Precedens értékű, ami Óbudán történik az új testület alakuló ülésén

– mondta a 444-nek a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára, Gyergyák Ferenc.

A helyzetet az bonyolítja, hogy az éppen letartóztatásban lévő Kiss László polgármestert június 9-én újraválasztották (vagyis neki kellene összehívnia az alakuló ülést), illetve hogy egyik alpolgármestere, Czeglédy Gergő is letartóztatásban van korrupció gyanúja miatt.

A képviselő-testület augusztus végéig nyári szünetet tart, az önkormányzat hatályos Szervezeti és Működési Szabályzata szerint a polgármester akadályoztatása esetén a következő ülést a kijelölt alpolgármester hívja össze.

Béres András alpolgármester a 444-nek azt mondta, minden alpolgármesternek van „portfóliója”, amit visz, a polgármester helyettesítésére pedig meg van határozva egy aláírási sorrend, az elsődleges aláíró Burján Ferenc.

Az új képviselő-testületnek október 15-ig kell megalakulnia. Azt szintén a kerületi SzMSz határozza meg, hogy az alakuló ülést a polgármester akadályoztatása esetén a korelnök hívhatja össze, aki a legidősebb megválasztott képviselő. Ezen az ülésen kell esküt tenni, és itt választják meg a következő ciklus alpolgármestereit is. Béres András azt mondta, abban az előterjesztésben ugyanúgy szerepel majd a helyettesítési rend, így ha elfogadják, az önkormányzat zökkenőmentesen tud működni.

Ha Kiss akkor még letartóztatásban lesz, esküt nem tud tenni, de ez nem jár jogvesztő következménnyel.

A kerület szerencséje lehet, hogy a korelnököt beleírták az SzMSz-be, a törvény alapján ugyanis Gyergyák Ferenc szerint patthelyzet állt volna elő.

„A jogalkotó nem gondolt ilyesmire.”

A törvény szerint ugyanis az alakuló ülést a polgármesternek kell összehívnia és levezetnie, a korelnök a vármegyei közgyűlést hívja össze és vezeti, amíg meg nem választják annak elnökét.

A jogszabályok azt is előírják, hogy az alpolgármestereket a polgármester javaslatára választják meg. Amennyiben Kiss letartóztatásban marad, „a javaslatot megteheti írásban is, az viszont más kérdés, hogy ezt elfogadja-e a képviselő-testület, illetve a megoldást törvényesnek fogadja-e el a Kormányhivatal. Ez majd a gyakorlatban dől el.”

Ha a Kormányhivatal kifogást emel, az ügyben a Kúria mondja ki a végső szót – mondta Gyergyák Ferenc.