mind a férfiaknál, mint a nőknél ugyanolyan:
Csökkent a felsőfokú végzettségű házasulók aránya, az alacsonyabb végzettségűeké pedig nőtt.
A legjelentősebb változás a diplomás nők körében történt, akiknek részaránya 2010 és 2016 között 40-ről 35 százalékra csökkent. Ez azért is fontos, mert 2010-ben még a legtöbb házasodó nő diplomás volt, 2016-ban viszont a helyüket átvették a középiskolai végzettséggel rendelkező nők. De nőtt a szakmunkásképzőt és a szakiskolát végzettek, valamint a legfeljebb 8 általánost végzett nők aránya is.
A férfiaknál kicsit más a helyzet, náluk ugyanis korábban sem a felsőfokú végzettségűek házasodtak inkább, hanem a középfokú végzettségűek, ez a trend pedig folytatódott. A KSH szerint általánosságban elmondható, hogy azonos végzettségű nők és férfiak házasodnak össze inkább, de ha nem, akkor ott többnyire a menyasszonyok végzettsége magasabb, mint a vőlegényeké.
Az iskolai végzettség amúgy a nőknél nagyon sokat számít, minél magasabb ugyanis egy nő iskolai végzettsége, annál később köt házasságot.
A KSH szerint amúgy ez is lehet az oka annak, hogy az utóbbi három évben úgy tűnik, megállt az első házasság átlagos életkorának emelkedése. A felső és középfokú végzettségű nők esetében ugyanis az még mindig emelkedik, azaz ők még mindig évről évre később kötnek házasságot.
A szakmunkásképzőt vagy szakiskolát végzett nőknél viszont inkább stagnálás figyelhető meg, a legfeljebb 8 általánost végzett nők pedig manapság már inkább korábban kötnek házasságot. Átlagosan 4 évvel a diplomás nők előtt. És mivel az összes házasodó nő között nőtt az arányuk, ezért statisztikailag megállították az átlagéletkor növekedését.
Borsodban szívesebben házasodnak, mint Budapesten
A KSH területi alapon is megnézte, hol kötötték az országban a legtöbb házasságot. Ezt úgy csinálták, hogy a megyéket összehasonlították az úgynevezett teljes első házasságkötési arányszám alapján. Ez a szám azt mutatja meg, hogy a házasságkötési hajlandóság alapján százból hány nőnek van esélye arra, hogy 50 éves koráig megházasodjon.
Ez 2010-ben országosan 39 volt, azaz 100 nő közül 39 kötne házasságot 50 éves koráig az akkori adatok szerint. 2016-ra ez felemelkedett 66-ra, még mindig országosan nézve.
A KSH szerint 2010-ben még nem volt nagy különbség az egyes megyék között (a legmagasabb 41, a legalacsonyabb 34 volt). A legizmosabb megye pedig a főváros volt, azaz Budapesten kötötték a legtöbb házasságot, és a dunántúli megyék és jól teljesítettek.
2016-ra ez gyökeresen megváltozott. A főváros Pest megyével és a dunántúli megyék többségével együtt manapság már a legalacsonyabb házasságkötési arányokkal rendelkezik. A legmagasabb értékeket pedig az észak-magyarországi megyék és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye érte el.
Így most már Budapesten a legkisebb ez a szám, egész pontosan 54, és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legmagasabb, azaz 74.
A KSH arra is rájött, mitől ugrott meg ennyire a házasságszám Borsod megyében: a budapestivel (és alapvetően az országos statisztikával) ellentétben ott a 30 évnél fiatalabb nők is nagy arányban elkezdtek házasodni.
A kutatók megvizsgáltak még egy érdekes szempontot: azt, hogy házasodó pároknak mennyire voltak gyerekeik a házasság előtt. Azt ugyan nem tudták kiszűrni, hogy ha voltak, azok a saját gyerekeik voltak, vagy az egyikük egy korábbi élettársi vagy más kapcsolatából hozta a családba a gyereket, azt azonban megállapították, hogy 2010-ről 2016-ra csökkent a gyermektelenül, és a nőtt a már gyermekkel házasodók aránya.
Magyarul egyre többen házasodnak úgy, hogy már van egy gyerekük vagy a párjuktól, vagy mástól. Kétszeresére nőtt az egygyermekes, és több mint 2,5-szeresére a kettő, a három vagy ennél több gyermekes házasuló párok aránya.
Mindezek alapján kábé össze lehet szedni, kik azok, akik miatt 2010 óta nagyon rég nem látott ütemben elkezdett nőni a házasságkötések száma:
- Első házasságot kötő,
- 30-as éveikben járó,
- középfokú végzettséggel rendelkező,
- Borsod és Szabolcs megyei,
- többgyermekes nők és férfiak.
A KSH nem tér ki arra, hogy a házasodók amúgy miért döntöttek a házasság mellet, csak a fentebbi szempontok szerint körülírták, mit lehet róluk tudni. Azt ugyanakkor lehet tudni, hogy a kormány kifejezetten ösztönzi a házasságkötést, adókedvezmény is jár érte, a családpolitikai támogatások egy részéhez pedig kell házastársi kapcsolat (az előre igényelt CSOK-hoz példáuk szükséges). A kormány családpolitikájáról itt olvashat bővebben.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.