Hihetetlen mélypontra ért az elmúlt hetekben a magyar kézilabda. A nők decemberben szerepeltek olyan rosszul világbajnokságon, mint soha, a férfiak pedig az elmúlt napokban produkálták leggyengébb Európa-bajnoki szereplésüket. És a lelátóról már ugyanúgy szól a kurva gyenge, mint a focistáknak. Annyiban van párhuzam, hogy mindkét sportágba ömlik a pénz. Annyiban nincs, hogy a fociban ez nem hozott javulást. A kézilabdának viszont látványosan rosszat tett. 

Majdnem három éve, 2015. áprilisban választották a kézilabda szövetség elnökévé Kocsis Máté fideszes politikust, Józsefváros polgármesterét. Nem kézilabdázott soha, politikusként került a posztra, annyi más sportág vezetőjéhez hasonlóan. 

Kocsis Máté nagyon büszke arra, hogy elnöksége alatt milyen döbbenetes mennyiségű pénz áramlik a kézilabdába. Olyan kasszák nyíltak meg, mint a Szerencsejáték Zrt.-é vagy a Mol-é, a tao-pénzek közelítik a fociba ölt rengeteg tízmilliárdot, a kormány számos infrastrukturális fejlesztést finanszíroz ebben a sportágban is. 

Úsznak a pénzben a klubok, aminek köszönhetően a világ legjobbjait tudják megfizetni. Nemcsak az elithez tartozó Veszprémben és a Győrben, hanem már a középcsapatokban is, a legtehetségesebb magyarok pedig epizódisták, de olyan pénzekért, amiért elfogadják, hogy megreked a fejlődésük. Kocsis több ígéretet is tett arra, hogy akár szabályok bevezetésével is kikényszerítsék a magyar fiatalok több lehetőséghez jutását, de a helyzet egyre rosszabb lett. 

Annyi a pénz, amit a klubok nem tudnak vagy nem akarnak értelmesen felhasználni. Miután megvehetnek bárkit, az utánpótlásnevelés teljesen másodlagossá vált, a fizetések az egekben, közben a közpénzből létrehozott Nemzeti Kézilabda Akadémia eddig várakozás alatt működik, onnan klasszis még nem került ki. Különösebb koncepció nélkül pedig a férfi és a női válogatott is gyötrelmes teljesítményt nyújt. 

Miután Kocsis Máté szívesen személyeskedik, ha számon kérik a felelősségét a kudarcokban, és politikai támadásokra hivatkozva hárít, maradjunk annál, hogy mi volt az elvárás a világversenyek előtt, mi lett az eredmény, és hogyan értékelt utólag az elnök. 

Kocsis Máté kinevezése óta nyolc világverseny volt kézilabdában. A szövetség legfontosabb célkitűzése az volt, hogy a 2016-os riói olimpiára a férfi és a női válogatott is kijusson. Nemhogy a két válogatottnak egyszerre, de egyiknek sem sikerült az olimpiai részvétel. Ez korábban soha nem fordult elő. 

Nem arról van szó, hogy óriási sikerek után zuhant nagyot a kézilabda, erős hullámzások voltak korábban is, de a gyengébb szereplésekre jutott azért egy-két kiugró eredmény. A férfiak a 2012-es londoni olimpián negyedikek lettek, a nők ezüstöt szereztek a szintén 2012-es Európa-bajnokságon (miközben az olimpiára nem jutottak ki).  

A Kocsis-időszakban az elképesztő mennyiségű pénz, és a külföldi sikeredzők szerződtetése ellenére lett rosszabb a helyzet. 

A nők leggyengébb vébéje

A női válogatott három nagy tornán vett részt a Kocsis-érában,

1. 2015 december, női világbajnokság

A cél az első hét hely valamelyike volt, amivel a csapatnak esélye nyílt volna az olimpiai szereplésre. 

A válogatott ehhez képest 11. lett, ez volt az addigi legrosszabb helyezése világbajnokságon. 

