A Hamász október 7-ei terrortámadása után Izrael hadat üzent a csoportnak, és brutális szárazföldi hadműveletet kezdett Gázában, ami három hét alatt több mint 7500 felnőtt és gyerek halálát okozta.

A világ kormányai felszólaltak az izraeli–palesztin konfliktus egyik vagy másik oldala mellett, vagy esetleg csak semlegesen, a béke fontosságát kiemelve. Így jártak el a Türk Államok Szervezete – kizárólag muszlim többségű – tagjai, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország és Üzbegisztán is, valamint a megfigyelő Magyarország, a szintén megfigyelő Türkmenisztán viszont hallgatott.

Október 13-án a Független Államok Közössége (FÁK) vezetői találkoztak Biskekben az éves államfői csúcstalálkozón. Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök a gázai konfliktusról azt mondta: „Nem folyamodhatsz a civilek elleni erőszakhoz vagy terrorcselekményekhez, hogy olyan feladatokat oldj meg, amiket évtizedek óta nem sikerült. Ez semmilyen módon nem igazolható.” A terrorizmusra gyakran hivatkoznak a közép-ázsiai vezetők, akik a szélsőségek elleni szükségszerű erőfeszítéseknek titulálják a politikai ellenzék és a különvélemény elnyomását.

A gázai Al-Ahli al-Arabi kórházban történt robbanás után az üzbég külügyminisztérium „a nemzetközi humanitárius jog kirívó megsértésének” nevezte a „baljós erőszakos cselekményt”. Viszont bár Kirgizisztánban tarthattak palesztinok melletti tüntetést, Üzbegisztán a hasonló kezdeményezést betiltotta.

Október 23-án a kirgizisztáni parlament jóváhagyta azt az intézkedést, ami egyhavi fizetést – képviselőnként kb. 300 dollárt – a gázai humanitárius segélyre fordítana. A 90 képviselő közül csak 76-an szavaztak, ebből 47-en igennel. „Amikor a szomszédaink megtámadtak minket, nehéz volt számunkra. A külföldről érkező segítséget nagy szeretettel fogadtuk. Tudunk ilyen segítséget nyújtani” – mondta az Ata-Zsurt (Haza) párt tagja.

Üzbegisztán október 27-én vezető szerepben lépett fel, amikor Baktijor Szajdov külügyminiszter arról írt, hogy fogadja Algéria, Egyiptom, Jordánia, Kuvait, Palesztina, Katar, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Izrael diplomáciai képviseleteit, hogy megvitassák a gázai helyzetet. De az eseménynek nem volt sajtóvisszhangja, az egyetlen információ arról, hogy kik találkoztak, Szajdov posztjaiból derült ki.

Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán (egyébként Tádzsikisztán is) az Izrael és a Hamász közötti humanitárius fegyverszünetet szorgalmazó ENSZ-határozat mellett szavazott, amit október 27-én 120 igennel fogadtak el. (Türkmenisztán szokás szerint nem szavazott.) Ezek az országok a közelmúltban egyáltalán nem szavaztak az Ukrajna elleni orosz invázióról és Kína ujgurokkal való bánásmódjáról szóló ENSZ-határozatokról.

Az arab országok által kidolgozott és Jordánia által benyújtott előterjesztést 120 állam támogatta, 45 tartózkodás és 14 ellenszavazat ellenében. Nemmel szavazott többek között Izrael, az Egyesült Államok, Ausztria, Horvátország, Csehország, Nauru és Magyarország.

Oroszország lényegesen nagyobb befolyást gyakorol a közép-ázsiai kormányokra, mint Izrael, de ez nem jelenti azt, hogy a zsidó állam ne lenne releváns szereplő a régióban:

• Áprilisban Eli Cohen izraeli külügyminiszter Türkmenisztánba látogatott, hogy találkozzon Serdar Berdimuhamedow elnökkel, és megnyissa az állandó nagykövetséget.
• Üzbegisztán együttműködik Izraellel a kereskedelemben és a turizmusban, illetve az ápolószemélyzet képzésében.
• Kazahsztán az izraeli olaj 10-25 százalékát szállítja, illetve izraeli drónokat és rakétákat vásárol a fegyveres erőinek.

A Diplomat arról írt, hogy az iszlám mélyen beépült a társadalomba Közép-Ázsiában, és a régió vezetői jól felhasználják politikai célokra, de amikor a közép-ázsiai országok a humanitárius fegyverszünet mellett szavaztak, a sajtónyilatkozataikból nem derült ki, hogy politikájukat vallási affinitás motiválta volna.

A türk államok közül (ahova Orbán Viktor Magyarországot is sorolja) Törökország lóg ki leginkább. Recep Tayyip Erdoğan török elnök az AK párt parlamenti frakciójának gyűlésén múlt héten azt mondta, hogy Izrael „tekintheti a Hamászt a Nyugattal együtt terrorszervezetnek”, és a „Nyugat sokat köszönhet” Izraelnek, „de Törökország nem tartozik semmivel”. „A Hamász nem terrorszervezet, hanem a földjüket védő mudzsahedinek csoportja” – fogalmazott álló ováció közepette Erdogan, és lemondta izraeli látogatásának tervét az „embertelen” háború miatt.

Szijjártó Péter azt mondta, Magyarország a békében érdekelt, a kormány azért is tekinti fontosnak a részvételét a Türk Államok Szervezete munkájában, mert a türk államok is minden esetben kiállnak a békés rendezés és az eszkalációs kockázatok csökkentése mellett. A külügyminiszter szerint eddig Erdoğan volt az egyetlen, aki sikerrel közvetített az ukrán és az orosz fél között a fekete-tengeri gabonaegyezmény tető alá hozásával, de azóta tovább romlott a helyzet ezen a téren is. „Magyarország tehát a mielőbbi békés megoldásban érdekelt. Azt szeretnénk, ha minél előbb béke lenne a szomszédunkban, Ukrajnában, és azt szeretnénk, hogyha sikerülne elkerülni a legrosszabbat, vagyis a helyzet eszkalálódását, vagyis az országok közötti háborút a Közel-Keleten” – mondta Szijjártó.

A Türk Államok Szervezete 10. csúcstalálkozóján az előzetes jelentések szerint a vezetők véleményt cserélnek a régióban és azon túl zajló politikai és gazdasági fejleményekről, és a tagállamok meg a megfigyelők közötti többoldalú együttműködés kulcsfontosságú kérdéseivel is foglalkoznak.