„Az eddigi miniszteri meghallgatások alapján Lázár János a legfelkészültebb” – mondta Gelencsér Ferenc az építési és közlekedési miniszter éves meghallgatásának egy pontján.

A momentumos politikus nem túlzott, Lázár géppuskatempóval sorozta számokkal a parlament gazdasági bizottságának tagjait. Határozottságával és lendületével simán el tudta hitetni a gyanútlan hallgatóval, hogy a tárcájánál minden a legnagyobb rendben van. Pedig aki utazott vonattal idén, az tudja, hogy ez koránt sincs így.

Féktelen autópálya-fejlesztés

A meghallgatás Lázár egyórás beszámolójával kezdődött. A miniszter elmondta, a 8200 kilométeres magyar vasúti hálózatból kicsivel több mint 6000 kilométeren van jelenleg személyforgalom, ebből 3300 kilométeren problémás a pálya állapota. A járműveknél sem biztató a helyzet, a szerelvények átlagéletkora meghaladja a 40 évet, a HÉV-eké a 60-at.

Felmerül a kérdés, hogy ha ilyen rosszak az adatok, miért nem költ többet a kormány a vasútra. A Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta 1400 milliárd forintot költött vasútra, 5500 milliárd forintot autópályákra. Lázár azt mondta, a különbséget a társadalmi igények legitimálják. Szerinte ha alapos társadalmi kutatásokat végeznénk, a megkérdezettek többsége még mindig az utak fejlesztését preferálná.

Ennek fényében fel is sorolta a kormány autópálya-építési terveit. Hét év alatt meg akarják építeni zöldmezős beruházásként a Békéscsaba és Debrecen közötti M47-est, 2026-ban el akarják kezdeni Győr és Budapest között az M1-es hatsávosítását, de az M7-es és az M3-as hatsávosítását is tervezik. Emellett meghosszabbítanák az M4-est, és új autópályát építenének a Székesfehérvár–Dunaújváros–Kecskemét nyomvonalon.

Az oktatás- és egészségügy mellé betolt közlekedés

Lázár a vasúttal kapcsolatban azt mondta, nyilvánvalóvá vált, hogy beavatkozásra van szükség. Ezért a kormány 2023-ban úgy döntött, rendkívül olcsóvá, lényegében ingyenessé teszi a tömegközlekedést. Lázár szerint a vármegye- és országbérleteknek köszönhetően soha nem látott mértékben, 25-30 százalékkal növekedett az utasok száma. Az árbevétel viszont nem csökkent, mert több jegyet adtak el.

Lázár elismerte, hogy a vasútnak vannak problémái. „A hölgyek miatt nem mondanám ki, de szarból kell várat építenem a közlekedésben” – tette hozzá. Szerinte a nyári tömeges problémákhoz az vezetett, hogy „a régi gondolkodású kollégák csak járműben és pályában gondolkodnak, utasban nem”.

Lázárnak viszont ők a legfontosabbak, ezért megígérte, hogy a 2025-ös turisztikai szezonra megpróbálják feljavítani az összes rendelkezésre álló vasúti járművet. Szerinte jó hír, hogy baj esetén a Volán oldaláról bármikor meg lehet támogatni a vasutat.

A problémákat Lázár szerint egyesek a médiában is meglovagolták. „A közbeszédben többen ráugrottak a témára. Azt a hangulatot akarják kelteni, hogy minden rossz ebben az országban, a közlekedést pedig be akarják tolni az egészségügy és az oktatás mellé.”

A liberalizáció még kérdés

Megoldási lehetőségként az augusztusi sajtótájékoztatóján bejelentett 5 pontos akciótervét prezentálta a bizottságnak. Beszélt a hitelfelvételi tervéről, amivel a pályafelújításokat finanszírozná, és kitért a kocsibeszerzésekre is. Utóbbival kapcsolatban azt mondta, a 2025-ös év legfontosabb kérdése az lesz, hogyan és kinek az irányába köteleződünk el.

„Mert nem mindegy, hogy a járművekre elköltött több tízmilliárd forintból mennyi marad Magyarországon. Sikerül-e bekapcsolni a magyar gyártó- és szervizkapacitást.”

Lázár beszélt az új személyszállítási törvényről is. Azt mondta, még az idén benyújtják a jogszabályt. Fontosnak tartja a minimumszolgáltatás meghatározását, ezért szerinte tisztázni kell, mi jár az állampolgároknak. Hányszor utazhatnak naponta lakóhelyükről a járásközpont, a megyeszékhely, illetve Budapest és Debrecen irányába. Utóbbi az ipari nagyberuházások miatt kiemelt státuszt kap a törvényben.

