„Mi, magyarok sokat dolgoztunk azért, hogy nálunk legyenek Európa legalacsonyabb adói. A globális minimumadó bevezetése azt jelentené, hogy a magyarországi termelő vállalatok társasági adóterhelése gyakorlatilag a duplájára emelkedne. Ez magyar munkahelyek tízezreit sodorná veszélybe. Mindezek alapján - bármekkora is rajtunk a nyomás - természetesen nem támogatjuk a globális minimumadó európai bevezetését, nem kockáztatjuk magyarok tízezreinek munkahelyeit, az adóügyi szakmai konzultációkat pedig folytatjuk republikánus barátainkkal” - írja közleményében Szijjártó Péter külügyminiszter, miután az Egyesült Államok bejelentette, hogy felmondja az 1979-es amerikai-magyar adóegyezményt.

Az amerikaiak azért döntöttek így, mert a magyar kormány megvétózta a globális minimumadó európai uniós elfogadását. Szerintük a 9 százalékos magyar társasági adó olyan mértékben elmarad a 21 százalékos amerikaitól, hogy a 43 éve kötött egyezmény már csak a magyar fél számára előnyös. A globális minimumadó bevezetése valamelyest segíthetett volna ezen.

Szijjártó szerint, ha a mostani inflációs környezetben emelnék a vállalatok adóterheit, annak drámai hatása lenne.

Varga Mihály pénzügyminiszter az MTI-nek azt mondta, „az Egyesült Államok nyomást akar gyakorolni Magyarországra a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás felmondásával, hogy változtassa meg álláspontját a globális minimumadóval kapcsolatban”

Varga szerint nem meglepő az amerikaiak döntése, mert az amerikai pénzügyminiszter már korábban figyelmeztette, hogy ha nem változtatnak a globális minimumadóval kapcsolatos álláspontjukon, felmondhajták a kétoldalú megállapodást.

A pénzügyminiszter azt mondta, „az egyezmény felmondásának valós okai valójában nem a hivatalos indoklásban szereplő adópolitikai és technikai érvek, hanem az áll a döntés mögött, hogy Magyarország kiállt a saját, és - véleménye szerint - az Európai Unió hosszú távú érdekei mellett”.

Szerinte nem arról van szó, hogy Magyarországon nem adóznának a cégek, csak a társasági adó helyett a fogyasztási és a forgalmi adókra helyezi a hangsúlyt a kormány. „Ez a döntés egy adószuverenitási kérdés, amit minden országnak egymással szemben tiszteletben kell tartania.”

Varga szerint a két ország közötti jó gazdasági kapcsolatoknak nem előfeltétele a most felmondott egyezmény - Brazília, Argentína, Szerbia és Szingapúr sem kötött ilyet az Egyesült Államokkal - , és az amerikai cégek azért is választották Magyarországot, mert itt kedvező üzleti környezetet támogató helyzet van és az adózás is kedvező.

„Furcsának tartjuk, hogy az Egyesült Államok felmondta Magyarországgal szemben ezt a megállapodást, miközben például Oroszországgal nem mondta fel az adóegyezményét.”

A magyar kormány júniusban jelentette be, hogy nem támogatja az Európai Unió csatlakozását a globális minimumadóhoz. Szijjártó Péter külügyminiszter tavaly októberben még kifejezetten elégedett volt a minimumadó tervezetével. Sőt, a magyar kormány még az idén áprilisi EU-s pénzügyminiszteri találkozón sem jelezte, hogy bármi gondja volna a minimumadóval. Indoklásuk szerint azért vétóztak, mert szeretnék, ha a minimumadónak az a pillére is megvalósulna, ami arról szólna, hogy a nagy techcégektől ott lehessen elvonni az adót, ahol a bevételük keletkezik.