Ezt az olimpiát alaposan megszenvedte volna 2024-ben Magyarország

  • Jövő nyáron tömegek sétálnának az autósok elől elzárt budapesti rakpartokon, hogy olimpiai érmet szurkoljanak ki kedvenceiknek.
  • Addigra régen be kellett volna ismerni, hogy 2015-ben jelentősen alultervezték a budapesti olimpiai játékok kiadásait, a létesítmények költségei alsó hangon is 2-3-szorosukra rúgtak volna, amit tovább súlyosbít, hogy a magyar forint jelentősen gyengült az euróhoz képest.
  • De jövőre nemhogy az olimpiai vendégek, jó eséllyel a női kézilabda Európa-bajnokságra érkező szurkolók sem sétálnak majd a rakparton, mert az luxus lenne a Fidesz egyik legfontosabb politikusa szerint.

Ezekben napokban Szijjártó Péter és Fürjes Balázs is olimpiáról álmodik. A külügyminiszter abszolút alkalmasnak tartja Budapestet egy olimpia megrendezésére, az államtitkár pedig a rendezéssel kapcsolatos szenvedélyét osztotta meg a közvéleménnyel.

A lelkesedés szép dolog, de nehéz megfeledkezni az orosz–ukrán háborúról és a nyomában járó energiaválságról, ami erősen sújtja a magyar sportot, és még nem lehet tudni, hol lesz ennek a folyamatnak a vége. Csak néhány kiragadott példa az elmúlt hónapokból:

  • Nagy valószínűséggel lemondjuk a 2024-es női kézilabda-Eb-t, pedig nem is kellett hozzá építeni csarnokot, és csak társrendezők lennénk Ausztria és Svájc mellett.
  • Kormánygarancia híján még tavaly tavasszal visszaléptünk a 2023-es hoki-vb megrendezésétől.
  • Egy átlagos városi uszoda üzemeltetési költsége évente akár félmilliárd forinttal is nőhet, nem véletlen, hogy létesítmények sora zárt be Kispesttől Szegedig, Esztergomtól Nyíregyházáig.
  • A vadonatúj stadionokat sem kíméli az energiaválság, olyan NB I.-es csapatoknak zárt be télire az otthona, mint a Kispest, a Debrecen vagy a Fehérvár. (Ezzel együtt a Zalaegerszeg kivételével az összes NB I.-es csapat Spanyolországban vagy Törökországban készül a tavaszi szezonra.)
  • Több NB II.-es csapat, így a feljutásért harcoló Diósgyőr és Szeged is kérte, hogy a mérkőzéseit ne kelljen villanyfénynél megrendezni, a két klubhoz később az egész mezőny csatlakozott.
  • Az energiaválság miatt két NB III.-as csapat, a Balassagyarmat és a Makó menet közben lépett vissza a bajnokságtól, Jászberényben a fél csapatot szélnek eresztették.
  • Az Euroliga-címvédő Sopron női kosárcsapatánál válságmenedzselésre álltak át.
  • Az energiaválság miatt módosult a hokibajnokság menetrendje, a csapatok kérésére előrehozták a rájátszást.

Budapesti luxus jövő nyáron

Kocsis Máté, a kézilabda-szövetség elnöke, a Fidesz frakcióvezetője luxusnak nevezte, hogy Magyarország társrendezője legyen a jövő évi női kézilabda Európa-bajnokságnak. A két és fél hetes tornán 24 válogatott vesz részt, a 65 meccsből 41-et terveztek két magyarországi helyszínre, Budapestre és Debrecenbe. A két csarnok készen van, csak a szállás és az ellátás jelentene költséget, de ezek szerint túlságosan nagyot.

Ehhez képest ha megnyertük volna a 2024-es olimpia rendezési jogát – amire mindenáron pályázni akartunk –, akkor a fenti luxust elég magas számmal kellene beszorozni. A nyári olimpián nemcsak a női kézisek vannak jelen, hanem 28 sportág, összesen 41 szakágban versenyeznek. Ez 17 ezer versenyezőt és a segítőiket jelenti. Vendégül kellene látnunk ezenfelül legalább 26 ezer tudósítót és mindenféle rendű-rangú sportvezetőt. Utóbbiak száma majdnem annyi, mint a sportolóké és kísérőké összesen. Nagy különbség, hogy a NOB-osoknak és vendégeiknek kiemelt szállás, ellátás és odafigyelés jár.

photo_camera Fotó: Olimpiai megvalósíthatósági tanulmány - PWC

Az ígérték, fejenként mindössze évi 7 ezer forint

Arról, hogy mennyibe kerülne a budapesti olimpia, még 2015-ben készített a magyar szervezők felkérésére megvalósíthatósági tanulmányt a PricewaterhouseCoopers tanácsadócég (1372 oldal, jó böngészést hozzá). Az ilyen típusú elemzések az olimpia előtt mindig azt ígérik, hogy ez végre olyan esemény lesz, ahol okosan költik el a pénzeket, hosszú távon csak hasznot hoz, és nem jár olyan brutális veszteséggel, mint a legutóbbi olimpiák.

Meglehetősen optimistának tűnt már akkor is, utólag meg pláne, hogy a kifejezetten olimpiai kiadások és bevételek egyenlege mindössze mínusz 774 milliárd forint volt. A tanulmány szerint „egy magyarországi lakosra lebontva az olimpia költsége alig több mint 7000 forintot tesz ki átlagosan évente (2015 és 2025 között, 11 éven át).” Számoltak ugyan további 2 ezer milliárdos kiadással, de ezeket különválasztották, mert olyan beruházások, amelyeket az olimpiától függetlenül amúgy is terveztek (mint a Galvani-híd felépítése a Dunán, a vasúti közlekedés a ferihegyi reptérhez, tömegközlekedési járművek cseréje), legfeljebb előrébb hozzák azokat.

Az ilyen számításokkal a probléma az, hogy a bevételek nagyjából pontosan kalkulálhatóak, a tévés jogdíjakról és a nagy szponzorokkal a Nemzeti Olimpiai Bizottság állapodik meg, és osztja tovább a NOB-hoz befolyó irgalmatlan összegnek csak kis szeletét. A kiadások viszont mindig rendkívül alábecsültek.

Az élet cáfol rá a túlságosan szép tervekre

photo_camera Látványterv az olimpiáról. A Kossuth téren íjászat lett volna.

Néhány példa arra, hogyan szállhattak volna el az olimpiai költségek:

Lépj be a Körbe, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már tagja vagy a körnek? Lépj be!

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére a közelmúltban a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg felületeinken. Ebben közösségként együttes a felelősségünk, a mienk kiemelt. Amíg újragondoljuk a teendőinket, nem minden cikkünk alatt lehet kommentelni. Egyszersmind kérjük és köszönjük, ha nem csak szabályzatunk betűjének, de a szellemének betartása felett is segítetek őrködni.

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt