Az elsőfokú ítélet szerint a négy momentumos aktivista akkor is rongálást követett el, ha eredetileg politikai véleménynyilvánítás volt a céljuk. A bíróság súlyosító körülményként értékelte az elkövetett cselekmény elszaporodott voltát.
Ha az embernek dolga akad a rendőrséggel vagy más hatósággal, könnyen lehet, hogy alig ért valamit abból, amit mondanak vagy írnak neki. Pedig fontos lenne, hogy ne bikfanyelven, hanem érthetően szóljanak a gyanúsítottakhoz.
Az Orbán-kormány 2010-ben még a személyiségi jogokra hivatkozva hárította az ötletet, 2017-ben pedig csendben félretette. Most a Kaleta-ügy miatt újra nekifutnak, ellenzéki pártok támogatásával. De a rossz szabályozás tragédiákhoz vezethet.
A kétségbeesett család hetekig nem tudta, hol van a fiuk, aztán kaptak egy levelet a börtönből. A magyar rendszer hiányosságai miatt nincs rá garancia, hogy mással nem történhet meg ugyanez.
Az ítéletek 15 százaléka felfüggesztett börtönbüntetést sem szabott ki az elmúlt években. Amíg nem változik a törvény, addig ez jó eséllyel így is marad.