Szlovákia túlságosan eladósodott, bár nem annyira, mint Magyarország.
Kevesebb bevétel, több kiadás: az állami költségvetés minden fronton rosszul állt július végén. Az áfabevételek ismét elmaradtak a tavalyitól. Az államadósságra másfélszer több kamatot fizettünk. Az úgynevezett rezsivédelem eddig több mint 1000 milliárdba került, a nyugdíjkiadások 628 milliárddal nőttek.
Az idei első félévben 3000 milliárd forinttal nőtt, és átlépte az 50 000 milliárd forintot az államadósság.
Az idei első félévben az állam 65 százalékkal többet költött kamatkiadásra, mint 2022 első felében. És többet, mint amit egész évben szán rezsivédelemre.
A képviselőházban többségbe került republikánusok komoly megszorításokat akarnak kizsarolni azért cserébe, hogy ne hagyják csődbe menni az amerikai államot.
A költségvetési hiány orvoslására hiteleket kell felvenni.
A kínai tőkepiacról befolyt forrásokat az energiabiztonság erősítésére és a klímaváltozás elleni küzdelemre használná a kormány.
Nem érti, hogy miért kellett elrendelni a kifizetések leállítását, de azt egészen pontosan elmondta, hogy miért gyengül ennyire a forint, és hogy milyen politikai hibák vezettek odáig, hogy Magyarország kockázatosabb a befektetők szerint, mint Bulgária.
Az államadósság is megugorhat a drasztikus GDP-visszaesés miatt. A legrosszabb forgatókönyv szerint akár IMF-hitelre is szükség lehet, ha nem jönnek az uniós pénzek.
Az a helyzet, hogy a fizetésképtelenné vált hitelfelvevő akar és tudna is fizetni, csak nem képes.
Varga Mihály szerint a befektetők továbbra is bíznak a magyar gazdaságban.
Ha nem kapunk pénzt Brüsszelből, akkor Magyarország a pénzpiacokról is tudja magát finanszírozni, mondta korábban Orbán Viktor.
A közgazdászok attól tartanak, hogy Srí Lanka lehet az első a sok közül, az IMF Egyiptommal, Tunéziával és Pakisztánnal tárgyal.
Idő előtt.
Hatalmas inflációval, tátongó költségvetési lukakkal és rég nem látott nemzetközi bizonytalansággal veszi majd át a következő kormány a magyar gazdaságot.