Kocsis Máté a nyilvánosság előtt lemondásra szólította fel a szövetségi kapitány Németh Andrást, feleslegesen, mert az edző az utolsó meccs után az öltözőben azonnal elköszönt a játékosaitól. Kocsis így értékelt: „Jó csapatunk van, Németh András mögött pedig komoly eredmények állnak. A kiesésünk szerencsétlen volt, szoros meccs után, két kulcsjátékosunk kidőlése után”. 

Kocsis aztán a Bajnokok Ligája győztes dán Kim Rasmussent szerződtette a női válogatott élére. 

2. 2016 december, női Európa-bajnokság

Sikercélt a szövetség addig példátlan módon nem tűzött ki, a minimális elvárás az volt, hogy a középdöntőbe jusson a csapat. 

Magyarország 12. lett. A csehektől, dánoktól kikaptunk, Montenegrót vertük, ezzel végülis meglett a középdöntő. Ahol aztán a további három meccsől egy győzelem sem jött össze, a románoktól, norvégoktól kikaptunk, az oroszokkal döntetlen játszottunk. Hat meccs, 1 győzelem, 1 döntetlen, 4 vereség. 

Ez volt az torna, aminek az eredményét a leghosszabban magyarázta Kocsis. Például:

• "Szomorúvá tett minket, hogy a Románia elleni vereség igen nagy felületen nagyon negatívan jelent meg a nyilvánosságban, szemben például az olimpiai bajnok oroszok elleni döntetlennel, amely kisebb publictást kapott." 
  
• "A csapat 21-14-re verte azt a Montenegrót, amelytől tavaly 18 gólos vereséget szenvedett, az aktuális világ- és Európa-bajnok norvégoktól pedig mindössze egy góllal kapott ki – nem hiszem, hogy ez alapján a teljes magyar kézilabdázást temetni kellene." 
  
• "Nem a legjobb Európa-bajnokságán van túl a csapat, de nem is a legrosszabbon, 1996-ban például egy győzelem mellett öt vereséget szenvedett Magyarország, és 12 csapatból lett 10. helyezett, ezúttal pedig 16 csapatból 12." 
  
• "Kim Rasmussen kinevezésével jó döntést hoztunk, a bizalmunk töretlen felé." 
• "A társaság a körülményekhez képest tisztesen helytállt, az elért eredmény a realitást tükrözte. A jövő évi világbajnokságon biztosan jobb eredményt tudnak majd elérni, ha nem sújtja a sors ilyen sok sérüléssel a keretet".

3. 2017 december, női világbajnokság

A most decemberi volt az a világbajnokság, ahol "már biztosan jobban szerepel majd a válogatott". Ehhez képest a csapat újabb történelmi mélypontot elérve 15. lett. Vagyis rosszabbul szerepelt, mint két évvel korábban Németh Andrással, akit a torna után lemondásra szólított fel Kocsis.  

Kocsis Máté a most decemberi kudarc után nem szólalt meg, helyette a szövetség részéről Pálinger Katalin alelnök értékelt nagyon optimistán, szerinte a 6-8. hely a reális. Ugyanakkor Mocsai Lajos, a szövetség tiszteletbeli elnöke elég komor értékelést adott, aminek a lényege, hogy az elitből a középmezőny felé közelítünk, mindenben elmaradunk a világ élvonalától, és már a középmezőnyben is gondjaink vannak, hiszen miközben a cseheket, a lengyeleket „nemrég még nyolc-tíz góllal győztük le”, most ez csak nagy küzdelemben sikerült. Hiányolta Rasmussen hosszú távú, írásos koncepcióját és problémának nevezte azt is, hogy a dán nem tanult meg magyarul, időkérésnél a játékosok nem értik, hogy mit szeretne.

Az elnökség aztán elfogadta Rasmussen beszámlóját, a dán maradt a kapitány a nőknél. Szakmai elemzések már a nők leszereplése után is készültek, de a férfiak még csak ezután jöttek. 

