Jó reggelt! Szép volt a tegnapi tavasz, de ma jóval hűvösebb lesz.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek. Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.
Csütörtökön hosszú idő után először ismét a járvány több mint 100 halálos áldozatát regisztrálták Magyarországon. Növekszik a kórházban és lélegeztetőgépen lévők száma is, de a legdrámaibb a fertőzöttek növekedése, január 8-a óta nem jelentettek annyi pozitív tesztet, mint tegnap.
Ez volt az a pont, ahol Müller Cecília is bejelentette, hogy ez bizony már a járvány harmadik hulláma. Talán pontosabb lett volna úgy fogalmazni, hogy itt az első hullám, amit már a brit vírusvariáns okoz, de erről továbbra sem mondanak semmit. Pedig ennek már olyan elég egyértelmű jelei is vannak, mint a Komárom-Esztergom megyében különösen romló számok, amiknek jó eséllyel köze van ahhoz, hogy a szomszédos Szlovákiában az utóbbi napokban drámai lett a járványhelyzet, de annyira, hogy az egészségügyi rendszer az összeomlás közelében van.
A titkolózás a járványügyi intézkedések minden területére kiterjed, most már képviselői kérdésre azt sem árulja el a kormány, hogy hány lélegeztetőgép van raktáron a tavaly vásárolt 16 ezer darabból. És talán még ennél is aggasztóbb, hogy amint az utóbbi egy évben megszokhattuk, a kormány továbbra sem hajlandó vállalni a felelősséget a döntésekért. Most Gulyás Gergely arról beszélt, hogy a nemzeti konzultáció eredményétől függ az esetleges nyitás, és
„hogy az emberek mit választanak azok közül a reális lehetőségek közül, amiket felkínálunk nekik.”
Tavaly július 30-án indult, csütörtök este leszállt a Marson a Perseverance. Ez volt az eddigi legkockázatosabb marsi landolás, a NASA egy több mint egytonnás, nukleáris áramforrással szerelt marsjárót és egy fedélzetén utazó helikoptert juttatott el a bolygó felszínére. A Perseverance a tervek szerint egy teljes marsi évet – 687 földi napot – fog eltölteni a Marson.
Ez a NASA történetének egyik legambiciózusabb küldetése, amelynek célja, hogy kiderítse, létezett-e egykor élet a Marson, és kőzetmintákat juttasson vissza a Földre. Ez lenne az első alkalom, hogy ez egy másik bolygóról sikerüljön.
A Presevarance abban a Jezero-kráterben szállt le, ahol ősi folyódelták több mint 3 milliárd évvel ezelőtt megfelelő környezetet nyújthattak az élet számára, és megőrizhették annak potenciális kémiai nyomait.
Bár már elindult a járványról szóló nemzeti konzultáció, a kormányt megelőzve két Heves megyei településen, Poroszlón és Sarudon érdeklődtünk, mit gondolnak az ottaniak oltásról és a járványügyi korlátozásokról.
A különböző típusú vagy nemzetiségű vakcinák mellett és ellen nem igazán alakultak ki táborok, csak az oltásellenesek és az oltáspártiak csoportja különíthető el. Van, aki a mellékhatásoktól fél, van, aki szerint csak politika az egész. Ebben tulajdonképpen semmi meglepő nem volt, abban viszont igen, hogy a korlátozásokat a többség még nem oldaná fel. A két jellemző álláspont oltásügyben:
Budapesten mások a gondok, Karácsony Gergely például saját oltási tervvel próbálkozik a kormánynál. Szerinte a a főváros 30 oltópontot tudna kialakítani, ahol naponta összesen akár 90 ezer embert is beolthatnának.
Máshol:
A 2022-es választásig még 14 hónap van hátra, az ellenzék azonban úgy tervez, hogy október 23-ig lezárja saját bonyolult előválasztását. Az már csak 8 hónap, és az politikában egyáltalán nem olyan sok.
