Akár Trump csodafegyvere volt, akár csak egy óriási parasztvakítás, súlyos pofon a Facebooknak a Cambridge Analytica botránya

Mark Zuckerberg újévi fogadalma az volt, hogy meg fogja javítani a Facebookot. 2017 egy katasztrofális év volt a közösségi oldal számára, kamuhírek terjesztésének vádjától a Facebook egészségkárosító hatásának elismeréséig számos fronton voltak kénytelenek védekezni. 2018 pedig egyelőre még pocsékabban alakul. 

Március közepén vetették fel az ENSZ emberi jogi szakértői a Facebook szerepének kérdését a rohingyák elleni népirtásban, majd egy hét múlva jött az eddigi legkomolyabb viharfelhő a vállalat életében: a Cambridge Analytica-botrány. 

Szuperfegyver vagy óriási blöff? 

Az adatelemző Cambridge Analytica az elmúlt évek egyik legfelkapottabb rejtélyes vállalata, melynek pontos szerepéről még ma is komoly viták zajlanak. A sajtó előszeretettel állítja be őket a tömegmanipuláció új szuperfegyverének, ami nélkül lehet se Trump, se brexit nem jött volna el, míg bőven akadnak szakértők, akik szerint inkább csak ügyesen marketingelt parasztvakításról van szó. 

A mostani botránysorozat Christopher Wylie színre lépésével indult meg. A mindössze 28 éves informatikus-aktivista egyike volt a Cambridge Analytica megalkotóinak, 2014-ben hagyta ott a vállalatot, és mind kiderült, több mint egy éve a Guardian újságírójának szivárogtatott részleteket, most pedig arccal és névvel is a nyilvánosság elé állt. 

Wylie nagyon fiatalon keveredett bele a történetbe, és egész biztos, hogy részvétele nélkül sok minden másképp alakult volna: Kanadában nőtt fel, az iskolát tanulási zavarok miatt már tinédzserként otthagyta, közben viszont nagyon érdekelte a politika, ezért a kanadai liberálisoknál önkénteskedett, és Obama kampányát is közelről figyelte. 20 évesen Londonba költözött, jogot kezdett el tanulni és közben a kisebbik brit kormánypárt, a Liberális Demokraták adatelemzőjeként dolgozott. 

Londoni évei alatt ismerkedett meg két cambridge-i pszichológus, Michal Kosinski és David Stillwell kísérleteivel: a két férfi úttörője volt a személyiségjegyek és a facebookos viselkedések közötti összefüggések vizsgálatának. Annyira, hogy a kétezres évek végén indult kísérleteikre hamar felfigyelt a hírszerző és a katonai ipar. Amikor pedig 2013-ban megjelent az első nagyobb tanulmány e kísérletek eredményeiről, további felhasználási horizontok nyíltak meg. Wylie is ekkor merült el a témában, és ekkor jutott eszébe, hogy az összefüggések akár a Liberális Demokraták számára is értékesek lehetnek. A pártnál azonban visszafogott érdeklődés fogadta Wylie prezentációját arról, hogy hogyan lehetne a potenciális új szavazókat felismerni a Facebookon. 

Más viszont érdeklődőbb volt: a párt egyik tagja mutatta be Wylie-t a SCL Group vezetőinek. A SCL Group leányvállalata volt a SCL Elections, ami később létrehozta a Cambridge Analyticát. Az SCL Elections vezetője pedig az az Alexander Nix, aki a most kitört botrány egyik főszereplője. És 2013-ban olyan ajánlatot tett le Wylie elé, aminek a fiatal férfi nem tudott nemet mondani: gyakorlatilag teljesen szabad kezet kapott, hogy bármit kipróbálhasson ötletei közül. 

Az SCL Group egy magánvállalat, amely szerződéses kapcsolatban áll amerikai és brit minisztériumokkal. Wylie elmondása szerint fő profiljuk a pszichológiai műveletek kivitelezése, azaz emberek véleményének megváltoztatása különféle manipulatív eszközök segítségével. Az SCL Elections a világ számos országában segít megbízóinak, hogy sikerrel vegyék a választások kihívásait, elsősorban olyan fejlődő országokban, ahol nem alakultak ki szilárd demokratikus intézmények. 

