Németország két nappal a háború kitörése előtt függesztette fel az Északi Áramlat 2 gázvezeték engedélyezését, amikor Vlagyimir Putyin elismerte az Ukrajnától korábban elszakított donyecki és luganszki szakadár népköztársaság függetlenségét. Az Északi Áramlat 2 éven át épült, hogy Oroszországból közvetlenül vihessen gázt Németországba. A projekttel az oroszok célja pont az volt, hogy az ukránok ne tudjanak zsarolni a tranzitdíjjal vagy a tranzit elzárásával. Tavaly szeptemberben el is készült, de az engedélyeztetés elakadt.

A korábbi német kancellár, Gerhard Schröder (1998-2005) nemrég régi barátjával, Vlagyimir Putyinnal tárgyalt, majd azzal állt a német sajtó elé, hogy most mégis üzembe kellene helyezni az Északi Áramlat 2-t, ha már kész van. És ha a másik északi vezetékkel együtt ezen is megindulna a gázszállítás, akkor szerinte a német iparnak és a háztartásoknak nem lennének többé ellátási problémái.

Mindezt Schröder persze úgy adta elő, hogy ő maga is tagja a az Északi Áramlat AG igazgatóságának. Egészen májusig pedig az orosz állami olajvállalat, a Rosznyeft igazgatóságában is volt tisztsége.

Schröder szerint az oroszok tárgyalásos megoldást szeretnének. Ennek az első jele, hogy a harcoló feleknek sikerült megegyezniük arról, hogy egy gabonával megrakott teherhajó elindulhasson Odesszából.

A volt kancellár a Siemenst tartja felelősnek azért, hogy jelenleg csak az előre megállapított gázmennyiség 20 százaléka jut el Németországba az Északi Áramlat 1-en keresztül. Eközben a hivatalos német és uniós álláspont szerint az oroszok csak ürügyként használják a hiányzó turbina kérdését.

Bár annyit hajlandó elismerni, hogy a háború az orosz vezetés hibájából robbant ki, moszkvai kapcsolatairól továbbra sem hajlandó lemondani. Hibának tartja, hogy „Ukrajna esetleges engedményeit” orosz diktátumnak akarják minősíteni. Beszélt arról is, hogy a 2014-ben az oroszok által megszállt Krímet Ukrajna már elveszítette, és abszurdnak tartja Zelenszkij ötletét, hogy katonailag vissza lehetne foglalni a területet. (Spiegel)