Jövőjük bizonytalan, sorsuk a levegőben. Nem jár se a 4-es, se a 6-os villamos.
De ne félj, magyar! A hungarikumügy egyik legsúlyosabb mulasztásának elmulasztását tervezi Fazekas Sándor, hazánk szántásért és tehénfejésért felelős minisztere.
2011-ben egy légúti megbetegedések kezelésében használt, egyébként teljesítményfokozónak minősülő szer használatára kért és kapott engedélyt a gyermekkora óta asztmár sportoló.
Néhány éve még nácik verték szét a felvonulókat, a fejlődés így drámai.
Három hónap sem kellett 3000 halálos áldozathoz, akik közül sokan ártatlanok. Az ország egyre jobban elszigetelődik, miközben a lakosság egy része szabadon gyilkolhat. Kambodzsa és Ruanda is így kezdődött.
Nem lett volna egyszerűbb egy világos térképet rárakni a sok betű helyett?
Amikor Burmában bevezették a 45-ös és a 90-es bankjegyet, mindenki elszegényedett, és olyan zavargások törtek ki, hogy a diktátort elsöpörte egy katonai puccs.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke havonta több millió forint közpénzt fizetett a nála harminc évvel fiatalabb nőnek, akiért otthagyta a feleségét. Összedobtuk neki.
Az oktatásügy egykori felelőse ma már egyszerű képviselőként járja teljesen feleslegesen a világot. A Madagaszkrtól Tádzsikisztánig készített turistafotói viszont még az eleve borzalmas műfajban is új minőséséget jelentenek.
Néhány dán képviselő meg akarta nézni, hogy működik az ausztrálok megoldása Naurun. De mielőtt odaértek volna, kiderült minden: szexuálisan zaklatott gyerekek, elkeseredettségükben önmagukat felgyújtó felnőttek árán elégítik ki választóik igényeit az ausztrál politikusok.
Sándort felidegesítette, hogy érthetetlen szövegeket küldözget neki a magyar állam. Könyörtelenül billentyűt ragadott.
Az ellenzéket elevenen megfőző, az üzbég gyerekeket rabszolgamunkára kényszerítő Iszlam Karimov talán már meg is halt. A hatalmi harc megindult az utódlásért, és sajnos minden nagyhatalom abban érdekelt, hogy Üzbegisztán olyan maradjon, amilyen eddig volt.
Először került valaki kulturális javak megsemmisítéséért a Nemzetközi Büntetőbíróság elé. A vádlott mindent bevallott és bocsánatot kért. A happy end viszont elmaradt: sokak szerint ennek így semmi értelme, a komolyabb bűnöket pedig meg lehet úszni.
Most lett egyértelmű, hogy doppingvizsgálaton nemhogy nehéz lebukni, de annak sem nagyon esik baja, akit elkapnak. A jó hír, hogy ma már pontosan tudjuk, miről lehet felismerni a csaló sportolót. Nagyjából úgy, ahogy egy tolvaj politikust.
Az alufóliasisakot ostromló sorosozásának van egy különösen lehangoló aspektusa. Annyira, de annyira lehangoló, hogy a legtöbben érthető okokból egyáltalán nem is akarnak róla tudomást venni.