Wylie saját bevallása szerint csak a munkája megkezdése után eszmélt rá arra, hogy a cyberhadviselés kellős közepére vállalt munkát. Majd 2013 őszén jött a találkozó, ami mindent megváltoztatott, ekkor ismerkedett meg Steve Bannonnal, aki akkor a Breitbart főszerkesztője volt, és Nigel Farage oldalán segítette a brexitet akarók kampányát. Bannon azonnal meglátta a potenciált Wylie elképzeléseiben, nem sokkal később pedig Wylie és Nix már New Yorkba tartott, hogy találkozzanak a konzervatív ügyeket komoly összegekkel támogató milliárdos techguruval, Robert Mercerrel

Mercer érdeklődő volt, de bizonyítékokat akart látni arról, hogy Wylie módszere működik. Ehhez pedig rengeteg adatra volt szükségük. Hogy az első nagyobb adatmennyiséget hogyan szerezték meg, az azóta is a legforróbb kérdés: a Cambridge Egyetemen belső vizsgálat zajlik ezzel kapcsolatban, miközben rengeteg cikk és találgatás jelent meg erről, és a mostani botrány is ekörül alakult ki. 

Alexander NixFotó: CHRISTIAN CHARISIUS/dpa Picture-Alliance/AFP

Wylie mindenesetre azt állítja, hogy birtokában van egy szerződés másolata, amit az SCL kötött egymillió dollár értékben a Global Science Research (GSR) nevű vállalattal, ami a cambridge-i pszichológus, Aleksandr Kogan tulajdona. És a szerződés értelmében az SCL alá tartozó Cambridge Analytica így hozzáférhetett a cambridge-i kísérletekben begyűjtött Facebook-adatokhoz. 

Kogan ezek után előállt egy személyiségteszttel, ami nemcsak a kitöltő, hanem a kitöltő barátainak a személyes adatait is begyűjtötte: sok tízmillió amerikai felhasználó személyiségjegyeihez és adataihoz fértek így hozzá, mindössze hetek leforgása alatt, úgy, hogy a legtöbben nem is tudtak róla, hogy adataikat begyűjtötték. 

Az szinte biztos, hogy ez ebben a formában nem volt legális: Kogan az egyetemi projektje révén szedhetett le adatokat a Facebookról, de csak kutatási célokra, és semmiképp nem adhatta volna tovább azokat egy harmadik félnek. Wylie szerint közben a Facebooknak is látnia kellett, hogy mi történik: olyan gigantikus mennyiségben halászta ki Kogan az adatokat, hogy a közösségi oldal biztonsági szűrői garantáltan jelezték ezt. 

A Cambridge Analytica mindenesetre hozzájutott az annyira áhított adatokhoz, és erre építve alakították ki azt a modellt, amit aztán alkalmaztak a Trump-kampány során. Hogy ez mennyire volt hatékony, arról rengeteg szakmai vita zajlik jelenleg is, de akár csodafegyver volt ez Trumpék kezében, akár csak egy ügyesen csomagolt blöff, az gyakorlatilag biztos, hogy az adatokhoz nem tisztességes módon jutottak hozzá.

A Facebook 2013-ban még nagyobb teret adott külső fejlesztőknek, hogy a felhasználók adataihoz hozzáférjenek, de ezt másokkal megosztani már akkor is tiltott volt. A vállalat azt állítja, hogy amikor tudomást szereztek az adatok kilopásáról, azonnal lépéseket tettek, letiltották az adathalász alkalmazást, és biztosítékot követeltek arról, hogy a begyűjtött adatokat megsemmisítették. 

Wylie szerint viszont ez nem történt meg, és a New York Times azt állítja, hogy látott részleteket felhasználók adataiból, a CA egy korábbi alkalmazottja pedig még nemrég is több száz gigabájtnyi nem titkosított felhasználói adatot látott a vállalat szerverein a lap cikke szerint. 

Piti módszerek

De Wylie felbukkanásával nem ért véget a Cambridge Analytica botránysorozata: pár nappal később a brit Channel 4 News közölt egy felvételt, amin a csatorna újságírója egy rejtett kamerás, beépülős riportban Srí Lanka-i üzletembernek adta ki magát, és leült tárgyalni Alexander Nix-szel arról, hogy a CA hogyan tudna segíteni a helyi választások befolyásolásában. 

A felvétel azt a képet erősíti, hogy a CA közel sem vizionárius techgéniuszokból áll, hanem megrendelés esetén inkább hagyományosnak számító piszkos eszközöket szállítanak a kampányba: Nix a politikai ellenfelek ellen indított lejáratókampányokról, az otthonukhoz küldött és lefotózott prostituáltakról, illetve megrendezett és lefilmezett lefizetési kísérletekről beszélt. Nix a felvételek egyikén azt mondja, hogy rémisztően hangozhat, de ezeknek a dolgoknak nem feltétlen kell igaznak lenniük, addig, amíg hisznek bennük. 

