Orvosok a járványról: túl sok múlik a véletlenen

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem
  • Rengeteg dilemmát és szervezési problémát el lehetne kerülni, ha sokkal gyorsabban sokkal több tesztet lehetne elvégezni Magyarországon.
  • A hivatalos eljárásrend sokszor nem életszerű, és a különböző hatóságok utasításai is ellentmondásosak.

A múlt héten több budapesti és vidéki kórház orvosával beszéltünk arról, hogyan látják a járvány elleni védekezést. Mindannyian az egységes protokollokat, a logikus, rendszerszintű irányítást és eljárásrendeket hiányolták leginkább, és azt emelték ki, hogy túl sok minden múlik véletleneken és informális emberi kapcsolatokon. 

Kórház, osztály, kórház

Amikor tavasz elején megjelent a vírus Magyarországon, először igyekeztek egyetlen kórházba vinni az összes beteget - ez volt a budapesti Szent László - majd ahogy egyre több embert kellett ellátni, a kórházakban covid-osztályokat kellett kijelölni, és rengeteg ágyat felszabadítani, hogy ha berobban a járvány, akkor bőven legyen hely. 

A kijárási korlátozások azonban megfékezték a vírus terjedését, és a felszabadított ágyak töredékére sem volt szükség. A nyugalom azonban csak néhány hétig tartott. 

A lapunknak nyilatkozó orvosok augusztus második felében már aggódni kezdtek, hogy a külföldi nyaralásról hazatérők, az iskolakezdés, és a tömegrendezvények jó részének engedélyezése újabb hullámhoz vezet majd. Így is történt, a tavaszinál sokkal súlyosabb hullám sújtotta ősszel Magyarországot. 

Szeptember legelején értesítette az EMMI a magyarországi kórházakat, hogy ezúttal nem kell mindenütt osztályokat elkülöníteni, hanem konkrét kórházakat jelölnek ki a covidos betegek ellátására, és ha azok megtelnének, akkor újabb és újabb kórházakat jelölnek majd ki. 

Az új rendszer nehézkesen állt fel, több beszámoló szerint is csak szeptember 20-a után lett egyértelmű, hogy hová kell küldeni, és minden esetben küldeni kell-e a covidos betegeket. Előfordult, hogy az EMMI (a minisztérium) levélben kijelölte a környék covid-kórházát, de a kórházak vezetői az NNK (népegészségügyi központ) iránymutatására vártak még, mert a szokásos rend alapján onnan kellett volna jönnie a konkrét utasításnak, és végül az OMSZ (mentőszolgálat) küldött a gyakorlatban is értelmezhető iránymutatást.

Vezénylések

A covidosok fogadására kijelölt kórházakba orvosokat és ápolókat is át kellett irányítani. Ez több esetben is úgy derült ki, hogy este kezdték összeszedni a kórház vezetői azokat, akiknek már másnap reggel egy másik kórházban kellett kezdeniük. 

Előzetesen a kórházaknak listákat kellett leadniuk, hogy hány munkatársuk ért lélegeztetőgépes ellátáshoz, ez volt a kiindulópont, amikor meghatározták az átirányítandó orvosok és ápolók létszámát egy-egy intézményből. Előfordult, hogy a listákon megduplázódtak vagy megtriplázódtak a nevek, amikor több szakterülethez is értő emberek úgy kerültek a központi listára, mintha különböző személyek lettek volna. Az ilyen helyzetek tovább növelték az átirányítás okozta feszültségeket. 

E feszültség fő oka az volt, hogy ahonnan átvezényeltek orvosokat és ápolókat, ott hirtelen nagyon nehéz lett beosztani az ügyeleteket, elvégezni a műtéteket. Az EMMI ugyan szeptember végén kiadott egy közleményt, miszerint ezrelékekben mérhető csupán az átvezényelt egészségügyisek aránya, úgyhogy megalapozatlan minden aggodalom, de azok a kórházak, ahonnan átvezényeltek embereket, ettől még nagyon nehéz helyzetbe kerültek. Több olyan beszámolót is hallottunk, hogy októberben voltak napok, amikor egyszerűen nem tudtak új betegeket felvenni egyes osztályaikra, mert nem volt elég szakember az épületben. 

Ha lázas, akkor covidos?

