Aránytalannak tartja a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Totyik Tamás, hogy a Belügyminisztérium azonnali hatállyal felmentette a Madách Imre Gimnázium igazgatóját.

Az iskolában úgy döntöttek, nem veszik el a diákoktól a mobilt, és ezt a honlapjukon kommunikálták is.

Szeptembertől a kormány a „korlátozottan használható tárgyak” körébe sorolta a mobiltelefonokat és egyéb okoseszközöket, amelyeket a fő szabály szerint el kell venni. A rendelet és a köznevelési törvény azonban lehetőséget ad arra, hogy az igazgató egészségügyi, a pedagógus pedig pedagógiai okokra hivatkozva adjon ez alól felmentést. Ezt a Krétában kell dokumentálni, feltüntetve azt is, meddig érvényes a döntés.

A testület hiába hivatkozott erre a lehetőségre és gondolja azt, hogy törvényesen jártak el, a Belügyminisztérium ellenszegülésként értékelte a lépést, és egy kétsoros közleményben váltotta le a 24 éve regnáló igazgatót, Mészáros Csabát.

A közleményben annyi indoklás szerepel, hogy

„egy jogszabályt be nem tartó, azzal nyíltan szembehelyezkedő vezető nem irányíthat állami intézményt.”

Mészáros Csaba felmentése ellen több százan tüntettek szerda este.

Totyik Tamás szerint az igazgató rossz taktikát választott, hiszen a tanév kezdésekor egyenként kellett volna beírni, mikorra adnak felmentést a rendelet alól. „Ezzel el is intézhették volna az egészet, nem kellett volna nagydobra verni.”

A Belügyminisztérium viszont túlzott a felmentéssel: „vannak fokozatok, amelyeket be kellene tartani. Adhattak volna fegyelmit vagy felszólíthatták volna, hogy vonja vissza a döntést. A cél az, hogy megfélemlítse, terrorizálja az intézményvezetőket.”

A szakszervezeti elnök szerint a rendelet miatt amúgy is sok probléma lehet: azt ugyan előírják, hogy a pedagógusnak kell elvenni az okoseszközöket, de azt már nem részletezik, hogy milyen következményekkel jár, ha a diák nem adja oda (Totyik Tamás egy igazgatói intőt, figyelmeztetést nem tart elég hatékony eszköznek), ahogy az sem egyértelmű, pontosan ki felel (és fizet) azért, ha megsérül az elvett mobil. Ráadásul ha a tanár elkezdi jegyzőkönyvezni, milyen állapotban vette át a készüléket, elmegy 30-35 perc. A szakszervezet éppen ezért a tárgyalásokon azt javasolta, a diákot csak arra kötelezzék, hogy kapcsolja ki és tegye a táskájába a mobilját. Ha pedig órán el kell tőle venni, a szülőnek adják át, hogy ő is értesüljön az esetről. A BM ezt a javaslatot nem fogadta el.

De visszatérve a megfélemlítésre: a kormány, a Belügyminisztérium illetve a különböző tankerületi vezetők eddig is mindent megtettek a tiltakozások, ellenszegülések letöréséért.

Az elmúlt évek során lényegében értelmetlenné tették a sztrájkot, több esetben kirúgással „jutalmazták” a polgári engedetlenséget, de a tanárhiányra való tekintettel úgy módosították a szabályokat, hogy a retorzióval elég megvárni a tanév végét.

Nyáron ez a hullám elérte az igazgatókat is, legalábbis elég erősnek látszik az összefüggés, ugyanis több olyan igazgató pályázatát utasították el indoklás nélkül, ahol korábban tiltakoztak a tanárok. Egyébként pár éve a Madách-ban is volt polgári engedetlenség. Erről megkérdeztük a Belügyminisztériumot is, azt válaszolták:

„A Belügyminisztérium nem vezetett, nem vezet és nem fog vezetni nyilvántartást a tiltakozásokról.”

Ha az összefüggés nem csak látszat, miért évekkel később léptek?

Totyik Tamás szerint arról van szó, hogy egyszerűbb volt megvárni, míg lejárnak az igazgatói megbízatások, így könnyebb volt őket eltávolítani. A lépést egyértelműen bosszúnak tartja.

Bár most nem látszik nyoma tiltakozásnak, Totyik szerint a BM csírájában el akar fojtani mindent. Az oktatási rendszerben továbbra is komoly problémák vannak, a teljesítményértékelési rendszer feszültséget okozhat a tantestületeken belül, ráadásul még mindig nem tudni, pontosan milyen következményekkel jár. A bérek valóban emelkedtek, de kiderült, hogy nem mindenki kapott 32 százalékos pluszt. Totyik szerint „tovább hergelik” a tanárokat azzal is, hogy el kell venniük a telefonokat és vizsgázniuk kell a NAT-ból. „Ezzel kényszerhelyzetbe hozzák őket.” A pedagógushiány sem szűnt meg, sok helyen nyugdíjasok visszafoglalkoztatásával próbálják orvosolni a helyzetet.

A Tanítanék Mozgalom aktivistája, a Kölcseyből kirúgott Törley Katalin úgy látja, „a hatalom egyszerűen nem tud más módon működni, képtelenek felülemelkedni a szankcionáló, büntető hozzáálláson.” Szerinte még mindig a korábbi tiltakozások miatt állhatnak bosszút, a tavalyi státusztörvény is ennek volt a része. „Lefejeztek, elhallgattattak egy egész szakmát, de nem tudják abbahagyni.”

Látványos akciók, látványos lépések