Szép napot, itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása, szokás szerint az elmúlt hét legfontosabb-érdekesebb nagyobb anyagaival. Sokféle hírlevelünk van, itt lehet közöttük böngészni, illetve feliratkozni.

Becsöngettek

Pénteken elindult a tanév, ahogy a Qubit írta összefoglaló cikkében, meglehetősen kaotikus körülmények között. Hogy milyen sok feszültséggel terhelt az idei év, azt két eheti anyagunk is megmutatta: egyrészt videóriportunkban távozó tanárok mondták el, miért mondtak fel. Ahogy egyikük fogalmazott, „a közoktatás olyan lejtőn van, aminek nem látom az alját.” De készítettünk interjút a héten olyan tanárral is, aki 2014 óta ugyan rendszeresen tüntet az oktatás helyzete miatt, mégsem akar felmondani, és úgy érzi, hogy sokan gyávának vagy árulónak tartják, pedig ő csak szeret tanítani, de a száját sem hajlandó befogni.

Megnéztük azt is, mennyibe kerülhet a tanévkezdés itthon (alsóhangon 50-70 ezerbe), olvasói beszámolók alapján mutattuk be, milyen sok helyen kell a szülőknek felújítaniuk a tantermeket, és írtunk arról is, hogy van iskola, ahol az alsós tanítónak már jelezték, felső osztályban fog tanítani. A Lakmusz pedig összefoglalta, hogy mit lehet tudni a felmondó tanárok számáról.

Az élet itthon

A fideszes Pócs János szerint Brüsszel rosszabb, mint a kommunizmus. Ezen felbuzdulva a képviselőt saját, szépségversennyel egybekötött dinnyefesztiválján kérdeztük arról, hogyan kaphat mégis uniós támogatást ebben az elnyomó rendszerben.

Zebrát avattak a VIII. kerületben, és annál, hogy négy év alatt készült el, csak az tűnt furcsábbnak, hogy 80 millió forintba került. A zebrát kiharcoló önkormányzati képviselőnél jártunk utána a részleteknek. Megnéztük ezen kívül a héten, hogy mire elég 100 ezer forint, ha valaki albérletet keres Budapesten, és meglátogattuk a négy éve életveszélyes egri Garzonházat, ahol korrupció gyanúja is felmerült már.

Térképes cikkben foglalkoztunk azzal, hogy a népszámlálási adatok szerint az 1970 óta eltelt ötven év alatt 697 ezerrel, az 1980-as csúcs óta 1,1 millióval csökkent a magyarok száma. Budapest minden hatodik lakosát elvesztette, Pest megye viszont másfélszeresére nőtt ötven év alatt.

Budapesten járt az amerikai demokrata kongresszusi képviselő, Jason Crow, mert aggasztotta a kormány NATO-val kapcsolatos retorikája és a demokrácia itteni állapota. Az ukrajnai háborúról, a NATO-ról, Orbánról, valamint Donald Trumpról is beszélt a 444-nek.

És mivel az olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni hamarosan Budapestre jön a Demográfiai Csúcsra, összefoglaltuk, hogy az Orbánt egyszer nyíltan nagyra tartó politikus hogyan veszített jelentősen a magyar kormány iránt mutatott lelkesedéséből egy év alatt.

Szexyyy propaganda

Gábor László nemcsak őrjítően jó pasi, de teljesen meg is reformálta az Origo működését. Tisztelgő összeállításunk.

A háború

Írtunk a héten arról, hogy a német Spiegel nyomozása szerint minden bizonyíték Kijev felé mutat az Északi Áramlat felrobbantása ügyében, összefoglaltuk, hogyan igyekszik az ukrán vezetés a sorozás kicselezésének az ellehetetlenítésére, és részletesen foglalkoztunk azzal is, hogy az Ukrajna legelszántabb támogatói közé tartozó ész miniszterelnök, Kaja Kallas férjének cége a totális háború kirobbanása után is nagy pénzeket keresett Oroszországban. A kormányfő magyarázatai elégtelenek, az észtek értetlenül figyelik a fejleményeket, a balti mintaállamot súlyos politikai válság fenyegeti.

Sportok

Itthon a kormány sokat hangoztatott célja, hogy sportoló nemzet is legyen magyar. A Magyar Olimpiai Bizottság tanulmánya ugyanakkor rendszerszintű hibákat tárt fel. Az utánpótláskorban a fiatalokat túledzik és túlversenyeztetik, ezért felnőtt korukra kiégnek. Az egyetemeken nagyon minimális a sportélet, így a gimnázium után sokan felhagynak a mozgással.

Az atlétikai vébé rendezése után ismét felerősödtek a hangok (élén Orbánnal persze), hogy olimpiát kéne rendeznie Magyarországnak. Az első szóba jöhető dátum 2036, de már most látni, hogy sok ezer milliárd forint és borzasztóan erős vetélytársak legyőzése kellene a magyar rendezéshez.

Az idei nyár sportszenzációja persze a szaúdi nyomulás volt a fociban: részletes cikkben mutattuk be az elmúlt hónapok történéseit, kiemelve, hogy Európa csak magára vethet, ha Szaúd-Arábia képes szétverni a nyugati futballvilágot.

Az év sportbotránya pedig a győztes női focivébé után tört ki Spanyolországban: hiába lett világbajnok a válogatott, a szövetség elnöke pillanatok alatt az egész világot magára haragította.