A férfiak óriási égése

Ugorva a férfi szakágra, sok a párhuzamosság. A 2015-ös világbajnokságra - az akkor Mocsai Lajos által irányított - férfi válogatott nem jutott ki. Ez nem Kocsis sara, három hónappal a nélkülünk megrendezett világbajnokság után lett elnök. Kocsis viszont megválasztása után megígérte, hogy ott lesznek a férfiak is a 2016-os olimpián. Ehhez parádésan kellett volna szerepelni a 2016-os Európa-bajnokságon,  Kocsis ennek megfelelően optimista volt: „Az Európa-bajnokság a legnehezebb verseny kézilabdában, a magyar válogatott még soha nem jutott el az elődöntőig, szeretnénk, ha ez a sorozat most megszakadna, hiszen minden vágyunk és a célunk, hogy a csapat kiharcolja az olimpiai szereplés, vagy az olimpiai selejtezőn való részvétel jogát.”

A szövetségi kapitány ekkor a játékosként és edzőként is rendkívül sikeres Talant Dujshebaev volt, aki a magyar csapat mellett klubszinten a lengyel Kielcét is irányította. Róla csak azután kezdte el hangoztatni Kocsis, hogy még az elődje szerződtette, amikor az Eb-n fejre állt a válogatott, hat meccsből mindössze egyet nyert meg, az első négy helyett a csapat a 12. helyen végzett. Ezzel eldőlt, hogy a nők után a Londonban még 4. helyen végzett férifak sem jutnak ki az olimpiára.

A történelmi dupla kudarc után Kocsis sajátos módon megpedzette, hogy ha nincs iránta bizalom, akkor lemond. „Néhány napja levelet küldtem megbízóimnak, az MKSZ küldötteknek, a profi és amatőr kluboknak, megyei szövetségeknek, edzőknek, szakembereknek, jelezve hogy segíteni jöttem a szövetségbe, de indirekt módon felajánlottam a lemondásomat. Jeleztem, hogy ha a megbízóim úgy érzik, hogy megvonják tőlem a bizalmat, akkor ezt tudomásul vettem volna. Ugyanakkor a megküldött válaszokból látszik, hogy egy profi klub, egy megyei szövetség, egy edző, játékos vagy szakember sem kérte, hogy távozzak. Ezért azt a döntést hoztam, hogy folytatom a küzdelmet, és mindent megteszek annak érdekében, hogy a magyar kézilabda háttere biztos, még biztosabb legyen." 

Ezután azt hangoztatva, hogy Dujshebaevet még az előző elnökség szerződtette, és a magyar kapitánynak Magyarországon kell élnie, elküldték a játékosként és edzőként is BL-t nyert kapitányt. Vagyis a nők után a férfiaknál is az edzőváltásban látták a megoldást. 

Dujshebaev utóda a top magyar férfiklubot, a Veszprémet akkor irányító Xavier Sabaté lett. A 2017-es világbajnokságon a cél a legjobb 8 közé jutás volt, a válogatott ezt teljesítette, hetedik lett. Sabatéval aztán mégsem hosszabbított a szövetség, miután az edző távozott Veszprémből. 

Az új kapitány a nálunk ekkor már elhasznált  Dujshebaev mellett a világ talán másik legjobb edzője, Ljubomir Vranjes lett. A modell az volt, mint Sabaté esetében, vagyis akié a Veszprém, azé a válogatott is. Sabatét így Vranjes követte mindkét poszton, nyilván így a világklasszis edző fizetése is megoszlik a klub és a szövetség között. 

Munka szempontjából ez azért jelent problémát, mert szövetségi kapitányként részben azokból a játékosból kell válogatottat építenie, akiket a klubban kispadoztat a légiósok miatt. Vagy azokból, akiket más kispadoztat a külföldi játékosok miatt. És persze ott vannak azok is, akikben maradt még becsvágy, és inkább külföldre mentek a játéklehetőség miatt. De alapvetően a klubjukban statisztálókból kellene nyerő embereket faragnia pár hét alatt.

A szövetségnél Vranjes remek edzőből lett pillanatok alatt csalódást okozó kapitány

A kudarcos női vébé értékelése elől elbújó Kocsis a férfiak mostani Európa-bajnokság kiállt a nyilávnosság elé, és részt vett a sajtótájékoztatón.

