És mindenkinek el kell hagynia az ingatlant.

Keressük a leghosszabb, a legrövidebb, a leglyukasabb, a legizgalmasabb összeállításokat.

Az oktatók dékánnak küldött levelükben azt írták, nem látják garantálva a továbbiakban az egyetemi oktatói autonómiát és veszélyben látják a szakmaiságot.

Pedig a hallgatókat legfeljebb pedagógiai asszisztensi munkakörben lehetne alkalmazni szakképzett pedagógus mellett.

Van, ahol magyar tanár tartja majd az ének órát, máshol nincs egyelőre rajz, megint máshol esténként küldik el a másnapi órarendet. Így indul a tanév, amelyben „rendkívüli mozgás az előző évekhez képest nem tapasztalható”.

Gyűjtsük össze ennek a tanévkezdésnek a nehézségeit, mutassuk be együtt, milyen rendszerhibákkal küzd jelenleg az oktatás.

Míg a legtöbb ágazatban csökkent a betöltetlen álláshelyek száma, az oktatásban nőtt ezek száma.

Sőt, az államtitkár szerint az EU-s adatok szerint „nálunk több tanár van, ezért több figyelem is jut egy-egy diákra mint a legtöbb uniós országban”.

„Az érintettek jelentős része levette hétfőn a teljes testét eltakaró hagyományos öltözéket, mielőtt bement a tanterembe, míg 67-en nem voltak hajlandók alkalmazkodni a szabályhoz, és inkább hazamentek” – mondta Gabriel Attal oktatási miniszter, miután az országban az iskolákban betiltották a földig érő ruha viselését.

A PSZ szerint lejáratás történik és a két oktatási szakszervezet ellehetetlenítése zajlik.

A tanárok létszámában állítólag nem történt „semmi rendkívüli változás” - nézzük meg együtt, tényleg így van-e.

Az államfő szerint az iskola nem lehet eszköze semmilyen ideológiának, meg kell védeni a szülői jogokat, hogy ők dönthessenek arról, hogyan nevelik gyermekeiket.

Nem túl ötletesen ugyanazt a szöveget, amit a folyosóra is, pedig lett volna miből válogatni.

Csepel szép példát mutatott, ne maradjon le egy iskola sem a miniszterelnöki tanítások falra festésében,

Marosi Beatrixnak azért az még belefért, hogy kirúgja állásából az eddig Csepelen tanító és polgári engedetlenségben részt vevő egyik tanárt.