Az is kiderül a felvételről, hogy a CA általában észrevétlenül végzi külföldi munkáit, nem hagynak maguk után nyomot, hosszabb távon is lehet rájuk számítani. A vállalat politikai részlegének vezetője, Mark Turnbull elmondása szerint nemrég például Kelet-Európában volt egy projektjük: odamentek, megcsinálták, eljöttek, senki nem is tudta, hogy ott jártak volna. 

A CA szerint a Channel 4 a vágással manipulálta a felvételt, és a beszélgetést a riporter irányította, közleményük szerint pedig semmiféle illegális tevékenységben nem vesznek részt soha. 

Hogy jön képbe a Facebook? 

A videóból óriási botrány lett, Theresa May brit miniszterelnök is aggasztónak nevezte a látottakat, és hamarosan elrendelhetik a vállalat brit irodáinak és szervereinek átkutatását. De a CA ügye hamar továbbhullámzott a Facebookra: a vállalat részvényei hatalmasat zuhantak, és komoly bizalmi válságot okozott a céggel szemben. 

A Bloomberg szerint ugyanis a Facebooknál előre tudták, hogy a Guardian és a New York Times múlt vasárnap részletes anyagokat közöl majd arról, hogy hogyan használhatták fel 50 millió felhasználó adatait a tudtuk nélkül a Trump-kampányban, de tűzoltásként kitalált ötleteik mind visszafelé sültek el. 

Egyrészt megírták (egyesek szerint fenyegető körítésben) a nagy médiavállalatoknak a jogi álláspontjukat arról, hogy az adott esetben miért nem történt adatlopás, majd egy pénteki blogposztban bejelentették, hogy kitiltják a Cambridge Analyticát a Facebookról. Az esetet a Facebook úgy állította be, mintha saját vizsgálat után jutottak volna arra a következtetésre, hogy valami nem stimmel a CA adatkezelési módjával, és nem a napokon belül megjelenő tényfeltáró cikkeket akarták volna beelőzni. 

Ezzel azonban a Facebook csak súlyt adott a megjelent sztoriknak, miközben sem Mark Zuckerberg, sem Sherly Sandberg nem kommentálta a megjelent jelentéseket, a vállalat többi vezetője pedig Twitteren keveredett mindenféle vitákba. Hétfő este kiderült, hogy távozik a Facebook biztonsági főnöke, Alex Stamos, miután összeütközésbe került a vállalat többi vezetőjével az orosz dezinformációs kampány ügyében. A káoszra válaszul 6,8 százalékot zuhantak a Facebook részvényei, ez a legnagyobb esés 2014 márciusa óta, és 37 milliárd dollárral csökkent a cég értéke. Kedden válságértekezletet tartanak a Facebook alkalmazottainak, ahol a CA-val kapcsolatos kérdéseiket tehetik majd fel. 

Az egyik legnagyobb kérdés, hogy léteznek-e még az ellopott adatok. A Facebook bejelentette, hogy mind a CA, mind Aleksandr Kogan hozzájárult, hogy törvényszéki digitális szakértők vizsgálják ki, valóban letörölték a Facebook-felhasználók adatait, ugyanakkor a vállalat közölte azt is, hogy Christopher Wylie nem volt hajlandó együttműködni a felkért auditcéggel. A Bloomberg értesülései szerint a Facebook célja, hogy kételyt ébresszen Wylie szavahihetőségében, akit amúgy már le is tiltottak a közösségi oldalról. 

Lapértesülések szerint sem Zuckerberg, sem Sandberg nem fogja kommentálni az ügyet, amíg a vállalat belső jelentése el nem készül. Közben amerikai szenátorok már Zuckerberg kongresszusi meghallgatását kezdeményezték, míg az Európai Parlament szintén vizsgálatot indít, hogy vajon veszélyben voltak-e az uniós állampolgárok adatai.

És mint korábbi cikkünkben írtuk, az Egyesült Államokban pedig az elnökválasztás körüli orosz kavarást, illetve a Trump-kampány jogsértéseit is vizsgáló különleges ügyész, Robert Mueller is meghallgatásokat tervez az ügyben. Őt leginkább az érdekelheti, hogy értesülései szerint a Cambridge Analytica brit leányvállalata orosz és ukrán ügyfeleknek is dolgozott, arról nem is beszélve, hogy Julian Assange, a Wikileaks vezére saját maga vallotta be, hogy Alexander Nix, a Cambridge Analytica vezérigazgatója maga lépett vele kapcsolatba. 

;