Egyre keményebb nyarak jöhetnek Magyarországon, és a forráshiánnyal küzdő önkormányzatoknak kéne valahogy alkalmazkodniuk ehhez. Interjú Szebeni Dávid szakpolitikai tanácsadóval.

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának friss jelentése szerint a kontinens közel felét fenyegeti a szárazság.

A folyó alacsony vízszintje miatt csökkenteni kell a fogyasztást a környező államokban, amelyek megoldást nem találtak, inkább egymásra mutogatnak.

Felpörgetik a bányászatot.

Több mint 30 év tétlenség után történelmi győzelemként ünneplik, hogy eljutott az amerikai elnök asztaláig az új klímatörvény. De a kutatók további intézkedéseket várnak, hogy minimalizálják a károkat.

Itthon eddig 6500 hektár égett le, pedig augusztusra átlagosan 298 hektár szokott.

Számos hajójáratot le kellett állítani.

Az egy évvel ezelőtti helyzethez képest is súlyos az aszály.

Európa több mint 60 százaléka szárazabb a kelleténél.

Anglia több régiójában érvényben vannak már hasonló korlátozások. Júliusban a hőmérséklet először haladta meg a 40 fokot az Egyesült Királyságban.

Az első 7 hónapban az átlagosnál 45 százalékkal kevesebb eső esett.

A klímaváltozás egyik hatása, hogy a gabona terméshozama is csökken, emiatt a termelés átkerül Észak-Európába.

Idén nyáron Magyarországon is minden eddiginél látványosabbak lettek a klímaválság hatásai: erdők égtek le, tavak, patakok tűntek el. Közben már azt is látjuk, hogyan gerjeszt konfliktusokat a vízhiány.

A valaha mért legalacsonyabb vízállásnál egy centivel magasabb a víz most.

Az évszázad végéig egymillió britet fog érinteni a tengerszint-emelkedés.