Magyarország megvétózta az Unió közös kiállását Kínával szemben
2021 április 16., 11:38
Kevesen voltak a fideszesek a többséghez, úgyhogy elhúzták a szavazást
Hétfő délelőtt a parlament Európai ügyek bizottságának ülésén csak szerény létszámban jelentek meg a kormánypárti képviselők: a hét fideszes és KDNP-s tag közül csak kettő volt ott. A négy ellenzéki képviselő viszont mind megjelent.
Ebben a helyzetben veszélybe került a napirend elfogadása, azaz a teljes ülés megtartása. Szél Bernadett bizottsági tag (független) és Cseh Katalin EP-képviselő (Momentum) előre jelezték, hogy szeretnék napirendre venni és megtárgyalni Magyarország EU-ban képviselt Kína-politikáját, különös tekintettel egy Kínát elítélő brüsszeli nyilatkozat megvétózása, a Belgrád-Budapest vasút, illetve a Fudan egyetemre felvett kínai hitel összefüggésében. Azt akarták megvitatni, hogy a magyar-kínai üzletek hogyan hatnak az EU diplomáciájára, a tagállamok biztonságára és az EU értékeinek képviseletére.
Ahhoz, hogy az ellenzéki kezdeményezés napirendre kerüljön, kétharmados többség kellett volna a bizottságban, ami biztosan nem lett volna meg, mert a két megjelent fideszes - Hörcsik Richárd elnök és Riz Gábor - egy-egy társukat helyettesítették is, azaz ketten négyet tudtak volna szavazni. Ez állt volna szemben a négy, teljes létszámban megjelent ellenzéki oldal szavazatával (Bana Tibor - független, Balczó Zoltán - Jobbik, Oláh Lajos - DK és Szél Bernadett - független). A négy-négy egymással szembe menő szavazat arra viszont már elég lett volna, hogy ha a Kína-témát nem engedik napirendre venni, akkor az ülés teljes napirendje se kapjon támogatást. Ez meghiúsította volna a teljes ülést.
Sőt, a helyzetet még érdekesebbé tette, hogy az ülés előtt Juhász Hajnalka (KDNP) megkérte Balczó Zoltánt (Jobbik), hogy helyettesítse őt (egy főt lehet helyettesíteni a bizottságon belül). Ha Balczó ezt elvállalja, akkor a bizottságban egy időre többségbe kerülhetett volna az ellenzéki álláspont. Balczó azonban elvi alapon nem tett eleget a helyettesítésről szóló felkérésnek, mert éppen ő volt az a képviselő, aki korábban Alkotmánybíróságon támadta meg a helyettesítés rendszerét, meglátása szerint ugyanis a képviselőknek személyesen kellene felelősséget vállalniuk szavazásaikért a bizottsági üléseken is.
Amikor Hörcsik Richárd fideszes bizottsági elnök szembesült azzal, hogy kivételesen nincs meg a kormánypárti többség, közölte, hogy addig nem lesz szavazás, amíg meg nem érkeznek a további fideszesek. Azt mondta, hogy Tessely Zoltán fideszes képviselő már közel van, csak "technikai okok miatt" még nem tudott leparkolni. Amíg Tessely képviselő parkolt, addig előkerítették Juhász Hajnalka képviselőt is.
"Ez a meghackelése a szavazásnak, addig húzta az időt az elnök úr, amíg megérkezett a fideszes többséget biztosítani tudó képviselő. (...) Ez a megcsúfolása direktben a demokráciának, és ez fölháborító" - mondta Szél Bernadett, és ezután az ellenzékiek kivonultak az ülésről.
A helyzet körülményeihez hozzátartozik, hogy a bizottságban soha nem voltak korábban tekintettel a késésekre. Előfordult, hogy például Szél Bernadettnek egy másik bizottságban is fel kellett szólalnia - akkor a fideszes többség direkt úgy intézte a napirendet, hogy a képviselő ne tudjon részt venni egy általa jegyzett törvényjavaslat vitáján, holott átért volna az ülés második felére, ha ebben rugalmasabbak.
A bizottsági kavarás inkább pitiáner szemétkedésnek tűnik, hiszen a Fidesz szempontjából legrosszabb esetben is csak beszélni kellett volna a kínai kérdésről egy parlamenti bizottságban, aminek gyakorlati következményei nem borították volna fel az ország berendezkedését. A helyzet inkább arról szólt, hogy a fideszesek megmutassák, ha hét képviselőjük közül csak ketten érnek be időben dolgozni, akkor is az ő akaratuknak kell érvényesülnie, még a legkisebb téttel bíró ügyekben is.