Az ellenzéki oldalon versengő pártok közül egyértelműen a Momentum kezdte a legerősebben a kampányt, Hadházy Ákos zuglói indítása után most azt jelentették be, hogy Szél Bernadettet is ők indítják a Pest megyei 2-es választókerületben. Szél sem lép be a pártba, de ez tulajdonképpen lényegtelen. Fontosabb, hogy ebben a választókerületben 2018-ban minimális különbséggel, 296 szavazattal kapott ki a Fidesz jelöltétől, így most komoly esélye lesz nyerni.
A Zuglóban komoly kihívót kapott MSZP-s Tóth Csabát az ellenzéki pártok jó része sem szereti. Tóth most egy fideszes politikus Hadházyt támadó videóját is megosztotta, ami szépen előrejelzi, hogy mi várható a 14. kerületben minimum októberig. Hogy a többi választókerületben mi lesz, az nagyban függ attól, hogy lesznek-e még olyan helyszínek, ahol több erős ellenzéki jelölt küzd meg egymással. A Momentum erősen rajtolt, nyilván jelentenek még be nagyobb neveket, de érdemes észben tartani, hogy az ellenzék másik erős pártja, a DK még várja a megfelelő időpontot az esetleges nagy dobásokra.
A Fidesz közben teszi a dolgát. Csütörtökön derült ki, hogy új lapcsaládot indít a fideszes médiabirodalom vidéki lapjait és más szerkesztőségeket összefogó Mediaworks. A cél majd több százezer példányban nyomni a bulvárba csomagolt Fidesz-propagandát az ellenzéki nagyvárosokban.
Van egy régi projektünk a 444-ben: időnként eltöltünk 24 órát a közmédia különböző csatornáival, és megnézzük-meghallgatjuk-elolvassuk, hogy mit kapunk a pénzünkért. Csütörtökön délelőtt kezdtük, kollégáim azóta is váltott műszakban kínozzák magukat. Érdemes az egészet végigolvasni, de beszéltem is az emberkísérlet két résztvevőjével, hogy megtudjam, mit tanultak.
Szerintük a nagy tanulság, hogy bár meglepően kevés migránsozás van most, a közmédia továbbra is tartja magát ahhoz, hogy a kormány üzeneteit minél többször megismételjék a lehető legrövidebb időn belül. Ennek köszönhetően az m1 mélypontja egyértelműen a huszadszor is szó szerint elismételt híradó, ugyanazzal a bejátszással a magyar-üzbég kapcsolatok fejlődéséről.
Jó hír viszont, hogy a közmédiára öntött milliárdokból néha kiesnek értelmes műsorok is. Vannak egészen közszolgálati percek, például egy bejelentkezés Békéscsabáról azzal, hogy mivel, hogyan, hol, mennyit oltanak. És továbbra is közvetítenek olyan értékes dokumentumfilmeket, mint például A három Kurtág.
Gazdasági okok, nemzetstratégia, modellváltás, mocsok, stb. A vége mindig ugyanaz: a Fidesz nyer, mindenki más veszít. Összeszedtük azokat a szövegeket, amikkel a NER nekimegy annak, ami nem az övé, az oktatástól a tudományon át a médiáig.
További hazai hírek:
Az HBO-n futó Ez bűn sztorija 1981-ben kezdődik, Londonban, ahol egymásra talál öt teljesen különböző hátterű, az Egyesült Királyság teljesen különböző pontjairól érkezett, 18-20 éves fiatal. Egy ideig csak élvezik a szabadságot, azt, hogy ha teljesen nyíltan nem is, de a saját közösségükben végre úgy élhetnek és szerethetnek, ahogy korábban nem. Majd becsatlakozik a negatív főszereplő: egy rejtélyes vírus.
Az AIDS-járvány korai éveivel, amikor még mindenki a sötétben tapogatózott a rejtélyes betegséggel kapcsolatban, már több film és sorozat foglalkozott, de ezek mind Amerikában játszódtak. Az angol perspektíva most, egy másik világjárvány idején különösen érdekes.