Már 4815 gyerekmolesztálásra utaló esetet dokumentált a portugál papok által elkövetett szexuális bűncselekményeket vizsgáló bizottság. A portugál püspöki konferencia által létrehozott testület hozzátette, hogy ez csak a jéghegy csúcsa.
A független szakértőkből álló bizottság hétfőn tette közzé azt a jelentést, ami a több mint fél évszázadon keresztül titokban zajló szexuális visszaélések kivizsgálásával foglalkozik. Ebből kiderült, hogy a szervezet az elmúlt egy évben 1950 esetet vizsgált meg, és 512 áldozat tanúvallomását találta hitelesnek. Sok esetben a tanúvallomások arra utaltak, hogy egyes papok más kiskorúakat is bántalmaztak ezért a becslések szerint több ezer további áldozatról van szó.
A jelentést ismertetve a bizottság elnöke, Pedro Strecht gyermekpszichiáter elmondta, hogy a testület célja, hogy hangot adjon az áldozatok hallgatásának. „Van hangjuk, van nevük.” Emellett kiemelte a sértettek bátorságát is, akik közül 214-en már az ügy kivizsgálásának első hónapjában beszámoltak sokáig titkolt traumáikról.
A bizottság a feltárt esetekből összesen csak 25 ügyet adott át az ügyészeknek, mivel a legtöbb bűncselekmény, az elévülési időn kívül esett. A jelentés ajánlásaiban többek között az is szerepelt, hogy a kiskorúak ellen elkövetett szexuális zaklatások kivizsgálásánál, a hatóságok emeljék 30 évre azt a meglévő rendelkezést, ami szerint az áldozatok csak 25 éves korukig tehetnek büntetőfeljelentést.
A portugál püspöki konferencia elnöke, José Ornelas püspök vasárnap azt mondta, hogy hálával fogadta a testület beszámolóját. Emellett hozzátette, hogy a Portugál Katolikus Egyház március 3-án, egy rendkívüli ülésen fogja eldönteni, hogy hogyan lehetne a legjobban igazságot szolgáltatni az áldozatoknak.
A katolikus egyház számos országban indított már ilyen jellegű vizsgálatot, a német püspöki konferencia vizsgálata például 1670 gyerekmolesztáló papot talált, az amerikai püspöki konferencia évente frissülő számsora pedig legutóbb 7002 papi személyt mutatott. Magyarországon azonban jelenleg tervbe sincs hasonló átfogó eljárás. Bár márciusban Erdő Péter bíboros több fontos, az ország összes katolikus nevelési intézményét érintő gyermekvédelmi intézkedést is bejelentett, ezek között nem szerepelt a múltbeli gyerekmolesztálási ügyek feltárását célzó tervezet. Ahogy arról már korábban is írtunk, itthon egyelőre ott tartunk, hogy a kormány egy trollhoz méltó válasszal utasította el az ötletet, amiről a püspöki konferencia nem nyilatkozik, és amit katolikus vezetők nem látnak megvalósíthatónak.
A hazai helyzetet az is jól mutatja, hogy zaklatás miatt február elején a bíróság másodfokon is bűnösnek találta Pető Attilát, akit gyerekkorában molesztált egy pap. Petőt az esztergomi érsekség két vezetője, az ügyben eljáró Süllei László és az azóta elhunyt Snell György segédpüspök jelentette fel, mert többször felkereste őket, hogy tájékoztatást kapjon arról, hogy az egyház hogyan jár el az őt zaklató pap ügyében.
Az eset kapcsán Hodász András atya is megszólalt, a Szemlélek keresztény portálon közölt írásában pedig többek között azt is megosztotta, hogy gyerekkorában többször molesztálta egy pap. A cikk írása után nem sokkal, szombat este az Angyalföldi Szent Mihály Plébánia egy olyan hírlevelet tett közzé, amiben arról írtak, hogy Hodász „nem kíván a továbbiakban papi szolgálatot ellátni”. Az esetről Hodász maga nem számolt be, és az erről szóló cikkünk vasárnap esti leadása óta pedig eltűnt a hírlevélből a rá vonatkozó pont. Hodász atya, a második pap, aki nyilvánosan beszélt róla, hogy kiskorúként egy pap molesztálta.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.