Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, az elmúlt nap legfontosabb-érdekesebb híreivel. Például hogy

• „Nem csupán a büntetőjog által, hanem erkölcsileg is mélyen elítélendő cselekmény” – írta a Kúria K. Endre tetteiről
• Budaházy ügyében még hosszan indokolta a kegyelmi döntését Novák Katalin
• Felszámolt cégeken át az adóslista élére: a hajdúbagosi Szepesi Győzőtől 4,4 milliárd forintot követel a NAV
• Az orosz titkosszolgálat megpróbálta feltőkésíteni Matteo Salvini pártját 2018-ban

Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni.

Az élet itthon

Szerdára sem csitult a Novák Katalin által adott kegyelem nyomán kitört felháborodás: a köztársasági elnök K. Endrének, a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesével adott kegyelmet, akit korábban három év négy hónapos börtönbüntetésre ítéltek, mert a pedofil igazgató bűntársaként megpróbálta rávenni a gyerekeket, hogy vonják vissza a feljelentéseiket. Írtunk arról is, hogy a Kúria hosszú bekezdést írt a harmadfokú végzésbe K. Endre társadalomra való veszélyességéről. Gál András ügyvéd szerint nemcsak megbüntetni akarták őt, „hanem a szemébe is akarták mondani az ítélethirdetéskor, hogy szembesüljön tette aljaságával”.

A Sándor-palota eddig nem sokat kommunikált az ügyről, de annyit azért igen, hogy jogszabály rendelkezik arról, hogy az elnöki kegyelem háttere nem nyilvános. Ennek ellenére korábban már Novák ciklusában is volt példa arra, hogy hosszasan érveljen egy kegyelem megadása mellett. Írtunk arról is, hogy az egyik bicskei áldozat úgy érzi, Novák Katalin kegyelemadása megfosztja őket a méltó igazságszolgáltatástól; arról, hogy elítélte a pedofíliát, de előbb kiállt Novák Katalin döntése mellett a Nagycsaládosok Országos Egyesületének vezetője, majd az erről szóló utolsó sort törölte inkább a posztjából, és a nap folyamán kiderült az is, hogy Novák egy olyan nőt is kimentett, aki bizalmas adatok után kutatott a bíróságon.

És miközben már a nemzetközi sajtó is felkapta Novák kegyelmi ügyét, szerdán kiderült, hogy Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indít a fideszes „szuverenitásvédelmi” törvény miatt. Nem késett sokáig a kormány válasza sem: Brüsszel, Soros, dollárbaloldal, stb. A Bizottság amúgy ugyanezen a napon közölte azt is, hogy közel 700 milliárd forint érkezik az EU-tól a magyar pedagógusok béremelésére. A NATO főtitkára közben azt közölte, hogy beszélt Orbánnal, és közel a svéd csatlakozás jóváhagyása. Igaz, a magyar miniszterelnök azért más irányban is építkezik: Lukasenko mellett ő gratulált elsőként az azeri diktátor választási győzelméhez.

Hír volt az is, hogy májustól már nem kell gyógyszerész a kis patikákba, elég ha telefonon fel lehet hívni egyet, hogy harmadára csökkent az orvosi ügyeletek száma Pest megyében, és hogy a Megafon ügyvezető igazgatója is oktat a Metropolitan Egyetemen, ahol az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója lett nemrég a dékán. És írtunk arórl is, hogy az adóhivatal idei első feketelistájának éllovasa annyival tartozik az államnak, mint a következő öt nagy adós összesen: szerdán írtunk a hajdúbagosi Szepesi Győzőről, akitől 4,4 milliárd forintot követel a NAV.

A világ

Az olasz szélsőjobb orosz kapcsolatairól újabb részletek derültek ki a napokban: bár Salviniék azt hihették, lecsengett a 2018-as moszkvai tárgyalásaik miatt kirobbant botrány, az ügy új fordulatot vett. Oknyomozó újságírók kiderítették, hogy a titkos találkozón az orosz FSZB egyik tisztje is részt vett.

És írtunk arról is, hogy tömegével tűnnek el az Oroszországban élő ukránok, akik előtt két út állt: vagy asszimilálódnak, vagy mennek Ukrajnába, de ennek is vannak kockázatai. 2002–2021 között az oroszországi ukránság lélekszáma 3 millióról 900 ezerre zuhant, és a totális háború még csak azután kezdődött.

Kiderült, hogy tényleg készíthet Tucker Carlson interjút Vlagyimir Putyinnal, a Kreml szerint azért, mert megfelelőnek találták a hozzáállását, és hír volt még, hogy

• a kijevi parlamentnek most már nincs baja a sokszorosan módosított új ukrán mozgósítási törvénnyel,
• Szaúd-Arábia addig nem áll szóba Izraellel, amíg el nem ismeri a független palesztin államot,
• több tucatnyian meghaltak Pakisztánban két robbanás miatt egy nappal a választás előtt,
• a svédek lezárták az Északi Áramlat felrobbantásával kapcsolatos nyomozást,
• Joe Biden összekeverte Emmanuel Macront az 1996-ban meghalt Francois Mitterrand köztársasági elnökkel,
• és hogy először ítéltek el egy szülőt iskolai lövöldözés miatt az Egyesült Államokban.