• Egy éve állították le a személyszállítást a Balassagyarmat–Ipolytarnóc vasútvonalon.
• A pályát egy nemzetközi szerződés miatt nem lehetett teljesen bezárni.
• Most csak szlovák tehervonatok közlekednek rajta.
• Felmerült a nemzetközi forgalom visszaállítása, de érdemi lépés nem történt ez ügyben.
• A vasútért a balassagyarmati fideszes polgármester is hiába lobbizott, Lázár János szerint jobb a busz.

A MÁV egy éve állította le a személyszállítást 10 vasúti mellékvonalon. A Lázár János építési és közlekedési miniszter által elrendelt intézkedés eredményeként 2023. július 31. a magyar vasúttörténelem fekete napjává vált. A vonalbezárás egy helyen egészen szürreális helyzetet okozott.

A Balassagyarmat–Ipolytarnóc vonalon egy nappal azután állították le a személyszállítást, hogy befejezték a Bertece-patak áradása miatt megsérült pálya helyreállítását. A frissen elkészült síneken így csak egyetlen, ellenőrzési feladatot ellátó Bz-motorkocsi hajtott végig. A helyi vasútbarátok a szerelvényre helyezett fekete koszorúval búcsúztatták a vonalat.

Bár a személyvonatokat megszüntették, a teherforgalom ment tovább. Egy államközi szerződés ugyanis garantálja, hogy a szlovákok használhassák a pályát, amit a MÁV-nak emiatt továbbra is fenn kell tartania. Mivel az ipolytarnóci vonal egyike azon kevésnek a tízből, amit Lázárék emiatt nem zártak be teljesen, visszamentünk a helyszínre, hogy megnézzük, mi történt ott az elmúlt egy évben.

A legbátrabb város

Balassagyarmat eddig kétszer uralta az országos híreket. Először 1919 januárjában, amikor a csehszlovák csapatok megszállták, de a magyarok – több helyi vasutas segítségével – kiűzték őket. Balassagyarmat azóta viseli a „Civitas Fortissima”, vagyis a legbátrabb város címét.

Másodszor 1973-ban figyelt mindenki a városra, akkor zajlott a helyi lánykollégiumban Magyarország egyetlen túszdrámája. Egy magas rangú kommunista párttag két fia az apjuktól szerzett fegyverrel ejtette túszul a kollégium 14 lakóját. A 17 és 18 éves testvérek külföldre akartak szökni. Többnapos tárgyalás után az idősebb fiút lelőtték a rendőrök, míg öccsét később 15 év szabadságvesztésre ítélték. A lányok épségben megúszták a történteket.

Bár a fenti két esetnél jóval kisebb figyelmet kapott, a Balassagyarmat–Ipolytarnóc vasútvonal tavalyi bezárása így is átütötte az országos sajtó ingerküszöbét. Valószínűleg azért, mert a helyiek éveken keresztül harciasan védték a vasutat. Nekik köszönhető, hogy a vonal a 2007-es és a 2009-es nagy bezárási hullámokat is túlélte.

Vitézy megpróbálta

A vonalbezárás réme a koronavírus-járvány után jelent meg újra, ezért a helyi polgármesterek lobbizni kezdtek a több mint 30 éve szünetelő Losonc–Balassagyarmat közötti nemzetközi személyszállítás visszaállításáért.

Az ötletben a szlovákok is láttak fantáziát. Andrej Doležal akkori közlekedési miniszter 2022-ben tárgyalt is az akkori közlekedési államtitkárral, Vitézy Dáviddal. Vitézy a 444-nek azt mondta, a megvalósítást a járműhiány és az egyes uniós előírásoknak való megfelelési kényszer akadályozta. Például olyan mozdonyvezetőket kellett volna képezni, akik mindkét országban rendelkeznek engedéllyel. Vitézy szerint a tárgyalások után abban maradtak, hogy elindul a közös munka.

Ő azonban nem sokkal később, 2022 novemberében lemondott államtitkári pozíciójáról, ekkor a közlekedési ügyek Lázár János minisztériumához kerültek. Egy MÁV-os forrásunk szerint a nemzetközi személyszállítás visszaállítását ezután már csak a szlovák fél erőltette. A magyarok inkább a Csehszlovákiával 1951-ben kötött államközi szerződés felmondását szerették volna elérni. Ez biztosítja a szlovákoknak, hogy Nagykürtös felől beléphessenek Magyarországra, és használhassák a Nógrádszakál és Ipolytarnóc közötti vonalszakaszt.

MÁV-os forrásunk szerint a magyar fél inkább az uniós szabályok alapján szerette volna biztosítani a vonalon a közlekedést. Azért, mert akkor megszabadulhatott volna az államközi szerződéssel járó szigorú garanciáktól, például a felmondási idővel kapcsolatos előírásoktól.