Részletes tájékoztatást juttatott el a 444-hez a Szent Mór Bencés Perjelség, miután öt év után lezárult a jó nevű győri iskolában, a Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban az 1990-es években történt gyermekbántalmazási ügyek kivizsgálása. A bencés szerzetes ellen korábbi rendtársa, M. atya botrányát követően, 2018-ban érkeztek bejelentések, amelyek hatására már korábban kizárták a rendből és eltávolították a gyerekek közeléből. A híresen lassú vatikáni bürokrácia viszont csak most jutott el odáig, hogy kiszabja rá a legsúlyosabb egyházi büntetést: laicizálták, vagyis kizárták a papi rendből. A világi jog szerint már minden ismert tette elévült, az érintettek pedig nem akarnak további jogi procedúrákat.

„Az eset megdöbbenést és megrendülést keltett a bencés szerzetesközösségben, hogy mindez náluk is megtörténhetett. A győri perjelség és a fenntartásában működő Czuczor Gergely Bencés Gimnázium ezúton is kifejezi mély együttérzését, bocsánatot kér a sértettektől és minden érintettől, támogatást és védelmet nyújtva számukra. Igény esetén az áldozatokat támogatják, büntetőjogi segítséget, pszichológiai tanácsadást és terápiát biztosítanak számukra” - olvasható a tájékoztatásban. Amiben az is szerepel, hogy „az áldozatok megnyugtatónak tartják, hogy az egyházi eljárás komolyan vette a panaszukat. Kimondták az elkövető magatartásának helytelenségét és a szerzetesrendből való elbocsájtást és a klerikusi állapotból történő elbocsájtást, mint büntetést szabták ki rá. Az áldozatok az ügyet lezártnak tekintik.”

A 444 információi szerint a szankcionált szerzetes már a hetvenes évei vége felé jár. A Czuczor gimnázium sok ismert öregdiákjának listája Batthyány Lajostól kezdve Öveges Józsefen Szijjártó Péterig terjed - utóbbi amúgy pont a kérdéses időszakban volt az intézmény diákja. De ide járt az egyházmegyéért felelős püspök, Veres András is, aki a bejelentések után egy évvel lenyilatkozta, hogy „a magyar kultúra gyerek- és családbarát, ami akadályozza az ilyen irányú bűnelkövetést”.

Sokkal tisztább kommunikáció

Vegyes képet mutat a magyarországi katolikus egyház, ha a papjaik visszaéléseiről kell kommunikálni. A régi gyakorlat sok helyen máig folytatódik: csak akkor állnak a nyilvánosság elé, ha egy újságíróhoz eljut az abúzus híre. De vannak ellenpéldák, nemrég például a kalocsai érsek adott ki közleményt arról, hogy felfüggesztett egy papot kiskorú sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja miatt.

A bencések kommunikációja már egy új szint. Hortobágyi T. Cirill főapát már 2019-ben megírta a 444-nek, hogy folyamatban van ez a vizsgálat: „Az egyik bejelentés egy – nem a Pannonhalmi Főapátsághoz tartozó – idős bencés szerzetes érintettségét jelezte. Az ügy a polgári jog szerint elévült, a bejelentő rendőrségi feljelentést nem kívánt eszközölni. A pannonhalmi főapát az illetékes elöljáróval egyetértve a korábbi ügykezelési gyakorlathoz hasonlóan megtette az ilyenkor szükséges lépéseket. Az ügyet a Vatikán illetékes hatóságainak megküldték kivizsgálásra. Jelenleg a vizsgálat eredményére várunk. Amint ez megérkezik Rómából, hasonlóan a három évvel ezelőtti kommunikációs gyakorlathoz, a vizsgálatot végző bizottság tájékoztatja a nyilvánosságot.”

Ez történt meg most, és nem is akárhogyan: az ügyet részletesen bemutató közleményhez a győri bencések csatolták a gyermekvédelmi programjuk, illetve a visszaélések bejelentésére szolgáló rendszerük aprólékos ismertetését.

„Érzelmi, hatalmi és szexuális abúzus”

A közlemény szerint 2018-ban Hortobágyi T. Cirill főapát, a Magyar Bencés Kongregáció prézes-apátja emailen több bejelentést is kapott, hogy az 1990-es évek közepén a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban fiatalkorú sérelmére az egyik szerzetestanár zaklatást, sorozatos érzelmi, hatalmi és szexuális abúzust követett el. Ezt követően a főapát bizottságot állított fel az előzetes vizsgálat lefolytatására. Ennek tagjai a győri és pannonhalmi bencés közösség egy-egy elöljárója, egyházjogász és pszichiáter szakértő voltak.