Lázár javaslata szerint mindkét irányban napi háromszor utazhatnának az emberek lakóhelyük és a járásközpont között. Ennek a feltételnek azonban jelenleg több száz település nem felel meg, így két lehetősége van az államnak. Vagy szervez egy vállalatot, és saját magától rendeli meg a szolgáltatást, vagy liberalizálja a piacot.

Az autóbusz-közlekedésre már kiírták a tendert. Lázár szerint ha a Volán nyeri meg, el kell dönteni, lehet-e olcsóbban szolgáltatni alvállalkozók bevonásával. A privatizációt azonban nem javasolja, mert az autóbusz-állomány vészhelyzetekben fontos eszköz az az állam kezében. Példaként hozta a 2015-ös menekültválságot, amikor saját bevallása szerint buszok nélkül nem tudták volna kiüríteni a Keleti pályaudvart.

Tárcájának másik fő portfóliójáról, az építésről Lázár elmondta, idén 10 ezer új lakás épült, viszont 40 ezerre lenne szükség. A budapesti lakásárakkal kapcsolatban beszólt a beruházóknak. Szerinte a budapesti ingatlanfejlesztők 30-40 százalékos profitrátával építik az új lakásokat, szemben a környékbeli országokban tapasztalható 10-20 százalékkal.

Elkészülnek a HÉV-vonalak a 2020-as évek végére

A beszámoló után a parlamenti képviselők kérdezhettek Lázártól. Miután többen is hiányolták, hogy a HÉV-ek helyzete szóba sem került, a miniszter ezzel kezdte válaszát. Elmondta, hogy az Európai Bizottságtól kapott kötöttpályás fejlesztési források nagy részét a HÉV-ekre akarják fordítani.

Mind az öt vonalon ki akarják cserélni a járműveket és a pályát, valamint a megállókat is fel akarják újítani. Bár az uniós pénzek egy részét a kormánnyal fennálló politikai vitája miatt blokkolja a Bizottság, Lázár kijelentette, hogy a 2020-as évek végére mindegyik vonalon be akarják fejezni a felújítást.

A vasút alulfinanszírozását firtató kérdésre azt válaszolta, csak a 2010-es évek közepére dőlt el, hogy az agglomerációban döntő szerepe van a kötöttpályás közlekedésnek, ezért erőforrásokat is kell számára biztosítani. Előtte, az 1990-es években még vita tárgyát képezte, hogy szükség van-e ekkora vasúti kapacitásra.

Lázár szerint abban van felelőssége a rendszerváltás óta 16 évet kormányzó Fidesznek, hogy későn hozott döntést a MÁV szerepéről. Úgy gondolja viszont, hogy a közösségi közlekedésnek az a legnagyobb reklám, ha olcsó. A panaszok azért kezdtek el idén ömleni, mert megnövelték az utasforgalmat, így többen is panaszkodhatnak.

Hódmezővásárhelyi vademberek vitája

Gelencsér Ferenc megkérdezte a választás után Egerben, Miskolcon és Salgótarjánban tárgyaló Lázártól, hogy csak a fideszes vezetésű városok közlekedését akarja-e fejleszteni. Lázár azt válaszolta, tárgyal ellenzéki városvezetőkkel is, Nemény András szombathelyi polgármester például éppen az irodájában várja. „Egyedül a szülővárosom polgármesterével nem boldogulok, az a hódmezővásárhelyi vademberek vitája. De azért próbálkozom” – utalt Márki Zay-Péterre.

Gelencsér a Közlekedési Múzeum Debrecenbe költöztetésére is rákérdezett. Lázár azt mondta, szerinte egy 21. századi közlekedési múzeumban az autózás jövőjének fontos témának kell lennie. Ezért akarja Debrecenbe, az új BMW gyár mellé telepíteni. Ráadásul a megépítésére járulékot is kérne az autóipari cégektől, ez az ötlete azonban nem biztos, hogy mindenkinek tetszik majd.

Lázár egyik válaszában kijelentette, nem tervez újabb vasútivonal-bezárást. Sem a 2026-os választás előtt, sem utána. „Politikus vagyok. Tudom, hogyan kell választást nyerni. Önöknek még tanulniuk kell” – szúrt oda az ellenzéki képviselőknek.

Végül a nemzetbiztonsági jelentőségű beruházásokkal kapcsolatban egy érdekes megjegyzést tett. Azt mondta, hogy ezek a projektek politikai károkat is okozhatnak. „Elég megnézni, hogyan szerepelt a Fidesz a Balaton környékén.” Egy másik elejtett mondatával pedig világossá tette, hogy Varga Mihály helyett Nagy Márton lesz az új pénzügyminiszter.

A két és fél órásra nyúló meghallgatás után Lázár rövid sajtótájékoztatót tartott. A 444-nek többek között arról beszélt, hogy Vitézy Dávid felajánlkozott a Fidesznek 2023-ban.