Jó reggelt! Még két nap kánikula, aztán csütörtöktől lehűlés.

4 legfontosabb cikkünk most

• Megvertek két meleg orvost Pécsen
• Szputnyikkal és Sinopharmmal egyelőre kár jelentkezni az európai oltási igazolványért
• A koronavírus-járvány alapjaiban változtatja meg az építészetet, a lakások, az irodák és a városok szerkezetét
• Csoda: Svájc tizenegyespárbaj után ejtette ki Franciaországot

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

MELEG ÜGYEK

Gyorsan kiderült, hova vezet a magyar kormány homofób hangulatkeltése. Pécsen úgy megvertek két meleg férfit, hogy az egyikük eszméletét vesztette.

A kormány azonban a hangulat csitítása helyett továbbra is ragaszkodik a rögeszméihez. Szijjártó Péter kioktatta a homoszexuálisokat, mert a külügyminiszter szerint nem jogos, hogy sértve érzik magukat. A háborúmániás Orbán Viktor pedig azt írta meg hétfőn, hogy falanxban vonulnak fel ellene a „szivárvány zászlós miniszterelnökök”.

Úgy tűnik, hétfőre a nyugat-európai politikusok megtalálták az egyszerű üzenetet, amivel érvelhetnek a homofób magyar törvény ellen. Angela Merkel arról beszélt, hogy a törvény hátrányosan különbözteti meg a homoszexuális fiatalkorúakat. Hiába védik meg az oroszok a magyar törvényt, és beszél arról a lengyel oktatási miniszter, hogy le kellene azt másolniuk, a hátrányos megkülönböztetés erős vád az Európai Unióban. Hosszú jogi csatározás árán lehet csak ezt bebizonyítani, de a morális alapokat világosan lefekteti a homofóbia elleni küzdelemben.

COVID-21

A járvány elhúzódó végjátéka az új variánsok elleni küzdelemről és a minél több oltásról szól.

A minden korábbinál fertőzőbb delta variáns már az eddig szinte tökéletesen védekező Ausztráliában is terjed, a mutáció által különösen sújtott briteket pedig egyre több ország igyekszik távol tartani. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy brit adatok szerint a kétszer beoltott, de a delta variánssal fertőzötteknek mindössze 0,13 százaléka hunyt el, és ők is az idősebb korosztályból kerültek ki.

Magyarországon viszont most már napi tízezer embert sem oltanak be, de így is néhány napon belül elérhetjük az 5.5 millió beoltottat, amihez a kormány az újabb lazításokat köti. Különösen a Sinopharm nem kell már senkinek sem, ezeket a kormány már százezresével osztogatja az EU-n kívüli balkáni országoknak.

A kínai vakcinák ellen nem csak a többihez képest alacsony hatékonyságuk szól, hanem az is, hogy egyelőre ezzel és a Szputnyikkal nehezebb utazni.

• A július 1-től érvényes európai védettségi igazolványt a beoltottak közül egyelőre csak az EU-ban is elfogadott vakcinákkal oltottak kaphatják meg.
• A legalább 1,9 millió magyar, akit keleti vakcinával oltottak, egyelőre nem igényelheti ezt az EU-n belüli utazást megkönnyítő dokumentumot.
• Ez azonban nem jelenti azt, hogy Szputnyikkal vagy Sinopharmmal ne lehetne sehova utazni.
• A kínai védőoltást legalább a WHO engedélyezte, így azt több országban is elfogadják.
• És eleve van egy sor uniós tagállam, ahova jelenleg korlátozás nélkül lehet belépni Magyarországról.

MÉHLEGELŐ

A kultúrharc lényege, hogy bármi lehet a csatamező – de hogy akár egy méhlegelő is, arra még a jelenség legnagyobb tudósai sem gondolhattak.

Minden azzal kezdődött, hogy a Fidelitas lekaszált egy budapesti rétet, mert nem voltak hajlandóak felfogni, hogy az nem gaz. A látszólag a világ jelenlegi problémáihoz képest jelentéktelennek tűnő ügy annyira megmozgatta az embereket, hogy sokáig ez volt a 444 legolvasottabb anyaga.

Aztán jöttek a reakciók. Előbb Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere, aki maga is támogatta városában a méhlegelőket, finoman kritizálva megjegyezte, hogy „mindennek lehet egy kis helye a környezetünkben”. Majd jött a Főkert Zrt., és valóságos leckét adott kaszálásból és növényvédelemből, különös tekintettel arra, hogy aki damilos fűkaszát kezel városi környezetben, legalább a fák törzsébe ne vágjon bele.

Lélegzetvisszafojtva várjuk a keddi fordulatokat.

