Magyarország is Mark Ruttét támogatja NATO-főtitkárnak
június 18., 16:54
Mark Rutte lesz a következő NATO-főtitkár
Mark Rutte lesz a következő NATO-főtitkár, miután a szövetség mind a 32 tagja megállapodott abban, hogy a leköszönő holland miniszterelnök követi Jens Stoltenberget a világ legerősebb védelmi szövetségének élén.
Magyarország és Szlovákia keddi pozitív nyilatkozatát követően csütörtökön Románia is megerősítette Rutte támogatását, Klaus Iohannis román elnök pedig visszalépett a jelöltségtől, és erről értesítette szövetségeseit is. Orbán Viktor korábban nyíltan Iohannis mögé sorolt be, majd később azt mondta, hogy csak akkor támogatja Ruttét, ha az bocsánatot kér korábbi, a magyar kormányt bíráló kijelentései miatt. Végül anélkül is megszavazta. További feltétele volt, hogy Magyarországnak ne kelljen részt vennie az ukrajnai műveletekben és pénzzel se kelljen azokat támogatnia, de ez mondjuk eddig se volt kötelező.
A Politico azt írja: Rutte kritikus időszakban veszi át a NATO vezetését október 2-án, alig több mint egy hónappal az amerikai választások előtt, amelyek meghatározzák azon katonai szövetség sorsát, amely Kelet-Európa legsikeresebb elrettentő eszközeként szolgált az orosz agresszióval szemben. Donald Trump nem akar kilépni a NATO-ból, de azzal fenyegetőzött, hogy újraválasztása esetén csökkenti az Ukrajnának nyújtott amerikai segélyeket.
A jobbközép-liberális Ruttét sokan olyan politikusnak tartják, aki szót ért a Trumphoz és Orbánhoz hasonló populistákkal, és megválasztása is azt bizonyítja, hogy képes alkut kötni a legkülönbözőbb hátterű politikusokkal. Rutte megválasztása azt is jelenti, hogy az utódlás kérdése tisztázódik július előtt, amikor a NATO vezetői Washingtonba utaznak, hogy megünnepeljék a szövetség 75. évfordulóját.
Rutte a lábát lejárta a NATO vezetői posztjáért, tavaly november óta intenzíven kampányol. Korábban azért bírálták, mert nem volt elég aktív a kelet-európai országok támogatásának megszerzésében, akik nem felejtették el, hogy 2014 előtt támogatta az orosz Északi Áramlat 2 gázvezeték-projektet.
Rutte 14 évnyi miniszterelnöksége alatt az EU ötödik legnagyobb gazdaságának védelmi kiadásait nem sikerült a NATO által kitűzött, a GDP 2 százalékában meghatározott szintre emelni. A NATO legfrissebb adatai szerint Hollandia idén végre várhatóan teljesíti ezt a célt.
Kihívások
Nem csak Trump megválasztása teremthet feszültséget a védelmi szövetségen belül. Eddig Orbán és - kevésbé látványosan, de - a szlovák Robert Fico mutatkozott folyamatosan megértőnek Oroszország szempontjai iránt, de a szélsőjobboldali-putyinista csoport erősödhet. Pont Hollandiában ezentúl Geert Wilders lesz a kormány meghatározó embere, Franciaországban pedig nagyon jól áll a választások előtt Marine Le Pen pártja.
A NATO keleti szárnya, Oroszország szomszédjai épp ellenkezőleg: keményebb kiállást várnak az agresszorral szemben, miközben mellőzöttnek érzik magukat a szövetségen belül. A Politico elemzése szerint követelni fogják, hogy az eddigi igazságtalan gyakorlattal szemben legyen legalább egy-két keleti főtitkárhelyettes a 8-ból. Most van kettő az Egyesült Államokból, egy-egy Németországból, Hollandiából, Nagy-Britanniából, Olaszországból és Franciaországból.
És akkor még itt vannak a mocskos anyagiak. A NATO ezen a héten ünnepelte, hogy 23 tagország elérte a GDP 2 százalékának megfelelő védelmi kiadásokat, ami rekord. Ez azonban azt jelenti, hogy a szövetség egyharmada még mindig nem fizet be annyit, mint amennyit 10 éve megígért.
Legrosszabbul a dél-európaiak teljesítenek, akik amúgy határozottan kiállnak az Oroszországgal szembeni keményebb fellépés mellett. „Mediterrán barátaink gyenge teljesítménye tökéletes fegyver Trump számára” - mondta egy magas rangú diplomata a Politicónak.