• A közvélemény-kutatások 2,5 hónappal a választások előtt azt valószínűsítik, hogy a Fidesz-KDNP és a Tisza Párt fog biztosan bejutni a parlamentbe, esetleg még a Mi Hazánk, talán a DK.
• De egyáltalán ki lesz az, aki tervezi, hogy elindul az április 12-i országgyűlési választáson?
• Megnéztük, a legutóbbi választás indulói mit terveznek, illetve mit terveznek a korábban ilyen-olyan pártszövetségben bejutó pártok és utódpártjaik.

Akik elvileg indulnának

A Jobbik tavaly februárban közölte, hogy önállóan indul az idei választáson, eddig 66 egyéni jelöltjüket mutatták be. A párt 2022-es elnöke jelenleg a Demokratikus Koalíció miskolci képviselőjelöltjeként szerepel. A DK biztos benne, hogy bejut a parlamentbe, mindenhol indít egyéni jelöltet, egy 800 ezer fős, Tisza Párttal szkeptikus választói tábort szeretne megszólítani.

Novemberben az addig párbeszédes Barabás Richárd és momentumos Cseh Katalin bejelentette, hogy Humanisták néven új politikai platformot hoznak létre. A bejelentés indulatokat váltott ki: Cseh Katalint a Momentum kizárta a soraiból, a Párbeszédből többen is kiléptek, a párt viszont közleményben tudatta, hogy elnöksége egyhangúlag támogatja a kezdeményezést. A Humanisták mindenesetre nem túl aktív a Facebookon, alig frissül az oldaluk.

Az MKKP érzi ugyan a nyomást és a kormányváltás felelősségét, mégis elindul, országos listát és egyéni képviselőjelölteket állítva a választásra, mert a célja, hogy a 2014 óta pártként létező kétfarkúak 12 év után végre bejussanak a Parlamentbe. A párt pénteken mutatja be választási programját és 75 egyéni képviselőjelöltjét, valamint az országos listáján indított további személyeket, a már korábban bejelentett, a bejutásra esélyesnek tartott első öt politikusán túl – írja a HVG, aminek Nagy Dávid pártigazgató azt mondta, az MKKP-nak listán van esélye mandátumot szerezni, egyéni képviselőjelöltjeik ebben aligha reménykedhetnek, ezért hálásak nekik már azért is, hogy így is elindulnak. Az MKKP a kampányát arra építi majd, hogy a pártnak a listás szavazat a fontos, szimpatizánsait pedig arra buzdítja, hogy egyéniben más ellenzéki jelöltre is szavazhat.

A Gődény György által vezetett Normális Élet Pártja augusztusban még úgy számolt, hogy elindul, Gődény szerint a 106-ból 84 körzetben már volt stabil jelöltjük, de a maradék 22-ben is szeretnének indulni. Az RTL-nek azt írták, „Magyar Péternek a pszichopata ámokfutása olyan mértéket ölt, ami veszélyezteti az ország stabilitását”, ezért legrosszabb esetben azt fogják kérni mindenkitől, hogy a Fidesz képviselőit és listáját támogassák. (A párt listáján a 2022-es választásokon a régi kamupártos Seres Mária és férje is szerepeltek: a pártjuk jelöltjei országszerte hamis ajánlásokkal indultak el a választásokon, ennek ellenére nem tiltották el őket a részvételtől. De a 2014-es és 2018-as választások vissza-visszatérő megélhetési kamupártjai már 2022-ben sem tudták érdemben befolyásolni a választást.)

Akik a jelek szerint offolódnak

Tavaly júniusban Márki-Zay Péter pártja, a Mindenki Magyarország Néppárt úgy döntött, nem indul el a választáson. Az indoklásuk szerint „a Fidesz ellen egyetlen erőnek kell fellépnie a választásokon – olyan erőnek, amely elvezetheti Magyarországot a rendszerváltáshoz, és elűzheti az országból Magyarország ezeréves történelmének legkorruptabb kormányát”, és ezt „semmilyen módon” nem kívánják hátráltatni.

Nem sokkal később a Momentum is úgy határozott, hogy nem indul el, mondván: „A Momentum a következő 10 hónapban minden erejével azon lesz hogy, Magyarországon megvalósuljon a kormányváltás és hogy – minél szélesebb társadalmi egyeztetéssel – lefektesse a rendszerváltás és a demokratikus átmenet garanciáit.”

Idén januárban Gattyán Györgynek a 2022-ben milliárdos kampányköltéssel 59 ezer szavazattal 1,04 százalékot elért pártja, a Megoldás Mozgalom is jelezte, hogy nem indul el. Gattyán elnöksége azt javasolta a tagságnak, hogy a szavazófülkében azt a kérdést tegyék fel maguknak, hogy: „Szeretné-e, ha minden így maradna és a jelen állapotában lévő Magyarországon élne gyermeke, unokája?”

Nem sokkal később a Vona Gábor-féle Második Reformkor is közölte, hogy nem indul el, Vona azt mondta: „Rossz döntések közül kellett választanunk, és a szerintünk kevésbé rosszat választottuk.” Ugyanekkor az LMP kongresszusa is úgy döntött, hogy nem indul el, így érvelve: „Nem kívánjuk akadályozni a kormányváltást, ezért nem állítunk listát és nem indítunk jelölteket.” (Ungár Péter társelnök nem sokkal előtte jelentette be, hogy elhagyja a politikát.)

Legújabban sajtóhírek szerint az MSZP elnöke egy belső tájékoztatásban azt állította, hogy nincs elég önkéntes, aki részt tudna venni az aláírásgyűjtésben és a kampányban, a párt támogatottsága is mélyponton van, így feltehetően az országos lista állítása is esélytelen lenne. A Medián januári kutatása szerint az MSZP tábora már 1 százalék alatti, de Komjáthi Imre pártelnök szerint majd a párt kongresszusán döntenek az indulásról.