Miért titok Magyarországon az, hogy hány egészségügyi dolgozó fertőződött meg a vírussal?

Nagyon katonás mostanában a kormányfő kommunikációja, próbálkozzunk mi is ezzel. Orvosaink, ápolóink a frontvonalban harcolnak, állapotukról központi tájékoztatás nincs.

Másról se nagyon, de az egészségügyi dolgozók kulcsfontosságúak ezekben a hetekben, hónapokban. 

Mindenhol a világon a koronavírus járvány legfontosabb kérdése, hogy hogyan tudják kezelni a kórházak az intenzív ellátást igénylő fertőzöttek hirtelen jövő hullámát.  

A működőképesség fenntartása a megfelelő mennyiségű lélegeztetőgép és egyéb eszközök mellett leginkább az egészségügyi dolgozókon múlik. (Lovas András, a Szegedi Tudományegyetem aneszteziológusa és intenzív terápiás szakorvosa nemrég elmagyarázta, egyetlen COVID–19-beteg felügyelete akár 30 fős stábot is igényelhet.)

Olaszországi, de egyre inkább spanyol és francia tapasztalat is, hogy gyorsan nagyon kevésnek bizonyul az intenzív osztályok kapacitása, és emberfeletti munkát végeznek az elcsigázott orvosok, ápolók is. 

A magyar egészségügy jelen pillanatban nem érte el az intenzív osztályok kapacitásának a határát, de a fenyegető veszélyt Orbán Viktor is pontosan látja. A miniszterelnök a péntek reggeli rádióinterjújában így vetítette előre az egészségügyre váró kihívást: 

„Én úgy látom, hogy amikor a csúcsterhelés lesz – most még nem vagyunk itt –, tehát a járvány terjed, és a csúcs felé haladunk, a tetőpont felé haladunk, amikor oda el fogunk érni, akkor körülbelül a tízszeres terhelésnek lesz kitéve a magyar egészségügy, mint a normális, nem háborús, hanem békeállapotban szokott. Tehát egy tízszeres terhelést kell kibírnia az egészségügynek anyagban, ágyban, lélegeztetőkészülékben, orvosban, ápolónőben.”

Tiszta beszéd. Ahogy az is, hogy a kulcsszereplők, az egészségügyi dolgozók milyen veszélynek vannak kitéve.  

„Az orvosainknak, ugye, óhatatlanul, miután találkoznak a betegekkel, egy bizonyos százaléka meg fog fertőződni, ma a legnagyobb feladat éppen az, hogy őket védjük, mert ők lesznek azok, akik a többieknek tudnak majd segíteni. Tehát a készletgazdálkodásban is az a legfontosabb, az orvos, ápolónő, utána a rendőr, tehát a közrend fenntartásában közreműködők megkapják a szükséges felszereléseket és védelmet, hogy tudjanak utána rajtunk segíteni. Ugye, ők ki fognak esni, akik megfertőződnek, ez Kínában 4 százalék volt, Olaszországban 10 az orvosok között. Ha két hétig kiállnak, a helyükre valakinek be kell lépni, ez egy katonai terv.”

Ez mondjuk aligha katonai terv, bár a kórházparancsnokok már a helyükön, és Pintér Sándor is tiszteleg mostanában Orbán Viktornak. 

De az interjú alapján legalább a veszélyt látja Orbán, ahogy a következményeket is. Ha ez így van, akkor miért nem tudunk mégsem semmit arról, hogyan sikerült teljesíteni eddig, a járvány még viszonylag csendes szakaszában megvédeni a frontharcosokat. Ha Orbán ezt nevezte „ma a legnagyobb feladatnak” az interjúban, akkor

miért titok Magyarországon az, hogy hány egészségügyi dolgozó fertőződött meg a vírussal? 

Próbáltuk megtudni az Operatív Törzstől több alkalommal is, de nem válaszoltak. Sokadik kísérletünkre vasárnap Müller Cecília annyit mondott, „vannak egészségügyi dolgozók is, akik pozitív leletet produkáltak, természetesen az ő szoros kontaktjaik jelen pillanatban nem dolgoznak”. 

Konkrét számokat nem árult el. 

A kormányinfóra is elküldtük a kérdés, hogy hány egészségügyi dolgozó lett fertőzött, de a kormányszóvivő ezt nem olvasta be Gulyás Gergelynek, így válasz nélkül maradt. Nem kaptunk választ a Nemzeti Népegészségügyi Központtól sem erre a kérdésre. Ahogy az Emberi Erőforrások Minisztériumától is hiába vártunk tájékoztatást.

