Döntött a Kúria, jogerősen is Karácsony Gergely nyerte a főpolgármester-választást

belföld
június 26., 10:47

A Kúria helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság döntését a június 9-i főpolgármester-választás eredményéről, vagyis jogerősen is Karácsony Gergely a főpolgármester.

Ezt Karácsony Gergely posztolta a Facebookra.

link Forrás

A politikus azt írta, "a választási folyamat átláthatatlansága miatt még azt is vállaltam volna, hogy az egész városban ismételjük meg a főpolgármester-választást, immár mentesen minden politikai és jogi manipulációtól. A Kúria jogerős döntése azonban ezt a vitát lezárta.

A főpolgármesterségről természetesen nem mondok le, mondjanak le azok, akik félre akarták vezetni a budapestieket és akik képtelen voltak egy tisztességes újraszámlálást levezényelni."

Azóta a Kúria honlapjára is felkerült a döntés: eszerint Karácsony és Vitézy fellebbezését az NVB eredménymegállapító határozata ellen együtt vizsgálták, egyikük I. rendű, másikuk II. rendű kérelmező volt, és mindkettőt elutasították (a fellebbezések jogi részleteit lejjebb olvashatja). A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye, írta a Kúria.

Vitézy Dávid is posztolt, ő azt írta, az alkotmányjogi panasz lehetőségét fenntartja, és szerinte ha Karácsony komolyan gondolta, hogy az új budapesti főpolgármester-választás érdekében minden lehetséges jogi eszközzel élni fog, akkor neki is az AB-hez kellene fordulnia. Utalt arra is, hogy ha Karácsony szerint nem volt minden rendben a választással, akkor még mindig lemondhat, hogy új választás legyen.

Vitézy úgy fogalmazott, aggasztónak tartja az ámokfutást, amit Karácsony az elmúlt hetekben előadott, amelyben jogorvoslati lehetőségeket minősített csalásnak, és bűncselekményekkel vádolt meg köztisztviselőket.

link Forrás

324-től a 41-ig

A június 9-i választáson Karácsony Gergely mindössze 324 szavazattal kapott többet Vitézy Dávidnál, Vitézy azonban megtámadta a Fővárosi Választási Bizottság által közölt végeredményt, és az érvénytelen szavazatok újraszámolását kérte. Álláspontja szerint a két nappal azelőtt a javára visszalépett Szentkirályi Alexandra nem mindenhol volt egyértelműen és világosan áthúzva a szavazólapon, illetve statisztikai adatokkal igyekezte bizonyítani, hogy sok olyan érvénytelennek elszámolt szavazat lehetett, amin valaki behúzta az ikszet Szentkirályira, majd kapcsolt, és leszavazott Vitézyre is. Ez a választási szabályok szerint érvényes Vitézy-szavazat, márpedig, érvelt Vitézy, nem biztos, hogy mindenhol így számolták.

Vitézy a fellebbezését hivatalosan a Fővárosi Választási Bizottság döntése ellen adta be a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB). Az NVB ezt elfogadta, és június 12-én 12:4 arányban úgy döntött, hogy újra kell számolni az érvénytelen szavazatokat.

Másnap, június 13-án kora délután Karácsony kiposztolta, hogy milyen problémákat lát az eljárással, például, hogy az NVB nem a lezárt urnákat kérte be az újraszámláláshoz, hanem kiszedette a kötegelt érvénytelen szavazatokat, így sok kerületben ellenzéki delegált nélkül bontottak urnákat, és küldték be a borítékban az érvénytelen szavazatokat az NVI-hez. Nem sokkal később, délután 4-kor sajtótájékoztatón bejelentette, hogy csak az a jó válasz a kialakult helyzetre, ha megismétlik a főpolgármester-választást, akármi is lesz az eredmény. A bejelentésnek része lehetett némi taktikázás is, aznap ugyanis már elkezdtek olyan, nem megerősített hírek szállingózni, hogy volt olyan kerület, ahol már meg is számolták a szavazatokat, és Vitézy erősen szerepelt az újraszámláláson. Később az NVI ezeket a gerilla-újraszámolásokat álhíreknek minősítette.

A június 14-i egész napos, sajtónyilvános újraszámláláson 112 új érvényes szavazatot találtak Karácsonyra, 395-öt Vitézyre. Ez azt jelentette, hogy az új végeredmény szerint is Karácsony nyert, de immár csak 41 szavazattal a Nemzeti Választási Bizottság döntése szerint.

Ezek után Vitézy és Karácsony is a Kúriánál támadta meg az NVB döntését, Karácsony, ahogy ígérte, az egész fővárosban meg akarta ismételtetni a választást, Vitézy csak a IV. és a VII. kerületben, arra hivatkozva, hogy itt túl vékony vonallal húzták át Szentkirályi nevét, ami megtéveszthette a választókat, szerinte ezt mutatja az érvénytelen szavazatok nagy aránya ebben a két kerületben.

A Kúria döntése ellen már csak az Alkotmánybíróságnál (AB) lehet fellebbezni, pontosabban alkotmányjogi panaszt beadni. Azt egyelőre nem tudni, hogy bármely szereplő meglépi-e ezt. Ha az AB megsemmisíti a Kúria döntését, akkor a Kúria új eljárást folytat le, és az újbóli döntését kell majd figyelembe venni.

Arról a forgatókönyvről, hogy ha Karácsony Gergely ragaszkodik egy újbóli választáshoz, akkor lemondhat, miután jogerősen győzött, itt írtunk részletesen. Ez tehát nem fog bekövetkezni.