Március 26. volt, bő két héttel a magyarországi választások előtt, amikor az éppen lefekvéshez készülődő Lászlóvári-Thoma Csongor, Grazban élő üzletember, nem várt címzettől kapott üzenetet a telefonjára.
„Szia”
Régóta nem beszéltek már a miniszterelnök öccsével, Orbán Áronnal, Lászlóvári-Thoma furcsállta is a kései megkeresést. Elmondása szerint hat évvel korábban mutatta be őket egymásnak egy közös ismerősük, amikor az Ausztriában élő, főleg vagyonkezeléssel foglalkozó üzletember éppen új projektbe kezdett, Orbán Áron pedig érdeklődött az általa forgalmazott termékek iránt. Az üzletből végül sem akkor, sem később nem lett semmi. Egy ideig még tartották a kapcsolatot, aztán a viszony elhalt, nem keresték egymást évekig.
Orbán Áron rögtön a tárgyra tért.
„Politikaval foglalkozol még?”
Lászlóvári-Thoma visszakérdezett, hogy a grazi képviselői székre gondol-e a miniszterelnök öccse, az üzletember ugyanis 2021-ben szerepelt az Osztrák Néppárt, az ÖVP pártlistáján a városi önkormányzati választáson, de mandátumot nem szerzett. Orbán Áron azt válaszolta, igen, erre gondolt, majd még konkrétabban rákérdezett:
„Nem tudom mekkora befojásod van Ausztriában?”
Lászlóvári-Thomának sejtése sem volt, miről lehet szó, ezért általánosan válaszolt. „Attól függ, milyen területről van szó. Az idei választáson lemondtam a jelölést, mert inkább tanulok és van egy marbellai kiküldetésem is” – írta. De a miniszterelnök öccse erről mintha tudomást sem vett volna, helyette vázolta, miről is lenne szó.
„Rajtatok keresztül megy egy szállitmány”
A fenti üzenet után egy linket küldött, ami a „Nagy pénzrablás Magyarországon: lecsapott a NAV az ukránok pénzére” című YouTube-videóra vezet. A március 9-én feltöltött videó az ATV Start nevű műsorának egy adása, amiben az aranykonvojügyről van szó.
A TEK március 5-én ütött rajta két pénzszállító autón, amelyek Bécsből Magyarországon keresztül Ukrajnába szállítottak mintegy 27 milliárd forintnyi készpénzt és aranyat. Az ukrán állampolgárságú pénzszállítókat a TEK épületében kihallgatták, másnap pedig kiutasították az országból. A hatóságok pénzmosás gyanújára hivatkoztak, a Fidesz pedig arra utalgatott, az ukránok a Tisza Pártnak vihették a pénzt. A szállított vagyon Magyarországon maradt.
Ennyit lehetett tudni a történetről azon a március végi napon, amikor Orbán Áron felvetette régi ismerősének, hogy „rajtuk”, azaz Ausztrián keresztül megy „egy szállítmány”. Még hozzátette, hogy „egy újabb”, vagyis nem a TEK által korábban feltartóztatott konvojra gondol.
„Ismerem a sztorit” – válaszolta Lászlóvári-Thoma, nem csoda, az eset napokig dominálta a híreket a kampány hajrájában, ő pedig követi a magyarországi eseményeket. Arra viszont semmi sem készíthette fel, amit Orbán Áron ezután kérdezett tőle.
„El tudjatok kapni?”
Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!
Már előfizetőnk vagy?
A 444 cikkére Szabó Bence is reagált, Fürcht ugyanis azt írta a lemondásáról szóló dokumentumban, hogy utólag úgy látja, „Szabó Bence r. szds-nak igaza volt abban, hogy nem az ügyészségen tett feljelentést”.
A cég, amely ma már Orbán Ároné, a „fegyveres erőknek” és a „légierőnek” is akart fegyvereket vásárolni Csehországban és Szlovákiában pár évvel ezelőtt.
Orbán Áron vízumbizniszét és a Szuverenitásvédelmi Hivatal propagandaköltéseit is az elsők között fogja vizsgálni a hivatal.
Az Orbán-rendszer utolsó nagy nemzetközi botránya az „aranykonvojügy”. Orbán utasítására szinte az összes bűnüldöző szervet felhasználták az ukránellenes propaganda érdekében végrehajtott akcióhoz. Két NAV-os vezető tanúvallomása alapján rekonstruáltuk, hogyan zajlott a kapkodva összetákolt eljárás, és hogy hogyan dirigálta a lépéseket a TEK.
Lapunk birtokába jutott egy fotó egy állítólagos ügyészségi dokumentumról. Felsorolják benne, kiknek a büntetőjogi felelősségét kellene tisztázni az úgynevezett aranykonvoj-ügyben. A nevek között ott van Orbán Viktoré is. Farkas Örs exállamtitkárról és Hajdu János ex-TEK-főigazgatóról azt írják, „gyanúsítotti kihallgatásuk indokolt”. Az ügyészség a nyomozásra hivatkozva érdemben nem válaszolt a kérdéseinkre, de nem írták azt sem, hogy nem valódi a dokumentum.
Fürcht Pál júniusban mondott le a Központi Nyomozó Főügyészség vezetéséről. A 444 megszerezte a döntésének az írásos indoklását: a volt főügyész informális, azaz írásban visszakövethetetlen nyomásgyakorlásról, III/III-as módszerekről, a Tanú című filmbe illő történetről ír, elsősorban az aranykonvojügyet és a „Gundalf-ügyet” illetően.
Lapunk megszerezte az aranykonvoj ukrán pénzszállítóinak tanúvallomásait, amelyben részletesen beszélnek arról, mi történt, miket kérdeztek tőlük, hogyan beszéltek velük a magyar hatóságok.
A bilincselés „vastag félreértés” volt, hogy az ukránok ne gyanúsítottak, hanem tanúk lennének, az fel sem merült – állítja Hajdu János a vallomásában, amely a 444 birtokába került. Visszaemlékezése több helyen ellentmond az akcióban részt vevő NAV-os vezetők tanúvallomásainak, a bűncselekmény elkövetését tagadja. Rengeteg tábornok, egy államtitkár, és egy ponton Pintér Sándor neve is előkerül a 24 oldalas jegyzőkönyvben.
Birtokunkba jutott egy belső ügyészségi e-mail, amit a KNYF-től küldtek az időközben lemondott legfőbb ügyésznek az aranykonvojügyről. Figyelmeztetik benne, hogy valaki egyszer közelebbről is megnézi a történetet, az ő felelőssége is napirendre kerülhet.
„A volt főügyész azt állítja, hogy a korábbi kormányfő adott utasítást az aranykonvoj ügyben a titkosszolgálatoknak és más hatóságoknak a törvénytelen akcióra” – írta bejegyzésében a miniszterelnök.
Négy embert kihallgattak, kettőt őrizetbe vettek.
A 444 birtokába jutott dokumentum vezetői összefoglalójában 24 pontban sorolják fel az ellenőrzés megállapításait. Ezek kivétel nélkül mulasztásokról, hiányosságokról, konkrét jogsértésekről szólnak. Egy ponton megállapítják, hogy a NAV, mint „nyomozó hatóság kijelölésére jogsértő módon került sor”. Az ügyészség lapunkhoz eljuttatott álláspontja ezzel ellentétes. A NAV megkeresésünkre elismerte, hogy valóban rendeltek el ilyen vizsgálatot, sőt, többet is.