„Ljubomir Vranjes személyében remek edzője lett a csapatnak, amelyben viszont már nem szerepel Nagy László, Iváncsik Gergő, Fazekas Nándor, Gulyás Péter, Zubai Szabolcs, Ilyés Ferenc és Iváncsik Tamás, és nem lesz ott különböző okok miatt több más játékos sem. A keret tehát sokat változott, az elnökség nevében mondhatom azonban, hogy örülünk, hogy sok fiatal játékos kap lehetőséget, a keret közel fele 1995 után született. Ígéretes csapattal vágunk neki az Eb-nek, az Európa-bajnokságról azonban tudjuk, hogy a legnehezebb verseny talán, amelyen eddigi legjobb eredményünk még 1998-ból egy 6. helyezés. Éppen ezért reális célként azt tűzhetjük ki, hogy legalább hat mérkőzést játsszon a csapat, azaz jusson be a középdöntőbe, ha még több találkozót játszhatunk, már bravúrnak számít, ezzel együtt bizakodóan várjuk a tornát.” 

Kocsis még odaszúrt az újságíróknak is: 

“A fickándozó tollú újságírók kedvéért mondom, hogy a magyar válogatott 2000-ben és 2002-ben ki sem jutott az Eb-re, úgyhogy akárhogy szereplünk, senki nem írhatja, hogy minden idők legrosszabb tornája volt”. 

Ott talán még Kocsis sem tart, hogy már magát a kijutást is sikerként kell értékelni, bár lassan ennek is itt az ideje. Maga az Eb-részvétel teljes kudarc volt. A válogatott háromból három meccset veszített, nulla ponttal természetesen nem jutott a reális célként kitűzött csoportkörbe. Ez a leggyengébb Európa-bajnoki teljesítmény volt a férfi válogatottnál.

Kocsis még nem szólalt meg. A kézilabda szövetség egyelőre közleményben reagált, érdemes szó szerint idézni az önfelmentés és a torna előtt egekig magasztalt kapitány bűnbakká válásának elegyét:

„Férfi kézilabda-válogattunk három vereséget szenvedett és nem jutott tovább a csoportjából a horvátországi Európa-bajnokságon, így az alapcélt, a minimális elvárást sem teljesítette. Igaz ugyan, hogy a dánok ellen negyven percen át, a spanyolok ellen pedig mindvégig az Eb szintjéhez és a magyar kézilabda rangjához méltó teljesítményt nyújtott csapatunk, de az élsportban elsősorban az eredmény minősít, ezért mélységesen csalódottak vagyunk. Csalódást okozott Ljubomir Vranjes szövetségi kapitány bemutatkozása is. Természetesen azt is mérlegelnünk kell, hogy a régóta szükségszerű, mégis sokáig halogatott generációváltás éppen csak megkezdődött a válogatottnál, de a csehektől elszenvedett, fájdalmasan egyértelmű vereség utáni pillanatokban ez sem vigasz. A magyarok sajnos nem a pályán, hanem a lelátón voltak a varasdi csoport legjobbjai, köszönet és elismerés ezért minden szurkolónknak. Miattuk még nehezebb szívvel térünk idő előtt haza. A szólamokat mellőzzük, a közeli és a távolabbi jövő rengeteg feladatot ró a magyar kézilabda minden szereplőjére.”

Szakmai elemzést itt és itt olvashatnak a férfiakról.

Kocsis Mátét négy évre választották elnöknek. A háttérben állítólag már mocorog Seszták Miklós fejlesztési miniszter. Ő jelenleg a kézilabda Felcsútját építi Kisvárdán. Pompás sztorit osztott meg róla az Index nemrég, hogyan próbál világklasszisokat csábítani szeretett városába. Eszerint Seszták megkereste a francia átlövő, Alexandra Lacrabere menedzserét, hogy mindenáron le akarja szerződtetni a játékost Kisvárdára. "Mondjon egy számot, milyen fizetést szeretne". Lacrabere végül mégsem jött, de érkezett egy brazil világbajnok, Samira Rocha, aki az Index szerint megdöbbent, hogy mennyit kereshet, a havi pár ezer euró felével is beérte volna.