Az egészségügyisekre vonatkozó legutolsó, összefoglaló hivatalos adat nem éppen a legfrissebb, még március 17-i. Ez sem a fertőzöttek számáról szól. A járványügyben feltűnően ritkán megszólaló egészségügyi államtitkár, Horváth Ildikó a parlament népjóléti bizottságának ülésén árulta el, hogy 45 egészségügyi dolgozó volt karanténban éppen akkor. Őket azért kellett megfigyelés alatt tartani, mert nem megfelelő védőöltözetben kezeltek koronavírusos beteget. Nem tudni, közülük végül hánynak lett pozitív a tesztje. 

Egy-egy esetről vannak megerősített hírek. Ilyen a szegedi egyetem rektora, gyakorló orvos, akiről dél-tiroli síelés után, újra munkába állva derült ki, hogy koronavírusos. A Qubit híre volt, hogy a Semmelweis Egyetem (SE) I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának két alkalmazottja is elkapta a vírust. (Ezt egyébként Szabó Attila professzor, a Semmelweis Egyetem klinikai rektorhelyettese kérdésre megerősítette.)

Két koronás háziorvosról László Imre, a XI. kerület polgármestere számolt be szombaton a Facebookon. Az őrmezői eset komoly gondot jelent, és megmutatja azt is, hogy nemcsak a koronavírusos beteggel kijelölten kapcsolatban kerülő egészségügyi dolgozókat kell védeni. Őrmezőn normál esetben három háziorvos lát el egy nagyjából 10 ezer lakosú városrészt. Ketten azért nem rendelnek most, mert egyikük 65 év fölötti, tehát a koronavírus szempontjából veszélyeztetettebb kategóriába esik, ezért fizikailag nem érintkezhet a betegekkel, a másik pedig egy transzplantációs műtét miatt került a veszélyeztetettek közé. Az eddig rendelő harmadik háziorvosa pedig megfertőződött, karanténba került. A László Imre által nyilvánosságra hozott másik háziorvos Gazdagréten rendel, miatta a rendelő több munkatársát most tesztelik éppen. Az egyik megfertőződött orvos azt nyilatkozta az ATV-nek, hogy védőfelszerelésként egy sebészi maszkot és kézfertőtlenítőt kapott. Volt fertőzött dolgozó a Szent Lászlóban is, egy nővér. 

A titkolózás egyik racionális magyarázata az lehet, hogy több orvos is úgy találkozott először a vírussal, hogy nem tudhatta, fertőzött beteget kezel, mert nagyon kevés tesztet végeztek még akkor. Védőfelszerelés sem volt rajtuk, amivel eleve nagyon spóroltak a kórházakban. 

Máshol ha kétségbeejtő is a helyzet, beszámolnak arról, hogy hány egészségügyi dolgozónál mutatták ki a vírust. Orbán azért is tud hivatkozni külföldi statisztikára, a magyar adatokról nem is mondott semmit. 

Hollandiában a vírus felfutásának időszakában - amikor 2000 regisztrált fertőzöttnél tartottak - az igazolt betegek negyede egészségügyi dolgozó volt. Azért is volt ilyen magas a számuk, mert őket sokkal többet tesztelték, hogy ha elkapták a vírust, ne adják tovább se a kollégáiknak, se a betegeknek. 

Nálunk sokáig egy-egy igazolt kórházi beteg esetében a szoros kontaktokat ellenőrizték ugyan, így orvosok és nővérek kerültek hivatalos vagy házi karanténba, akár egy tucatnyian is, de volt olyan, aki úgy folytathatta a munkáját, hogy nem végeztek rajta vizsgálatot, mert úgy ítélték meg, hogy nem volt magas a fertőzésveszély lehetősége. Különlegesnek számított az a tömeges tesztelés, amit a Belügyminisztériumban végeztek, ahol 120 munkatársat vizsgáltak meg azonnal, miután Pintér Sándor marokkói miniszter vendégéről a hazatérése után kiderült, hogy koronavírusos. A szegedi rektor esetében is sokakat szűrtek aztán. A SOTE Klinikán is 98 alkalmazottat teszteltek. 

