Nyitás a vészhelyzetben

április 23., péntek 5:01

Jó reggelt! Kevésbé lesz meleg, mint tegnap, viszont záporra sincs esély..

4 legfontosabb cikkünk most

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

A LEGSZOMORÚBB REKORD

Fotó: Ember, nem adat

Csütörtökön regisztrálták a 26 ezredik magyar halálát a járványban, és egyes számítások szerint most már lakosságarányosan nálunk szedte a legtöbb áldozatot a koronavírus. Nem mindenhol összesítenek ugyanúgy, ezért van olyan lista, ahol Csehország még előttünk van, de néhány napon belül ott is mi kerülünk a szomorú lista élére.

A járvány hónapjai alatt mindenki érzéketlen lett a felfoghatatlanul magas halálozási számok iránt, és a magyar kormány kommunikációja is sokat dolgozik azon, hogy az áldozatok csak távoli számok maradjanak. Az Ember, nem adat honlap létrehozói éppen ezen szeretnének változtatni, hogy nyilvános megemlékezési lehetőséget biztosítsanak a gyászolóknak. Azt akarják megmutatni,

„hogy felelősek vagyunk egymásért, és hogy nem lehet összehasonlítgatni a korona napi áldozatainak számait mindenféle más dolgokkal, arányítani meg méregetni. Mert nem adatok, hanem emberek. Akik a vírus miatt haltak meg, akiknek a halála tragédia. És talán elkerülhető lett volna.”

NYITÁS ÉS VAKCINA

Valószínűleg pénteken elérjük a 3,5 millió beoltottat, ezért a kormány szombattól engedélyezi a vendéglátóhelyek teraszainak megnyitását, és egyúttal este 11-ig kitolták a kijárási tilalom végét. Azért még senki ne rohanjon a kedvenc helyére enni vagy inni, sokan nem fognak még ezen a hétvégén megnyitni, elsősorban a szétszéledt személyzet visszahívása vagy pótlása jelent gondot.

Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón arról beszélt, hogy a jövő héten a 4 milliós és a 4,5 milliós átoltottságot is elérhetjük, és akkor újabb lazítások következhetnek. Bár a magyar oltási program jól halad, eddig egyetlen egy ilyen mérföldkövet nem sikerült betartani, mindegyiket csak késve értük el. A 4,5 millióhoz egy héten át napi több mint 100 000 embert kellene beoltani, miközben az egész oltási kampányban eddig egyetlen nap sikerült ezt a számot hozni.

De a 4 millióhoz is olyan oltási számokat kellene produkálni, amit nehezen tud hozni a magyar egészségügy, ahol a húsvéti sprint óta lassul az oltások tempója. Jól mutatja ezt a 444 járványadat-oldaláról származó grafikon:

Tíz napja csak egyre távolodunk az egyes átoltottsági céloktól. A jelenlegi tempóval már csak május végére érnénk el az 50 százalékos átoltottságot, pedig volt amikor úgy tűnt, hogy ez április végére meglehet. A következő hét sikere azon múlik, hogy mennyire hajlandóak az emberek elfogadni a tömeges oltási kampányra szánt Sinopharm-vakcinákat.

VÉSZVÁLASZTÁS

Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI/MTVA

A vészhelyzet őszig meghosszabbítása meglepte az ellenzéki pártokat, de akikkel beszéltünk azt mondták, mindez mégsem befolyásolja az előválasztás menetrendjét. A tervek szerint augusztus 23-án indulna az aláírásgyűjtés, szeptember 18-tól pedig már szavazni lehetne a jelöltekről. És mivel az előválasztás eleve nem egy közjogilag szabályozott folyamat, a tilalom erre nem vonatkozik.

Az eddigi járványhelyzet miatt eleve internetes kampányra rendezkedtek be, és arra is nagy esély van, hogy az online szavazásról is megegyeznek. Persze az emberek elérését megnehezíti, ha május után sem tudnak gyűléseket tartani, de a pártok bíznak abban, hogy ha júniusban már a telt házzal mehetnek Budapesten a labdarúgó-Európa-bajnokság meccsei, akkor talán fórumozni is lehet.

Ugyanakkor a Diákváros területére tervezett Fudan Egyetemről tervezett népszavazásnak már rendesen keresztbe tenne a veszélyhelyzet meghosszabbítása. Mivel az egyetem megépítéséhez IX. kerületi és fővárosi tulajdonú telkeket is át kellene adni, Baranyi Krisztina polgármester úgy tervezte, hogy két népszavazást is kezdeményeznének az területek átadásáról. Ha május végén visszavonták volna a veszélyhelyzetet, akkor az aláírásgyűjtés után valamikor ősszel meg lehetett volna tartani a népszavazást. Most azonban úgy néz ki, erre nem lesz lehetőség.

Hogy az egyetemek és kiadóvállalatok stratégiai céggé minősítése milyen hatással lesz a magyar demokráciára, még nem egészen világos. Az biztosan káros lehet, ha ezzel megakadályozzák, hogy a következő hónapokban például médiacégek külföldi befektetők pénzéhez juthassanak. Nem mintha ilyesmire sok esély lenne.

