Szijjártó Péter volt a BBC Hardtalk vendége, és a magyar külügyminisztert Stephen Sackur riporter rögtön arról kérdezte, hogy „Magyarországon, Önök kit szeretnének a háború győzteseként látni?”.

Szijjártó Péter végül nagyon hosszan válaszolt a kérdésre, válaszában pedig gondosan ügyelt arra, hogy egyszer se mondja ki, hogy Ukrajna győzelmét szeretné. „Azt akarjuk, hogy a háború befejeződjön, véget érjen, amilyen gyorsan lehetséges, mert ez a háború a szomszédunkban zajlik, és el tudja képzelni, hogy ha háború dúl a szomszédban, annak következményei azonnaliak és súlyosak sajnálatos módon. És kérem, ne feledje el, hogy ha velem beszél, egy olyan nemzet képviselőjéhez beszél, amelynek tagjai a háborúban életüket vesztik, tekintettel arra, hogy jelentős magyar közösség él Ukrajna nyugati felén, amelynek tagjai ukrán állampolgárok, akiket besoroznak az ukrán hadseregbe, sokukat a frontvonalra vezénylik, és sajnos sokan közülük meghalnak. Tehát mi azonnali tűzszünetet szeretnénk, béketárgyalásokat, és szeretnénk, ha végre elérnének egy békemegállapodást, amely véget vetne annak, hogy ártatlan emberek halnak meg.”

Sackur vissza is kérdezett, hogy Szijjártó ezek szerint nem tudja azt mondani, hogy azt akarja, hogy Ukrajna nyerje meg a háborút, mire a magyar külügyminiszter tovább habosította előző válaszát azzal, hogy azt mondta: „Nem hiszem, hogy ennek a háborúnak lennének győztesei. Ennek a háborúnak csupán vesztesei vannak, mert ebben a háborúban emberek halnak meg. Tehát győztesről beszélni ebben az összefüggésben, attól tartok, értelmetlen.”

A riporter ezek után felhozta, hogy Orbán Viktor tavaly azt mondta, „nem szabad Oroszország pártján állnunk, sem pedig Ukrajna pártján”, és hogy „a kettő között kell lennünk”, ami Sackur szerint „furcsán hangzik”, mivel Magyarország NATO- és EU-tagállam. Úgyhogy újra megkérdezte: „Miért olyan nehéz kimondania, hogy azt szeretné, hogy Ukrajna kiszorítsa az orosz erőket az országból?”

De Szijjártó Péter nem hagyta magát, továbbra is addig csűrte meg csavarta a szavakat, hogy abban minél többször szerepeljen a teljesen semlegesnek tűnő „elítéljük a háborút” szöveg, illetve hogy „azt akarjuk, hogy minél hamarabb véget érjen a háború, mert számunkra az első számú prioritás az, hogy emberi életeket mentsünk”. A magyar külügyminiszter ezután felsorolta a szokásos felsorolni valókat, miszerint:

• „történelmünk legnagyobb humanitárius akcióját hajtjuk végre”,
• „de nem szállítunk fegyvereket”,
• „mert a mi álláspontunk nagyon világos: a béke sokkal jobb a háborúnál”.
• „Szerintünk, ami véget vetne a háborúnak, az a tűzszünet és a béketárgyalások.”
• „A béketárgyalásokat azért sürgetjük minden releváns fél részvételével, hogy végre békemegállapodás szülessék, hogy lezárulhasson a konfliktus, mert túl sokat szenvedünk, és az ukrán emberek is túl sokat szenvednek.”

A riporter ezután úgy fogalmazott, hogy Zelenszkij és az ukránok, akik ezt az interjút nézik „undorodni fognak attól”, amit Szijjártó mond, mert azt látják, hogy a magyar külügyminiszter „a Kreml védelmezőjeként viselkedik”.

Sackur később arról kezdett beszélni, hogy Szijjártó napokkal ezelőtt Moszkvában járt, ahol „új gáz-, olaj- és atomenergia-szerződéseket írtak alá, ami egyszerűen csak tovább mélyíti az Oroszországtól való függőségüket”.

„Nem kötöttünk semmiféle új szerződést, hiszen az atomenergiáról szóló megállapodásunkat 2014-ben írtuk alá, azaz 9 éve. A gázzal kapcsolatban az utolsó hosszú távú szerződést 2021-ben írtuk alá, majdnem két évvel ezelőtt. Van egy hosszú távú olajszerződésünk is, amelyet sok évvel ezelőtt írtunk alá. Nincsenek új megállapodások” – mondta erre válaszul Szijjártó Péter, miközben április 11-én mi is megírtuk, hogy a külügyminiszter aznap Moszkvában járt, ahol Alexander Novak energiaügyekért felelős miniszterelnök-helyettessel és Alekszej Lihacsovval, a Roszatom atomenergetikai vállalat vezérigazgatójával tárgyalt. A felek aztán bejelentették, hogy megegyeztek a paksi beruházás kivitelezési és finanszírozási szerződésének módosításáról, és Szijjártó még aznap maga jelentette be egy sajtótájékoztatón, hogy a magyar kormány egy új gázmegállapodást is kötött az oroszokkal, vagyis a Gazprommal.

Szijjártó mindezek ellenére folytatta azzal, hogy nem kötöttek „semmiféle új megállapodást”. „Miféle új megállapodást írtunk alá? Elnézést, de nem értem Önt. Nem kötöttünk semmiféle új megállapodást. Ezt ismételten kihangsúlyoznám. Régóta fennálló együttműködésünk van.” A riporter ezek után szóba hozta azt is, hogy Magyarországnak „egyre mérgezőbb” a kapcsolata az Egyesült Államokkal, mire Szijjártó elmondta, hogy:

„Az Egyesült Államokat a barátunknak és szövetségesünknek tekintjük. Ugyanannak a védelmi szövetségnek vagyunk a tagjai, nagyon régre visszanyúló együttműködésünk van az amerikaiakkal, az amerikai vállalatok alkotják az egyik legnagyobb befektetői csoportot itt, Magyarországon, mintegy százezer embert foglalkoztatva, tehát a kapcsolatunkat az Egyesült Államokkal rendkívül fontosnak tartjuk. Tiszteletben tartjuk, hogy számos kérdésben a mi megközelítésünk különbözik az övéktől. Ezt tiszteletben tartjuk. Amit nem tartunk tiszteletben, az az, hogy számos kérdés vonatkozásában nyomást helyeznek ránk. Egyszerűen nem fogadhatjuk el, hogy nyomást helyeznek ránk, hogy megváltoztassuk ezt vagy azt az álláspontunkat, mert úgy hisszük, hogy egy szövetséges partnerség, egy baráti kapcsolat alapját a kölcsönös tiszteletnek kell biztosítania. És tiszteletben tarjuk azt is, hogy mivel teljesen más földrajzi területen helyezkedünk el, némely kérdésre másként tekintünk, de nem fogadunk el semmiféle ránk helyezett nyomást.”