Amerikai és tajvani vezetők 1979 óta nem beszéltek egymással közvetlenül. Washington akkor ismerte el a pekingi kormányt és szakította meg hivatalos kapcsolatait Tajvannal.

Izrael aktívan dolgozott azon, hogy a holokauszttagadó autokrata újra hatalomba kerüljön. A csúfos kudarcot valló tervekről Budapesten tárgyalhattak nagy titokban.

A döntés kiterjed az elnök hozzátartozóira és cégeire is.

Hszi Csin-ping kínai elnök a találkozón arról beszélt, hogy a két országnak egy igazságosabb és észszerűbb globális rendszer kiépítésén kell dolgoznia.

Az amerikai elnök újságírókat vezetett körbe az építkezésen, hogy alátámassza érvelését, miszerint a kongresszusnak 1 milliárd dollárt kellene jóváhagynia az épület biztonsági fejlesztéseire.

El se kellett pakolni a vörös szőnyeget: az amerikai elnök után az orosz elnök is tiszteletét teszi a kínai diktátornál. Trump kínai látogatása külsőségekben bővelkedett, tartalomban kevésbé. Most Putyinon a sor.

A bolgár politológus szerint új konszenzus jöhet Európában: az EU-párti elitek készek elfogadni a nemzetállamok központi szerepét az európai integráció jövőjében, míg a szélsőjobb elfogadja, hogy nem Brüsszel, hanem Moszkva, Peking és Washington jelenti a valódi fenyegetést a nemzeti szuverenitásukra.

De van ennél is aktívabb bemutató: az egyik műsorvezető az Egyesült Arab Emírségek zászlajára adott le több lövést a stúdió falain belül, aztán a plafonba is belelőtt párat próbaképp.

Egyelőre 500 gyanús megbetegedést, illetve 130 gyanús halálesetet azonosítottak, de a főigazgató szerint ezek a számok nőni fognak, ha elkezdik az intenzív tesztelést.

Ki épített stadiont Azahriahnak? Ne támogasson az állam semmit! De Gómezt és Mágát semmiképpen. Versenyképes sonkákat! Lázár János megalázása. Mikor mehetünk a Karmelitába? A túlértékelt zuhanyrózsa.

Hogy lesz így még több aranyozott arany a Fehér Házban?

Az amerikai elnök azt írta, hogy „ketyeg az óra”, és Teheránnak gyorsan lépnie kell, különben „nem marad belőle semmi”.

Egyre törékenyebb a tűzszünet.

Az iráni háború miatt kaptak ideiglenes engedélyt arra, hogy az április 17-ig tartályhajókra rakodott orosz eredetű nyersolajat és kőolajtermékeket továbbra is értékesíthessék és szállíthassák.

Szakértők szerint a háborúban a kezdeményezést Ukrajna ragadta magához, szinte minden tekintetben egyre nagyobb terheket ró Oroszországra. Az ukránoknál van a drónfölény, egyszerre pusztítják az orosz energetikai infrastruktúrát és a logisztikát, sőt, Putyin szégyenszemre csak Zelenszkij „engedélyével” tudta megtartani minden idők legszegényesebb győzelem napi parádéját.