Nagyon hiányolják az orvosok, hogy legyenek világosabb kritériumai annak, hogy mikor kell egy beteget átküldeniük a covid-kórházba. Most elvben mindenkit küldeniük kellene, aki gyanús tünetet produkál, például lázas. Viszont sok esetben az orvosok tudják, hogy az adott beteg egyéb, már diagnosztizált baja miatt is lázas lehet. Itt jönnek be a tesztelés helyett a személyes kapcsolatok: ha jó a viszony a covidos kórházban éppen ügyelő vezető orvossal, akkor van, hogy megbeszélik a diagnózist, és eldöntik, hogy nem küldik át a beteget, hogy ne terheljék túl a covidos kórházat és a mentőket. Máskor meg előfordul, hogy ugyanolyan diagnózis és tünetek esetén átküldik, mert végülis ez az előírás. 

Tesztek kellenének

Több orvos számolt be arról, hogy nem csak a kórházak közti betegirányítás függ személyes kapcsolatoktól és véletlenektől, hanem az is, hogy kit tesztelnek, kit utasítanak házi karanténba, ki jut el kórházba. 

Háziorvosok, ismerősök, aggódó idegenek bombázzák az orvosokat olyan kérdésekkel, mint például "a gyerekem egyik iskolatársa covidos lett, otthon tartsam-e, nekem is otthon kell-e maradnom, senkinek sincs tünete, de jó lenne eldönteni". Vagy "a munkatársam lázas lett, nincs még teszteredménye, de az unokbátyjánál volt vacsorán, és ő már covidos, én mostantól itthonról dolgozom, de a párom nem tud, ő üzemi konyhán van, bemenjen-e"

E bizonytalanságok mögött az áll, hogy nagyon nehézkesen megy a tesztelés, az állami rendszer eljutott a kapacitása csúcsára. Előfordul, hogy a háziorvosok már nem is a mentőszolgálattól kérnek tesztet gyanús esetekhez, mert túl lassan lesz csak eredmény, és inkább informális kapcsolataikat kihasználva kórházakba utalják őket. Csakhogy ott meg nincsenek felkészülve a koronások fogadására, szűrésére. 

Az orvosok beszámolója szerint a különböző megyék népegészségügyi központjai más és más eljárásrendet írnak elő karanténhoz, teszteléshez, és ez tovább növeli a háziorvosok bizonytalanságát. 

Leginkább akkor jönnek zavarba, ha enyhe tünetekkel jelentkeznek náluk - az előírás szerint telefonon - a betegek. Az egyébként is nagyon kevés tesztelési lehetőségből éppen nekik rendeljenek? Viszont ha enyhe tüneteket produkáló pozitívok, akkor aktív életüket folytatva sokkal több embert fertőzhetnek meg, mint a magas lázzal, légzési nehézségekkel otthon maradók. Ezek olyan naponta jelentkező dilemmák, amelyek rendkívül megnehezítik az orvosok munkáját ezekben a hetekben. 

Egyébként is nehezebbé teszi a munkát, hogy mindenki aggódik, betegek és egészségügyisek is, hogy elkapják a vírust, és ettől mindenki feszültebb a szokásosnál. Erre jön rá a védőfelszerelések fel-le vétele miatti lassulás és kényelmetlenség okozta frusztráció. Ezek együtt rosszabb hangulatúvá, idegesebbé teszik az ellátást sok helyen, különösen ott, ahol az átirányítások miatt nehezen kezelhetők a létszámhiány okozta gondok is.

Szinte minden probléma gyökere a kevés teszt

A legtöbb probléma végső soron a tesztelés nehézségeire vezethető vissza: ha sokkal több embert sokkal gyorsabban lehetne tesztelni, akkor sokkal kevesebb lenne a bizonytalanság a paciensekben és az orvosokban is. 

A 2018-as országgyűlési választáson elmaradt az ellenzéki összefogás, a Fidesz pedig újra kétharmados többséget szerzett. Az ide vezető titkos tárgyalásokról, és a színfalak mögött zajló belső küzdelmekről szól a MAKRO legfrissebb száma. Magyari Péter, a 444 egyik legismertebb oknyomozó újságírója hónapok át készített háttérinterjúkat a hazai politikai élet legbefolyásosabb szereplőivel, és ezek alapján keresi a választ a magyar demokrácia alapkérdésre: “Leváltható-e még választásokon a kormány?”

Megveszem a Makrót
Kapcsolódó