Hogy zajlanak a magyar környezetvédő akciók? Milyen súrlódások nehezítik ezeket? Hogy tudják elérni a céljukat? Mikor esélytelenek? Ezt vizsgálta egy magyar kutatás a Liget és a Római part példáin keresztül.

Nem nyitnak vitát.

Ezt Szijjártó Péter jelentette be, aki beszédében kiemelte, hogy bár az elmúlt három évben kétszer is a feje tetejére állt a világgazdaság, Magyarország nem pusztán jól vizsgázott a rendkívül nehéz időszakban, hanem tavaly egyenesen „mesterhármast” ért el.

A kormánypárti képviselők bojkottálták, ezért határozatképtelen lett a parlament fenntarthatósági bizottságának ezekkel foglalkozó ülése.

Nem lesz baj a vízzel, üzeni a volt államfő.

A kormányhivatal szerint nagyon szigorú szabályokat írtak elő a beruházónak.

Voltak gondok, de a hatóság szerint megoldották őket.

A vállalat vezetősége - név és titulus nélkül - az Indexnek próbálja csitítani a kedélyeket.

Azt sem tudni, hogy fizet-e vízkészletjárulékot.

Hivatásos hergelőket lát.

A külügyminiszter szerint külföldi érdekek állnak a Debrecenbe tervezett akkumulátorgyár elleni tiltakozások mögött.

A debreceni polgármester megnézte a CATL német gyárát és rendben találta. Akkor mi lehet a baj a debreceni gyárral?

Az önkormányzat még azt is hazugságnak nevezte, hogy napi 40 ezer köbméter lenne a fogyasztás. Az eltüntetett tanulmány szerint valójában akár napi 60 ezer is lehetne.

Semmilyen szennyezőanyagot, veszélyforrást nem látott.

A helyi képviselőjük szerint már késő.