A cseh sajtó beszámolója szerint 102 éves korában meghalt Miroslav Zikmund, aki a negyvenes és a hatvanas évek között több mint 80 országba utazott el barátja, Jiří Hanzelka társaságában.

Hanzelka és Zikmund a cseh Tatra autóival járták a világot, Afrika, Ázsia, Dél-Amerika és Óceánia számos országában jártak, útjaikról pedig számos könyv és film is készült. Az úti beszámolók nemcsak Csehszlovákiában, de az egész keleti blokkban népszerűek voltak, ahol több mint hat és fél millió példány fogyott a könyveiből, és 11 nyelvre, köztük magyarra fordították le őket.

A magyarul megjelent útleírásaik között szerepel az Afrika az álmok világában és a valóságban (1954), A Kordillerákon át (1958), A fejvadászok földjén (1959), a Két óceán között (1960), a Fordított félhold (1962), A folyón túl van Argentína (1962), az Ezerkétéjszaka (1968), a Világrész a Himalája alatt (1971).

A visszaemlékezések szerint még Nyikita Szergejevics Hruscsov is mindig ragaszkodott hozzá, hogy bárhova megy, a páros afrikai úti beszámolója elérhető legyen a számára.

1965-ben ugyanakkor megromlott Hanzelka és Zikmund, illetve a szovjet vezetés viszonya, amikor kritizálták a Szovjetunióban tapasztalt szegénységet és korrupciót. A csehszlovák kormány erre betiltotta a műveiket, és csak szamizdat formában jelenhettek meg újabb írásaik. 1968-ban a páros tiltakozott a prágai tavasz leverése ellen, innentől kezdve a rendszerváltásig semmi sem jelenhetett meg tőlük.

A bársonyos forradalom után hatalmas figyelem irányult rájuk, újra adni kezdték a filmjeiket és kiadták a könyveiket is. Hanzelka 2003-ban halt meg, ekkor már évek óta egy vidéki házba visszavonulva élt, de sokat kritizálta a politikai elit korruptságát.

Zikmund halálig Zlín városában élt, ahol a páros útjairól fennmaradt emlékekről múzeum is nyílt. Az a Tatra 87-es, amivel az első útjukra mentek, a cseh nemzeti örökségvédelmi listára került 2005-ben.