A bizottság tagjai az elérhető érintettek és tanúk körét meghallgatták, és a vallomások arról tanúskodtak, hogy

az akkor még állandó bentlakásos rendszerben működő fiúgimnáziumban több fiatalkorú sérelmére elkövetett szexuális zaklatások bűncselekményei valósultak meg.

A meghallgatott személyek minden esetben egy bántalmazót neveztek meg. Az áldozatok mellett a tanúk meghallgatása is hihető módon támasztotta alá a bejelentések tartalmát. A bizottság ezután szembesítette az ekkor már nyugállományban lévő szerzetestanárt az ellene benyújtott vádakkal, amely szerint a 6. parancs terén elkövetett bűncselekményekkel vádolják 18 év alatti fiatalkorú sérelmére.

Az egykori szerzetestanár összességében és részleteiben is elutasította az ellene felhozott vádakat.

Sárai-Szabó Kelemen perjel, az érintett személy szerzeteselöljárója azonban az előzetes vizsgálat vádjainak súlyossága és megalapozottsága miatt eltiltotta őt a szent szolgálat gyakorlásától és egy olyan távolabbi, ideiglenes tartózkodási helyet jelölt ki számára, amely a bűnismétlés lehetőségét megakadályozta.

A bizottság igyekezett további, lehetséges áldozatokat is felkutatni, meghallgatott számos, az iskolával korábban kapcsolatban álló személyt, de újabb áldozatokról nem szerzett tudomást, így ezt a folyamatot és magát a vizsgálatot 2018. október végén lezárta. A bizottság a három – a bántalmazások idején fiatalkorú – áldozat bejelentését valósnak és megalapozottnak találta. A tettek kimerítették a szexuális bántalmazás bűncselekmény fogalmát.

A bizottság laikus jogi szakértővel is konzultált abban a kérdésben, hogy tegyenek-e rendőrségi feljelentést. Mivel az említett ügyek már az elévülés hatálya alá estek, így feljelentés nem történt.

Az áldozatok részéről sem merült fel annak igénye, hogy az egyházi bírósági eljáráson túl rendőrségi feljelentés is történjen.

Ötéves procedúra

A bizottság az írásos bejelentésekből, a meghallgatások jegyzőkönyveiből és az érintett szerzetes reagálásából részletes összefoglalót készített, amely rekonstruálta a történteket: a sorozatos szexuális bántalmazásokat, és azok körülményeit. Innen indult a hosszú és bonyolult eljárás:

• ezt az iratot Cirill főapát megküldte Rómába, a Hittani Kongregációnak, vagyis a papok visszaéléseivel foglalkozó vatikáni hivatalnak.
• Válaszlevelükben, 2019. április 12-én arról tájékoztatták a főapátot, hogy az egyházi büntető eljárást Magyarországon folytassák le.
• A Győri Egyházmegyei Bíróság ennek értelmében a büntető eljárást lefolytatta. A meghozott ítélet: a bencés rendből történő elbocsátás és laicizálás (azaz elbocsátás az egyházi szolgálatból).
• Az ítéletet 2019. augusztus 21-én felterjesztették a Hittani Kongregációnak jóváhagyásra.
• A Kongregáció 2020. decemberi levelében kérte, hogy az érintett szerzetes a rendből való elbocsájtását aláírásával vegye tudomásul.
• Ennek megtörténte után a Hittani Kongregáció 2021. január végén visszaigazolta, hogy a rendből való elbocsájtás jogerős.
• Következő válaszuk pedig 2023 április végén érkezett meg, amely jogerőre emelte a klerikusi állapotból történő elbocsájtást is.

A közlemény szerint „a győri bencés közösség tagjaiban megrendülést és megdöbbenést keltettek ezek az esetek. Ezúton is bocsánatot kérünk a sértettektől és minden érintett személytől, akinek fájdalmat okoztunk. Az áldozatokat lehetőségeink szerint igyekszünk támogatni, segíteni. A sértetteknek civil (büntetőjogi) jogsegélyt nyújtottunk, továbbá pszichológiai tanácsadást és terápiát kínáltunk fel.”

A győri bencések emlékeztetnek, hogy a Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban 2018. szeptember elsején - vagyis a bejelentéseket követően - Gyermekvédelmi Csoport kezdett működni. „Szerzetesközösségünk továbbra is elkötelezett a rábízottak védelmében, valamennyi iskolánkban bevezettük a Magyar Katolikus Egyház által előírt gyermekvédelmi intézkedéseket. Jelen ügyismertetéssel közösségünk nyilvánosságra hozta erről a fájdalmas esetről mindazon információkat, amely a személyiségi jogok védelme mellett megtehető.”