1986-ban maga Pruck Pál is azt mondta, hogy ő látható a Life híres fotóján. Eörsi László történész sem tudja megerősíteni Dózsa László verzióját. Az 1956-os Emlékbizottság mélyen hallgat.

Az ügy előzménye, hogy jelentkezett az azóta meghalt Pruck Pál unokatestvére, aki szerint nem Dózsa László van a fiatal 56-os hősről készült fotón. Dózsa szerint ő maga van a képen, de kegyeleti okból engedne.

Budapestet teleplakátozták a LIFE-ban megjelent fotóval, de ezúttal egy név is került a képre.

Az amerikai külügy velünk foglalkozó munkatársai inkább ide mentek el, mint a magyar nagykövetség fogadására.

A DK elnöke szerint a miniszterelnök ezért nem is veheti szájára 1956 nevét.

Az oroszok szerint „nem volt sem jegyzék, sem tiltakozás”. A vita tárgya, hogy az orosz állami propaganda az 56-os forradalom kitörését CIA-s akciónak, volt nácik által szervezett fasiszta-ellenforradalmi puccsnak nevezte.

Jobb később, mint soha!

Először Jurij Andropovon jött ki a „magyarkomplexus”, miután Budapesten volt kénytelen végignézni a 56-os forradalmat. Andropov egész politikai stratégiát épített fel a budapesti élményeire, és sok tekintetben Putyin is ebből a forgatókönyvből dolgozik.

A forradalomügyi kormánybiztos célkitűzését a sípolók és a megvadult kormánypártiak maradéktalanul teljesítették.

Ezzel mondjuk nehéz lesz kiszűrni a fütyülőket.

'56 hatvanadik évfordulójának apropóján Eörsi Lászlóval beszélgettünk arról, hogy mit lehet még kutatni hat évtized után a forradalom történetén, illetve miért nincs egységes, össznemzeti narratíva.

Ezt így minek?

2016-ra sikerült totálisan elfelejteni 1956-ot.

Ennyi idő már elég ahhoz, hogy az elbukott forradalmak vezetői megkapják az elismerést az utókortól. Bár éppen Orbán Viktor feltűnően távolságtartó lett Nagy Imrével, akinek a koporsója felett elmondta legendás beszédét. Károlyi Mihályt pedig kiírnák a történelemből.