Magyarországon az Emmi új kézikönyve szerint a koronavírusos részlegeken dolgozó orvosokat/nővéreket sem szűrik alapból, csak a lázukat ellenőrzik műszak előtt és után. Ha panaszuk van, akkor viszont most már elvégzik rajtuk a tesztet. A rendszeres teszt azért lenne hasznosabb, mert - mint a kézikönyvből is kiderül -, az már a tünetek megjelenése előtt jelezni tudja, ha valaki megfertőződött. Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára egy hete azt mondta, hogy a megfelelő védőfelszerelés hiányán túl a nem elég széles körű tesztelés is nehezíti az egészségügyben dolgozók helyzetét. A fertőzöttekkel kapcsolatba került ápolók és orvosok tesztelése azért lenne fontos, mert ha még a tünetmentes időszakban pár nap eltéréssel elvégeznének rajtuk két tesztet, hamarabb visszatérhetnének a munkába. "De még egyszerűbb lenne, ha minden gyanús beteget tudnánk tesztelni, ám a most érvényben levő hazai ajánlások ebből a szempontból még mindig meglehetősen rigorózusak, talán az el nem ismert szűkösség miatt"

Van protokoll arra, hogy mi számít magas kockázatnak a koronavírusos beteget kezelő, nem kellő védőfelszereléssel dolgozó orvos esetében. Ebben az esetben két hét otthon maradást javasolnak, rendszeres teszt mellett. Kivétel, ha az orvos munkája nélkülözhetetlen, akkor folytathatja a munkát, megfelelő óvintézkedések mellett, de ha tüneteket észlel magán, vagy a tesztje pozitív lesz, akkor ő is karanténba vonul. Vagyis nem tartunk ott, amin Romániában gondolkodtak, hogy a fertőzött, de csak enyhe tüneteket mutató orvosokat a betegségük idején is munkára fognák a járványkórházakban.

A titkolózásnak az is lehetne a magyarázata, hogy nem akarják az egészségügyi dolgozókat pánikba ejteni. De ha valaki, hát ők azért tudják, mi a helyzet. A lapunknak nyilatkozó Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint a magyar egészségügyi dolgozók tisztában vannak a veszéllyel:„Mindenki sejti, hogy mi jön. Látjuk a külföldi adatokat. Végeztem egy fejszámolást is, amiből az jön ki, hogy az átlag populációhoz képest tízszeres a megfertőződési arány az egészségügyi dolgozók körében. Tudjuk, érezzük, mi jön, de pánikhangulatot nem érzek a kollégák között. Inkább feszült várakozást. Vihar előtti csend.”

A kormány központilag egyre kevesebb információt ad meg a járványról (nincs területi térkép a fertőzésről, nem lehet tudni részletes adatokat sem a fertőzöttek átlagéletkoráról, neméről), azt kommunikálva, hogy nem kell okosabbnak lenni a szakembereknél, ők tudják és teszik a dolgukat. Csakhogy a felszereléshiányra éppen azok a történetek hívták fel a figyelmet, amikor akár egy tucat egészségügyi alkalmazott került karanténba.  

A francia egészségügyi dolgozók például pereket akarnak indítani a védőfelszerelések hiánya miatt.

Amikor az orvosi kamara a 11 pontos tervében részletesen leírta, szerintük mire lenne szükség ahhoz, hogy az egészségügy felkészültebben várja a járványt, és jobban megóvják a dolgozókat, például sokkal több védőfelszereléssel, Kovács Zoltán államtitkár reakciója az volt, hogy a MOK politizál. Szerencsére aztán a MOK javaslatai közül szinte mindent megvalósítottak azóta, persze nem hangsúlyozva, hogy honnan jöttek a javaslatok. Sőt, az Emmi vasárnap délutáni közleménye szerint - ami lényegében válasz Kincses nyilatkozatára - a MOK későn hozta nyilvánosságra a javaslatait, addigra már kész volt a terv. 

Mindenesetre a korábbiakhoz képest több védőfelszerelés jut a koronavírusos betegekkel közvetlen kapcsolatban kerülő egészségügyi dolgozóknak. „Azon lehet vitatkozni, hogy a védőfelszerelés megfelelő-e vagy elég-e, de hogy érdemi javulás van, az biztos” - mondta az orvosi kamara elnöke. Bízzunk abban, hogy bár a tisztifőorvos szerint a kínai szállítmányban lévő áruk vegyes minőségűek, de hozzánk többségében használható védőeszközök érkeztek, és nem járunk úgy, mint a hollandok.

A ne akarjunk okosabbak lenni, mint a szakemberek érveléshez pedig egy utolsó idézet, szintén Kincses Gyulát, az orvosi kamara elnökétől. 

„Azt tudjuk, hogy a megbetegedések tömege fog ránk omlani. De valahogy úgy működik az egész, hogy meghallgatjuk az operatív törzset, bólogatunk, és akkor haza kell mennünk megnyugodva. Közben nem látjuk a mestertervet. Nincs előttünk, hogy ezek a válságintézkedések hogyan néznek majd ki egyben.”