Szijjártó bejelentette, hogy 400 milliárd forintból újabb akkugyár épül Debrecenben

energia
2023 május 09., 13:05

400 milliárd forintos beruházással Debrecenben építi fel első európai üzemét a világ 9. legnagyobb elektromos akkumulátorgyártója, a kínai Eve Energy, és így több mint ezer új munkahely jön létre – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Debrecenben.

Azt mondta, a kínai cég a BMW kérésére érkezett, hogy a magyarországi gyárát ellássa új generációs, hengeres akkumulátorcellákkal. Az állam a 400 milliárd forintos projekthez 14 milliárd forint támogatást ad, így segítve több mint ezer új munkahely létrehozását – mondta.

Szijjártó Péter az Eve Power beruházásának bejelentésekor.
photo_camera Fotó: Szijjártó Péter/Facebook

Szijjártó azt mondta, a „környezetbarát beruházás vízigényének 95 százalékát tisztított szennyvízből és felszíni vízből biztosítják, ráadásul a cég a technológiai szennyvíz egy részét már a helyszínen újrahasznosítja majd”.

Szijjártó szerint a kormány újabb jelentős fejlesztéseket fog finanszírozni a városban, például 108 milliárd forintból korszerűsítik a vízi közműrendszert, azaz a vízellátást és a szennyvízelvezetést. „Én azt gondolom, hogy itt a vízért jogosan aggódók is elégedettek lehetnek” – mondta.

Szijjártó Péter szerint Magyarországon kevés kérdésben van olyan széles körű konszenzus, mint a környezetvédelem fontosságát illetően. „A kormány egyértelmű célkitűzése, hogy Magyarország a környezetvédelem globális éllovasa legyen. Egyértelműen az a célunk, hogy Magyarország azon országok közé tartozzon, amelyek a legtöbbet teszik a környezet megvédése és a bolygónk megőrzése érdekében” – mondta.

Emlékeztetett a zöld fordulatot előíró európai döntésekre, és hogy a cél eléréséhez meg kell szüntetni a legsúlyosabban szennyező forrásokat, amihez a károsanyag-kibocsátás 14 százalékáért felelős közúti közlekedés elektromos átállására is szükség van. „Elektromos autók nélkül nem lehet sikerre vinni az európai zöld megállapodást, márpedig elektromos autók nincsenek elektromos akkumulátorok nélkül. Akkor egyszerűen elveszett a környezetvédelem ügye, és elveszett az a harc, amelyet a globális klímaváltozás ellen folytatunk” – mondta.

A miniszter szerint mivel 2030-ra tízszeresére bővül a kereslet, a kérdés csak annyi, hogy hol épülnek fel az elektromos akkumulátorgyárak Európában, és kik fognak ezekből profitálni. „Az az ország, amely magához tudja vonzani az elektromos akkumulátorgyárak építését, az hosszú távú garanciát kap arra, hogy a gazdasága növekedni fog” – mondta Szijjártó, aki szerint hatalmas a verseny a szektor beruházásaiért, és az országok mindent megtesznek ezek elnyeréséért. Azt mondta:

„Amikor azt mondjuk, hogy mindent megtesznek, ebben bizony benne vannak korrekt eszközök és nem korrekt eszközök is. Nem korrekt eszköz például az emberek félrevezetése, az alaptalan félelemkeltés. Nyilvánvaló, hogy az embereknek saját lakóhelyük biztonsága a legfontosabb. Ez teljesen jogos érzés, azonban ezt kihasználni tisztességtelen módon már nem helyes és nem is tolerálható.”

„Ezért szeretném itt leszögezni, hogy a debreceni embereknek az elektromos akkumulátorgyárak építése miatt semmi félnivalójuk nincsen. Magyarországon ugyanis az európainál jóval szigorúbb környezetvédelmi előírásokat alkalmazunk” – állítja Szijjártó, aki szerint „aki nem vállalja ezeknek a szabályoknak a betartását, az egész egyszerűen nem építhet gyárat Magyarországon”.

Szerinte a Debrecenben „megvalósuló német-kínai együttműködés is világosan megmutatja, hogy mennyivel jobb az, ha a világ az összekapcsolódásról és nem a blokkosodásról szól”. „Köszönöm Debrecennek, a debreceni városvezetőknek, hogy mindvégig a debreceni emberek érdekét tartották a szemük előtt, nem hagyták magukat félrevezetni, és mindvégig biztosították azt, hogy Debrecen fejlődése töretlen lesz az elkövetkezendő esztendőkben is” – mondta.

A kormány tavaly augusztusban jelentette be, hogy 221 hektáros területen épül a kínai CATL gyára, aminek a kapacitása 100 gigawattóra lenne. Ehhez évi 4150 gigawatt áramra, azaz a paksi atomerőmű éves termelésének bő negyedére lenne szükség. A tervek szerint jövőre már meg is kezdené a próbaüzemet. A beruházás összértéke kb. 3000 milliárd forint lehet, amire az állam is ad támogatást. A nem tisztázott környezeti hatások miatt a helyiek tiltakozásokat szerveztek.

Egyébként eddig ha a magyar kormány hatalmas akkumulátorgyárat akart valahova telepíteni, legalább a kötelezően tartandó közmeghallgatásokon elmondhatta a beruházóknak és az ehhez asszisztáló hatóságoknak, mi a baja. A milliárdos tervek és a kétségbeesett lakosok személyes találkozása persze sokszor drámai jeleneteket eredményezett, idén márciusban a debreceniek például kórusban hazaárulózták le a főispánt, aki a kínai akkugyár kedvező hatásairól igyekezett meggyőzni őket, de a fideszes képviselők sem úszták meg mindig kifütyülés nélkül. A kormány két hete rendeletet hozott, ami alapján „a közigazgatási hatósági eljárásban közmeghallgatás az érintettek személyes megjelenése nélkül” is megtartható.

Áprilisban egy gödi akkumulátorgyár-ellenes tüntetésen jártunk.