Az Alkotmánybíróság szerint a „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?” kérdésre akár az igenek, akár a nemek kerülnének többségbe, az Országgyűlésnek lenne módja az Alaptörvénynek megfelelő jogszabályt alkotni, ezért megsemmisítették az ezzel ellentétes kúriai döntést.

A Kúria októberben megsemmisítette a Nemzeti Választási Bizottságnak a kormány kérdését hitelesítő határozatát, mert ha a kérdés alapján a „nem” válaszok kerülnek többségbe, az Országgyűlés olyan jogalkotásra lenne köteles, ami a kiskorúak minden csoportja tekintetében tiltaná a nemátalakító kezelések elérhetőségét generálisan is, így minden kiskorú alapjoggyakorlását, önrendelkezési jogát és a testi integritáshoz való jogát korlátozná, de jogi problémákat okozna az igenek (kevéssé valószínű) győzelme is – írja a HVG.

A kormány az Ab-hoz fordult, mert Varga Judit igazságügyi miniszter szerint „a kérdés értelmezése során a lényeges értelmének a megváltoztatása, annak feldúsítása vagy egyes elemeinek a kihagyása, illetve ahhoz nyelvtanilag nem kapcsolható tartalom párosítása azzal az eredménnyel jár, hogy a Kúria végső soron nem a szervező által népszavazásra javasolt kérdés, hanem egy fikció hitelesítéséről dönt”.

Az Ab a kormánynak adott igazat, mondván: „A népszavazás mint a közvetlen demokratikus hatalomgyakorlás jogintézménye kiüresítéséhez vezetne, ha olyan népszavazási kérdés hitelesítését tagadja meg a Kúria, amelyből az Alaptörvénnyel összhangban álló jogalkotási megoldás is következhet.”

Az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy „Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát…”, ezért az Ab szerint nem vezethető le a Kúria értelmezése, hogy az állam a gyerekeknek nem tilthatja meg a nemátalakító kezeléseket, sőt „olyan jogszabályi környezetet és intézményrendszert alakíthat ki, amely meghatározott nemátalakító kezelésekkel szemben garantálja a gyermekek számára az alaptörvényi védelmet, tekintettel a gyermekek Alaptörvényben foglalt egészséges fejlődéshez való jogára is”.

Szabó Marcell alkotmánybíró különvéleménye szerint az Alaptörvénnyel ellentétes volna az interszexualitást (a biológiailag biztosan nem azonosítható nemi jellegzetességeket) mint genetikai betegséget gyógyító orvosi beavatkozások tilalma. „Az Alkotmánybíróságnak éppen ezért a határozatában egyértelművé kellett volna tennie, hogy a népszavazási kérdés alkotmányos értelmezési tartománya kizárólag a transzgender beavatkozásokra vonatkozhat” – írja.

Az Országgyűlés négy másik gyerekvédelminek nevezett kérdésről már kiírta a népszavazást, és legközelebb csak februárban tart rendes ülést, úgyhogy jó kérdés, hogy ezzel a kérdéssel mi lesz. Ha a Fidesz-KDNP ragaszkodik az ötödik kérdéshez, januárban összehívhatják a Parlamentet. (HVG)