A LABORUNK

Gulyás Gergely egy kiváló példával bizonyította be a magyar járványkezelés gyengeségét, amikor a csütörtöki kormányinfón arról kérdezték, hogy a kormány tervezi-e osztrák mintára a lakosság számára ingyenes koronavírus-tesztek bevezetését a biztonságos nyitás érdekében.

Gulyás szerint a kérdésben egy alapvető tévedés van: Ausztriában azért tesztelnek sokat, mert nincs elég oltóanyag.

A Magyarországhoz hasonló lakosságú Ausztriában tényleg alacsonyabb a beoltottak száma, mint Magyarországon. A felnőtt lakosság 25 százaléka kapott már legalább egy oltást, nálunk 40 százalék. Viszont náluk az elmúlt két hónapban 1 629 koronavírus-áldozatot jelentettek Ausztriában. Nálunk 11 654-et.

KOMMUNIKÁCIÓS IGAZGATÓ

Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója csütörtök délután a Facebookra az alábbi képet posztolta, miután oldala elérte a 25 ezer követőt:

Fotó: Hollik István/Facebook

Hollik nyilván elfelejtette, hogy kik vannak még 25 ezren Magyarországon, de miután kommentelők hada hívta fel a figyelmét a koronavírus áldozatainak számára, inkább levette.

DEESZKALÁCIÓ

Fotó: Alekszej Druzsinyin/Sputnik via AFP

Néhány óra alatt nagyot fordult Oroszország és a nyugati hatalmak viszonya, és ezúttal a feszültség éppen hogy csökkent,

Csütörtökön az oroszok bejelentették, hogy visszahívták csapataikat az ukrán határról. A hivatalos magyarázat szerint a csapatok demonstrálták, hogy képesek megvédeni az országot, így vége az erődemonstrációnak.

Ezzel szinte egyidőben Alekszej Navalnijt ideiglenesen kiengedték börtönéből, hogy civil orvosok vizsgálhassák meg a leromlott állapotú ellenzéki vezetőt. Navalnijt idegsebész, nefrológus (veseszakértő) és neurológus is látta, akik azt kérték tőle, hogy fejezze be az éhségsztrájkját, mert belehalhat.

Soha nem fogjuk megtudni, hogy ez a két szimbolikus lépés mennyire volt már eleve eltervezve Moszkvában, és mennyire az ezúttal szigorú és összehangolt nyugati fellépés eredményei. Az biztos, hogy Putyin egyszerre nagyon sok frontot nyitott, és talán Navalnij, Ukrajna és a cseh robbantás leleplezése miatti konfrontáció már neki is sok. Az utóbbi folyományaként Csehország újabb orosz diplomatákat utasított ki, és így tett Lengyelország után Szlovákia is. Így Magyarország maradt az egyetlen V4 ország, amely nem vállalt szolidaritást szövetségeseivel.

Máshol:

MELEGEDÉS

Iskolás inuitok olvadó jéggel játszanak Alaszkában 2019 április 18-án. Fotó: Mark Ralston/AFP

Amióta mérik, 2020 volt a legmelegebb év Európában. Bár tavaly nyáron kevesebb volt a hőhullám, mint a korábbi években, összességében nőtt az átlaghőmérséklet. Az ősz és a tél soha nem volt melegebb, mint 2020-ban, sőt a téli átlaghőmérséklet 1,4 fokkal haladta meg a korábbi rekordot és 3,4 Celsius fokkal az 1981 és 2010 között harminc év átlagát. Különösen magas volt a hőmérséklet Északkelet-Európában.

2020 globálisan is a három legmelegebb év egyike volt, és különösen aggasztó a hőmérséklet emelkedése Szibéria sarkvidéki térségében, ahol átlagban 4,3, helyenként 6 fokkal melegebb volt a szokásosnál.

A globális felmelegedés hatása pedig egyre inkább érezhető. Az ENSZ szerint a klímaváltozás miatt az elmúlt évtizedben kétszer annyian váltak hontalanná, mint a háborúk miatt. Becsléseik szerint több mint 1 milliárd ember él az éghajlati jelenségekkel kapcsolatos veszélyeknek kitett országokban, amiknek ráadásul rendkívül korlátozottak a kapacitásaik ahhoz, hogy helyre tudjanak állni egy esetleges természeti katasztrófa esetén.

Csütörtökön indult 40 ország vezetőjének részvételével az a klímacsúcs, amit az amerikaiak hívtak össze az egyre sürgetőbb vészhelyzet megoldására. Joe Biden már be is jelentette, hogy az Egyesült Államok az évtized végére a 2005-ös szinthez képest 50-52 százalékkal fogja csökkenteni a karbonkibocsátását. Ezzel az amerikaiak gyakorlatilag megkétszerezték az eddigi vállalásukat, és abban bíznak, hogy ambiciózus vállalásuk hatására Kína, India és más országok is további vállalásokat jelentenek be.