Távozása előtt Netanjahu még szítja a feszültséget.

Sikerült összekalapálni a szélsőjobboldali-baloldali-iszlamista szövetséget, ami 12 év után leválthatja az izraeli miniszterelnököt. Már csak az a kérdés, meddig képesek nem összeveszni.

Netanjahu szerint senki sem szavazott volna Naftali Bennettre, „ha tudják, mit fog tenni”.

A miniszterelnök korábbi szövetségese mégis támogatja az ellenzéket, így meglehet a kormányalakításhoz szükséges többség.

Biztosítani szeretnék, hogy a térségnek nyújtott segítségből ne részesüljön a militáns szervezet.

Szerinte még a Hamász se tudja, hogy milyen komoly csapás érte.

Az amerikai kormány eddig visszafogottan nyilatkozott az izraeli-palesztin konfliktusról, és megakadályozta, hogy az ENSZ BT felszólítsa a feleket a békekötésre. Most viszont talán Bidennél is betelt a pohár.

Az izraeli erők libanoni célpontokat is bombáztak szerda délután. A magyar kormány pedig elmagyarázta, miért nem támogatta az EU állásfoglalását az ügyben.

Netanjahu szerint Gáza bombázásával évekkel sikerült visszavetni a Hamászt.

De azt még megakadályozták, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa is erre szólítson fel állásfoglalásában. Ez talán már a vég kezdete a legújabb palesztin-izraeli háborúban.

A legújabb palesztin-izraeli konfliktus nem lesz sorsfordító a térség történelmében. De egyelőre egyik félnek sem áll érdekében a harcok gyors lezárása, hiszen a bukásra álló Netanjahut megmentette a konfliktus, a Hamász pedig harciasságával növelheti befolyását Ciszjordániában, amit még nem ural.

Ráadásul hétfőn még nagyobb támadást indított Izrael.

Vasárnap hajnalban az izraeli légierő újabb támadást indított, miközben a régióba érkező amerikai, egyiptomi és ENSZ-megbízott is igyekszik csillapítani a feszültséget.

Az izraeli arabok pártja után a szélsőjobboldal is kihátrált az ellenzékkel folytatott koalíciós tárgyalásokból, így Netanjahu legalább a következő, két éven belül ötödik előrehozott választásokig hatalmon maradhat.

Az iszlamisták pedig 190 rakétát lőttek ki Izrael felé.