POSZTCOVID VILÁG

A koronavírus-járvány alapjaiban változtatja meg az építészetet, a lakások, az irodák és a városok szerkezetét

A járvány miatt veszélyes lett a zsúfolt térben tartózkodás, de minden, a vírus útjába kerülő akadály a mi életünket óvja. A kis különbségek apránként megváltoztatták a térhez fűződő viszonyunkat, minek hatására új szokásokat vettünk fel, új reflexeket alakítottunk ki. Először furcsa volt meglátni a plexifalat a pénztárak előtt, vagy a maszkot a szembejövők arcán; ma már épp attól illanna el a biztonságérzetünk, ha nem látnánk ezeket.

A járvány hatása nemcsak a gondolatainkba vésődött be, hanem a falainkon is nyomot hagy. Átalakul a lakások, az irodák, a munkahelyek belső elrendezése, de megváltoznak a városi közösségi terek, a parkok és a közlekedés is.

A kórokozók az elmúlt évszázadokban számtalanszor rajzolták át a településképeket. Nemcsak az építészektől, hanem a vírusoktól is függ, hogy hol fogunk élni és dolgozni, hogy milyen lesz a munka- és életterünk, illetve azok a nyilvános terek, ahol a szabadidőnk egy részét töltjük. A járványok hatására korábban is változott az épített környezet: a modernista építészet is más lett volna, ha nincs a tuberkolózis. Egy összefoglaló szerint:

„A modernista építészetre tekinthetünk úgy, mint a megbetegedéstől való félelem következményére, amit az a vágy hajt, hogy felszámoljuk a baktériumokat rejtő sötét szobákat és poros sarkokat”

Ahogy most állnak a dolgok, több esélye van annak, hogy az új terveket valósítják meg, mint annak, hogy visszatérjünk a régi kerékvágásba.

ELFOGYÓ DIKTÁTOR

Kim Dzsongun leadott 20 kilót, és az észak-koreai emberek máris sírva aggódnak a vezetőjükért. A kommunista ország 37 éves diktátora valóban fogyott, ám messze nem csontsoványra. Korábban csaknem másfél mázsát nyomott - 140 kilogramm volt a súlya -, és abból adott le a közelmúltban legfeljebb húsz kilót. Mivel 170 centiméter magas, testtömegindexe jelenleg is bőven az optimális felett van.

Egyes dél-koreai elemzők szerint Kim Dzsongun egészségi állapotának javítása végett fogyókúrás étrendidőszakon van túl, mások viszont úgy vélik, betegség állhat a súlyvesztés mögött. Kim sokat iszik szeszes italokat, dohányzik, és családjában előfordultak szívproblémák. Mind nagyapja - Észak-Korea diktátor-dinasztiájának megalapítója -, mind apja szívbajban haltak meg.

Máshol:

• Szellemhajó bukkant fel a Turks- és Caicos-szigeteknél, 20 halottal a fedélzetén.
• A Renew Europe rászólt Von der Leyenre, hogy csak úgy kerülhet pénz Magyarországra, ha az nem tűnik aztán el.
• 46,1 fokot mértek Kanadában.
• Lemondott a svéd miniszterelnök.
• Jól megbüntették az ausztrál rendőrök a két tökmeztelen, nudista férfit, akiket egy leselkedő szarvas kergetett a bokorba.

FOCI

A hétfői olyan nap volt az EB-n, hogy arról unokáinak is mesélni fog, aki látta. Két meccsen 14 gólt, két hosszabbítást, egy tizenegyespárbajt, és a világbajnok kiverését viszonylag ritkán látja az ember.

Az első meccsen előbb a horvátok egy elképesztő öngólnak köszönhetően szereztek vezetést, ám a spanyolok három gólt rúgtak zsinórban. Az utolsó pillanatokban a horvátok kétszer is betaláltak, 3:3 lett a 90 perc vége. Aztán a hosszabbításban a spanyolok rúgtak még kettőt.

Az esti mérkőzésen a svájciak előbb fejeltek egy gólt a franciáknak, majd kihagytak egy tizenegyest. Ez meg is bosszulta magát, két perc alatt kaptak kettőt, majd egy harmadikat. Azonban itt is jött a csoda, az utolsó percekben két svájci gól, és 3:3-as döntetlen a rendes játékidőben. A hosszabbításban itt nem esett gól, az első kilenc tizenegyest értékesítették, majd az utolsót pont az egész meccsen gyengén játszó Mbappé kihagyta.

Pénteken a negyeddöntőben: Svájc-Spanyolország. A mai program a két utolsó nyolcaddöntővel:

• 18:00 Anglia-Németország
• 21:00 Svédország-Ukrajna

ÉS EGY PODCAST

Miért nem tud az ember repülni? – Hányszor fejlődött ki a repülés az állati evolúció során? Melyik állat képes a szárnya elvesztése után is életben maradni? És vajon fogunk-e tudni mi, emberek valaha repülni? A Qubit új podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos.