Bige László valahogy „belekényszerült”, hogy százmilliókat adjon a Fradinak

március 30., kedd 19:43

Különleges interjút adott le a Partizán hétfő este: Gulyás Márton az egyik leggazdagabb magyar vállalkozót kereste fel nyíregyházi otthonában, ahol házi őrizetben van. A műtrágyagyártásból fölépített több százmilliárdos Bige-birodalomra évekkel ezelőtt rászálltak a hatóságok: a NAV, a rendőrség és a katasztrófavédelem is rendszeresen razziázott gyáraiban, közben magánvádak alapján is büntetőügyek indultak az üzletember ellen.

A szerkesztett videó mellett a beszélgetés teljes, háromórás hangfelvételét is meg lehet hallgatni, utóbbi alapján válogattuk ki Bige legerősebb kijelentéseit témakörök szerint. A vállalkozó egy ponton említi, hogy épp azért szerepel ezen a felületen, mert itt van lehetősége hosszan, részletesen kifejteni a véleményét, de még 190 perc is kevésnek bizonyul az elmúlt 30 év bonyolult üzleti, politikai és büntetőügyeinek tisztázására. Ezek közül még a fontosabbakat se könnyű pár bekezdésben jól összefoglalni, Bige számos történetét pedig nehéz ellenőrizni. Mégis fontos ismertetni néhány állítását, hiszen nemcsak a nemzetközi gazdasági hírekben kezdett el szerepelni, hanem a kormányzati kommunikációban is, ahol „vörösbáróként” és kormánydöntésre készülő „új Simicskaként” kezelik.

Bige állításaira igyekeztem reagáltatni a fontosabb szereplőket, Csányi Sándort, Kubatov Gábort és Semjén Zsolt, felemás eredménnyel.

Ellentmondásos kommunikáció

A legvagyonosabbak listáján régóta szereplő Bige ellen az elmúlt években több hatósági eljárás indult. A legutóbbi hírek szerint januárban bűnügyi felügyeletét rendelte el a bíróság, így a vesztegetéssel és hűtlen kezeléssel gyanúsított milliárdos

áprilisig csak engedéllyel hagyhatja el tartózkodási helyét, és nyomkövetőt köteles viselni. Ez nem szokványos interjúhelyzet, Bige pedig nem gyakorlott nyilatkozó.

Az ellene folyó eljárások gyors áttekintésére irányuló bevezető kérdésbe rögtön bele is bonyolódik, később viszont feloldódik, sztorizgat, és elmesél olyasmiket, amiket egy szint fölött már nem szokás kamerába mondani. Szóba kerül erdélyi fiatalsága, a társadalmi egyenlőtlenségek és a jótékonykodás, vázlatos gazdaságpolitikai elképzelései és biciklizései a boltba. Elmondja, miért tartja perverziónak, ha valakinek testőre van, és miért „nem szeret gazdag ember lenni egy szegény országban”. Magát „józan parasztként” írja le, de bevallja, hogy „szórakozásból” szokott „határidős devizaügyleteket” folytatni, többmilliárdos tételben, és ezeken néha nagyot bukik, néha nagyot nyer.

Vadászat és politika

Gulyás ezután, ügyes húzással, a vadászatról kezdi kérdezni, mesélteti lakberendezésről és trófeákról, hogy aztán a könnyed csevej átcsapjon Bige politikai kapcsolatainak feltárásába. Mert ugyan szereti politikailag független szereplőnek mutatni magát, egy 2004-es történet rávilágított, hogy sok kapcsolata van mindkét oldalon.

A „lónyai disznózáson” annak idején öt baloldali és négy jobboldali országgyűlési képviselő vett részt, köztük a korrupció szimbólumává vált Hagyó Miklós és a drága vadászataival később „hírnevet szerzett” Semjén Zsolt.

Bige most lényegében azt állítja, hogy a politikusokkal együtt vezette félre a közvéleményt.

Annak idején ugyanis az volt a hivatalos mondás, hogy a fejenként uszkve egymilliós költséget Bige állta mint vendéglátó. A vállalkozó szerint ez azonban csak utólagos fedősztori volt, ő egyszerű vendégként érkezett, de amikor kipattant a botrány, hogy itt a politikusok drága vadászatokra járnak, őt „kérték meg”, hogy vegye a nevére az egészet, és fizessen. „Nem nagyon köszönték meg, de nem is tartottam rá igényt.”

Megkérdeztem Semjén Zsoltot,

hogy mi igaz ebből, és elfogadná-e ma is Bige László ajándékát, illetve hogy gyakran kapnak-e politikusok nagy értékű vadászatokat. A miniszterelnök-helyettes semmit nem válaszolt kedd reggel óta.

Üzlet és politika

Gulyás hiába firtatta, miért fizette ki Bige befolyásos politikusok vadászatát. A vadászó társaság névsorát közlő HVG-nek azért volt ötlete anno: a hazai nitrogéngyártás helyzete nagyban függött a műtrágyára kivetett pótvámoktól, és az azt megszavazó képviselőktől.

„Soha nem voltam egyik pártnak sem a kedvence, sem a kedvezményezettje” – jelenti ki Bige, de történeteiben újra és újra felbukkannak fideszes és szocialista miniszterek, például Veres János és Lázár János, az interjú vége felé pedig elejti, hogy korábban több helyi politikus kampányát támogatta („nincs hozzá senkinek semmi köze, az adózott pénzemmel azt csinálok, amit akarok”).

Egy ponton a milliárdos meglepően nyíltan beszél arról, hogy „belekényszerült” a Fradi finanszírozásába 2010 után:

néhány éven át „pár száz millióval” támogatta a Fradit, amelynek elnökével, a fideszes pártigazgató Kubatov Gáborral néha elment kávézni.

Orbán, Mészáros, Kósa, Kubatov, 2014 Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI/MTVA

Az alábbi párbeszéd zajlik Gulyás és Bige között:

– Ez védelmi pénz volt?
– Nem, ez egy deal volt.
– Mire volt deal?
– Nem mondom meg. Végül rosszul jöttem ki belőle.

Rögtön ezután elmeséli a „személyre szabott adónem” történetét: az SZDSZ-es Kóka János minisztersége – és az elhíresült nagykoalíciós vadászat – idején drágult a Bigééknek alapvető fontosságú földgáz behozatala, de ezt az adót „sikerült eltöröltetni” először a baloldali, majd az újabb bevezetés után a Fidesz-kormány alatt is. Ekkor fizetett Bige a Fradinak saját bevallása szerint, de aztán a kormány többszörösére emelt összeggel visszahozta az adót. „Utána nem fizettünk a Fradinak és néhány cégnek” – zárul Bige története.

Megkérdeztem Kubatov Gábort,

igaz-e, hogy kötött ilyen célú megállapodást Bige Lászlóval, hogy a milliárdos nagy összegekkel támogatta az FTC-t, illetve hogy személyesen többször találkoztak? A pártigazgató nekem nem válaszolt, viszont a Facebookján antiszemitizmussal vádolta meg a 444-et, és felrótta, hogy hajnali 3-kor küldtem neki az emailt. Bige szokatlanul nyílt, közvetlen vádjaira viszont semmit nem reagált se ott, se más, számára megfelelő fórumon.

Csányi és a mondat

Bige elárulta, hogy a Tiszamenti Vegyiművek 1996-os privatizálása előtt a postabankos Pricz Gáborral tárgyalta le a hitelt, és Horn Gyula miniszterelnöknek is írt levelet ismeretlen nyíregyházi vállalkozóként. Aztán a cég privatizálásának finanszírozásába végül az OTP szállt be, megnyerték a pályázatot, és onnantól kezdve sorsuk többszörösen összefonódott vadásztársával, Csányi Sándorral.

„Sándor jó srác volt, jó volt egy levegőt szívni vele. Együtt voltunk nagyon sokat. Jó ember volt” – ismételgeti Bige, végig szigorúan múlt időben.

Kapcsolatuknak kiterjedt szakirodalma van. Az OTP-vezér már 2014-ben, Orbán Viktor jelenlétében „útonállónak” nevezte agráripari vetélytársát, Bige pedig 2019 óta nyíltan állítja, hogy Csányi áll az ellene folyó hatósági eljárások mögött. Ezt a bankvezér tagadja.

Lázár János, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagja és Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, a kuratórium elnöke Gödöllőn, 2021. február 1-jén. Fotó: Kovács Tamás/MTI/MTVA

Bige egy ponton kerek-perec kijelenti: „nem akar válaszolni” rá, ki lehetett az ellene folyó eljárások felbujtója, ha nem Csányi. De azért nem nehéz kisilabizálni, és később Bige is egyértelművé teszi, hogy „Csányi emberei” a felelősek. Mostani elmesélése szerint úgy váltak el az útjaik, hogy valójában „soha nem vesztek össze”. Csányinak volt „egyetlen mondata” 2008 karácsonya előtt, ami Bigének „nem tetszett”, és amitől minden megváltozott. Bige nem árulja el, hogyan hangzott ez a mondat, de miután „szicíliai módszereket” emleget, annyit hozzátesz:

„olyasmit idézett, ahogy ők eljártak sok mindenkivel szemben, és én ezt nem akartam”.

Gulyás logikus kérdésére, hogy akkor megfenyegette-e Csányi, azt válaszolja: „Dehogyis, hát a Csányi úriember volt, meg mi ahhoz túl jó viszonyban voltunk.” Mindenesetre az ominózus mondat elhangzása után nem kereste januárban, pedig addig hetente találkoztak. Februárban aztán az OTP sorban felmondta az összes hitelét, ami után már ő nem akart beszélni Csányival.

Megkérdeztem az OTP-t,

mit szólnak ehhez, konkrétabban meg azt, hogy amikor a bank 2008-ban kivonta a Péti Nitrogénművekből a 15 milliárdos forgóeszköz-finanszírozást, annak hátterében a két cégvezető közötti személyes konfliktus állt-e. Illetve hogy tárgyalt-e Csányi Sándor kormánytagokkal Bige Lászlóról. Az OTP válasza:

„Az Ön által említett ügyben az OTP Bank 9 évvel ezelőtt jogerősen megnyerte a Nitrogénművek Zrt-vel szemben azt a több mint 25 milliárd Ft összegű kártérítési pert, amelyet a Nitrogénművek Zrt. indított az OTP Bank ellen. Az OTP Bank számos alkalommal írásban kérte a Nitrogénművek Zrt-t, hogy járuljon hozzá ahhoz, hogy az OTP Bank a fenti perrel, illetve az ahhoz vezető előzményekkel kapcsolatos, banktitoknak minősülő információkat megoszthassa a téma iránt érdeklődő újságírókkal. Amíg ezt a hozzájárulást a Nitrogénművek nem adja meg, az OTP Bank nem tud és nem is szándékozik foglalkozni a témával.”

Maffia és módszer

Bige azt mondja, a 2008-as incidens óta készül rá, hogy valami történik vele. „Már ezelőtt 12-13 évvel tudtam, hogy mit akarnak. Nagyon tudatos voltam, ezért nem tudnak megfogni. Nekem még céges hitelkártyám sincs, a saját pénzemből fizetek.”

„Vadásznak rám távcsöves puskával. Megfigyelnek, környezettanulmányokat csinálnak rólam, a telefonomat folyamatosan lehallgatják tizenpár éve.”

Gulyás kérdésére elmondja, hogy a NER tőkései – akik cégeinek szerinte híre-hamva nem marad hosszú távon – nem akarták kivásárolni a birodalmából: „pénzért nem hiszem, hogy meg szeretnék venni, mert túl nagy érték. Ha tönkre eszik és ingyen elviszik, azt lehet.” Bige szerint most ezzel próbálkoznak igen nagy intenzitással, le akarják nyomni a cégei árát, hogy aztán megvegyék azokat.

Ebbe „be van vonva a teljes állami infrastruktúra: ügyészség, rendőrség, katasztrófavédelmi hivatal, kormányhivatal, versenyhivatal, adóhivatal. Minden eszköz csatasorba van állítva.”

Polt Péter legfőbb ügyész, Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Mészáros Lőrinc, az MKB Bank résztulajdonosa beszélget 2019. október 31-én. Fotó: Máthé Zoltán/MTI/MTVA

- Bocsánat, Bige úr, most azt állítja, hogy a kormányzat maffiaszerűen működteti az állami apparátust?

- Nem állítok semmit. Ezek a tények.

Bigéhez állítása szerint kétszer is érkezett üzenet magas kormányzati körökből:

„Mondták nekem egyszer, hogy szabad elvonulást kapok, de ha nem szedem a sátorfámat Magyarországról, akkor be fognak csukni. Ezt nem vettem komolyan”

Azt nem akarja elmondani, ki közvetítette kinek az üzenetét, mert nem tudná bizonyítani.

Béke és bosszú

Az interjúban szóba kerül persze a nagy közvélemény-kutatás, amelyet Bige rendelt, és amelyre sokan felkapták a fejüket. Gulyás szerint az ellenzéki oldalon most egyesek azt várják, hogy nagyobb pénzekkel segítheti a 2022-es kampányt, amolyan második Simicskaként. Ezt a párhuzamot visszautasítja, hiszen nem volt soha pártpénztáros, és nem ment le olyan mélyre, mint Simicska, meg ő nem is politikus, és alapvetően azt szeretné, ha „békén hagynák”.

De azért elenged egy olyan sejtetést, amilyenhez hasonló a 2018-as választások előtt többször elhangzott:

„Elég sok eszköz van a kezemben, ha nagyon kell. Amit nem szeretnék használni. De sok ilyen van. Megfelelő információkkal is rendelkezem, dokumentációkkal. Olyan dolgokról, amiket nem félek elővenni, ha nagyon muszáj.”

Egy másik ponton arról beszél, hogy ami vele történik, az elsősorban a családját viseli meg, és ezt nem fogja elfelejteni. „Ezt nem fogom hálátlanul így hagyni. Elég súlyos, de ne kérdezzen vissza rá, mert nem fogok válaszolni. Ennek meglesznek a következményei.”

- Ha nem lesz kormányváltás, akkor az Ön üzleti karrierjének befellegzett?

- Nem.

Mondja ezt Bige László, annak ellenére, hogy szerinte az ügyében Orbán már meghozta a döntést, és „a hatalom elég egyértelműen fogalmazott”.